Vajon tényleg túlreagál a kolléga?

2019. április 26. 08:29
Munkánk során napi szinten dolgozunk együtt emberekkel, de sokszor nem értjük vajon kollégáink közül páran miért reagálnak túl helyzeteket? Vagy magyarázatként egyszerűen elfogadjuk, hogy talán egy „idegen bolygón” születettek? Nem is gondolnánk, de amit furcsának gondolunk valakiben, az valójában szuperérzékenység. Kövesdi Eszter pszichológus, coach napi munkája során segíti a szuperérzékeny munkavállalókat felismerni a jeleket, és megtalálni önmagukhoz és karrierútjukban a megfelelő irányt.

Mit jelent pontosan a szuperérzékenység és miben nyilvánul meg ha valaki valóban az?

A szuperérzékenység nem más, mint egy személyiségvonás, ami genetikailag örökölhető. Kutatási adatok szerint a világ népességének 20%-a, azaz minden 5. ember szuperérzékeny. A szuperérzékenyek idegrendszere, aktivációs rendszere, gerincvelője, azaz az egész teste érzékenyebben reagál a külvilág ingereire, a külvilágból származó összes ingert felfogja. Ebből adódóan a szuperérzékeny embereknek nagyon hasonló jellemvonásaik vannak, fizikai, érzelmi és társas szinten is. 

Ilyen jellemző tulajdonságok esetükben a magas empátia, a maximalizmus, a lelkiismeretesség, a felszínes dolgok kerülése, az összefüggések gyors átlátása, a biztonságra, kiszámíthatóságra való folyamatos törekvés és pont ezen tulajdonságokkal összefüggésben jellemzően gyorsabban kifáradnak, illetve az allergiára is hajlamosabbak. Nem szeretnek szerepelni, inkább a háttérbe húzódva irányítanak. Ugyanúgy, mint régen a papok, a nagy királyok tanácsadói. És egy kis statisztika: a szuperérzékenyek 30%-a extrovertált, 70%-uk introvertált, viszont a nemek aránya nem tér el egymástól, ugyanannyi nő szuperérzékeny, mint férfi. 

Munkája során mit tapasztal, a szuperérzékenyek mennyire ismerik fel magukon a jeleket?

A legtöbben akkor kezdik el kutatni, hogy „mi a baj” velük, amikor már nem bírják a munkahelyi nyomást, játszmákat, légkört és elkezdik az okokat keresni. Ugyanis sok szuperérzékeny hozzászokott ahhoz, hogy már gyerekkortól másnak címkézik, félénknek titulálják és ezért egy idő után elfogadja ezt a címkét és ennek megfelelően kezd el viselkedni. Majd felnőttkorban észreveszi, hogy mindig is másoknak akart megfelelni, annyira, hogy szélsőséges esetben valójában fogalma sincs, hogy ki is ő és már nem is tudja, hogy valójában miért dolgozik. A leggyakoribb panasz a kimerültség, az alvászavar, a túlpörgés tünetei, azaz nem tud kikapcsolni, folyamatosan csak a munkán jár az esze, ugyanakkor már a legapróbb zaj is idegesíti. 

Fontos, hogy felismerjük a figyelmeztető jeleket, ismerjük a határainkat, tudjuk mi alapján vállaljunk el vagy sem egy munkát, milyen szempontokat mérlegeljünk munkahelyváltáskor és legyünk tisztában azzal, hogy mennyi pihenésre van szükségünk ahhoz, hogy a legtöbbet ki tudjuk hozni saját magunkból. 
 

 

Kövesdi EszterKövesdi Eszter

 

Megosztana egy esetet, amikor támogatni tudott egy szuperérzékeny munkavállalót, hogy megtalálja a saját karrierútját?

Igen, több ilyen esetem is volt. A legtipikusabb eset az, mikor egy multinál dolgozó munkavállaló egyszerűen azt veszi észre, hogy nem bírja a nyomást, ami rá nehezedik, ugyanakkor folyamatosan meg akar felelni, de a végén már a munkahelyi beszélgetések is nagyon fárasztják. És így egy idő után a motiváltságát is elveszti, súlyosabb esetben alvászavarok jelentkeznek nála, folyamatosan szorong és úgy érzi kiégett. Ekkor kezdik el jellemzően az okokat kutatni és bukkannak rá a szuperérzékenységre, ami alapján sok mindent megértenek. Ha ez a fázis megtörtént, jön a kérdés, de hogyan tovább. 

Az első és legfontosabb lépés, hogy egy szuperérzékeny munkavállaló felismerje és kommunikálja is a határait, így jellemzően asszertív technikákat tanulunk, amit aztán a mindennapi munkája során tud alkalmazni. A másik fontos dolog, amit egy szuperérzékeny munkavállalónak fontos magában tudatosítani, hogy nem minden probléma a sajátja és annak ellenére, hogy hatalmas empátiával rendelkeznek, ebben az esetben is tudni kell a határokat meghúzniuk. Ha a fenti változások miatt esetleg konfliktusok lennének a munkahelyen, konfliktuskezelési stratégiákat is szoktunk megbeszélni. Az asszertivitáson és a konfliktuskezelésen kívül nagyon hasznos lehet egy szuperérzékeny munkavállaló számára, hogy stresszkezelési technikákat is el tudjon sajátítani. Ezzel általában kiemelten foglalkozunk. 

Prezentálni, azaz több ember előtt szintén nem szeretnek beszélni, így az is elő szokott fordulni, hogy ezt a területet is igyekszünk fejleszteni. Az időgazdálkodási témák szintén gyakoriak, hiszen a szuperérzékenyek hajlamosak túlvállalni magukat. De előfordul az is, hogy mindezen készségek elsajátításához szükségessé válik az önbizalom fejlesztése. Mindezen témák jellemzően a coaching témakörébe tartoznak. 

Viszont sok szuperérzékeny már gyerekkorában azt érezhette, hogy más, és a környezete nem minden esetben kezelte ezt jól. Így felnőttkorban sok olyan elakadása lehet, ami akadályozhatja abban, hogy egészséges felnőtt életet éljen. Mivel jellemzően a szuperérzékenyek hajlamosabbak a depresszióra és egyéb lelki eredetű betegségekre, így már esetükben nem elég a coaching, hanem bizonyos pszichológiai módszerek alkalmazása válik szükségessé, mint például, amiket én szoktam, a mindfulness, a kognitív terápia, illetve a sématerápia. 

 

Nagyon szembetűnő tulajdonsága egy szuperérzékenynek, hogy jellemzően hosszú távon, stratégiai szemléletben gondolkodik. Nem szereti a gyors döntéseket, szereti megfontolni a lépéseit. Ugyanakkor nagyon alapos és hamar átlátja az összefüggéseket. Még a munkahelyi játszmákat is nagyon hamar felismerik, ami sokszor fárasztja őket. Általában átlagon felül teljesítenek azokban a feladatokban, ahol fontos a precizitás, a logika, a strukturált gondolkodás. Viszont pont a sok inger miatt, amit egy nap átlagosan fel kell dolgozniuk, nagyon hamar elfáradnak és ezért romlik a koncentrációképességük is. A zajok, az open office terek, a többi munkavállaló folyamatos háttérzaja nagyon hamar kifárasztják őket. 

Milyen az ideális munkakör számukra?

A szuperérzékenyek tipikusan azok, akik hivatást választanak, nem munkát. Fontos szempont náluk a karrierválasztásnál, hogy olyan munkát válasszanak, ahol (társadalmilag) hasznosnak érezhetik magukat. Ezért is jellemző, hogy nagyon sok szuperérzékeny található a segítő szakmák valamelyikében, hiszen ösztönösen is innen választanak hivatást maguknak. Ezenkívül előnyben részesítik a kisebb, családi vállalkozásokat, a multik világa helyett, hiszen fontos számukra a személyesség és kevésbé elfogadott a versengés. Ezenkívül persze egy multinál jellemzően sokkal több inger ér egy szuperérzékeny munkavállalót, amit szintén nagyon kifárasztja őket. Így vannak olyanok is, akik előbb-utóbb a saját útjukat kezdik járni és lesznek egyéni vállalkozók. 

A munkakör esetében fontos egy szuperérzékeny munkavállaló számára, hogy ne legyen túl monoton, folyamatos kihívásoknak kelljen eleget tennie, ugyanakkor a munkája eredménye mérhető legyen. Azaz fontos, hogy legyen egy egzakt mérési módja a szuperérzékeny munkavállaló teljesítményének. És persze az sem árt, ha van egy pontos karrierterv az esetében, ami stabilitást és kiszámíthatóságot jelent számára és ezáltal tud hosszú távon elköteleződni az adott munka mellett. 

Mire kell figyelnie egy munkáltatónak a foglalkoztatásukkor? 

Több dologra is érdemes figyelni, ahhoz, hogy egy szuperérzékeny munkavállalóból kihozzuk a maximumot:

- Viszonylag nyugodt körülményeket érdemes teremteni számára. Ez a következőket jelentheti: saját iroda, vagy legalábbis egy olyan csendes hely, ahol dolgozhat, anélkül, hogy folyamatosan háttérzaj lenne vagy akár azt kellene egész nap figyelemmel kísérnie, hogy a kollégái hogyan dolgoznak. 

- Egy szuperérzékeny munkavállaló lehet kevesebbet tud dolgozni, viszont azt annál koncentráltabban teszi. Így lehet nem érdemes esetében a túlórákat erőltetni, akár még a home-office lehetőség is megfontolandó. Az estükben nem kell attól tartani, hogy otthon kevésbé fog dolgozni, hiszen alap személyiségvonásuk a lelkiismeretesség, illetve legtöbbször maximalisták is. 

- Fontos, hogy egy szuperérzékeny munkavállaló megfelelően ki tudja pihenni magát, így esetében nem mindig érdemes a munkahelyen kívül csapatépítő, off-site, esti külön programokat erőltetni. 

- A stressz nem motivál egy szuperérzékeny munkavállalót, hanem inkább lebénítja. Így nála motiválóbb lehet egy kiszámítható jövőkép, egy karrierterv, mint a folyamatos szankciókkal fenyegetés. 

- A szuperérzékenyek számára fontos a munkahelyi légkör, illetve a vezető személye is. Ezért fontos számukra a folyamatos pozitív megerősítés, a nyílt és őszinte kommunikáció, illetve az olyan vezetők, akikre fel tudnak nézni. Jellemzően a demokratikus vezetési stílust részesítik előnyben, ahol viszonylag önállóan van lehetőségük dolgozni és ki tudják bontakoztatni a képességeiket. 

Ha mindezekre a tényezőkre figyelnek a munkáltatók, akkor megbízható, lelkiismeretes, kreatív, elkötelezett munkavállalót kapnak. 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

A Klik rászállt a Teleki Blankára - Nyomozást kér egy fideszes

2016. február 17. 11:50
Levélben szólította fel a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatóját a Klebelsberg-központ tankerületi vezetője, hogy számoljon be: milyen körülmények között mentek el tüntetni Miskolcra az iskola tanárai, és hogyan tájékoztatták a szülőket a lázadó miskolci gimnáziumot támogató nyílt levelükről - derült ki tegnap a nol.hu cikkéből. A feljelentéseiről ismert magánszemély, Tényi István bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségen hivatali visszaélés gyanújával.

Szakszervezetek a 100 százalékos bérpótlék mellett

2016. május 06. 09:08
A MASZSZ, a LIGA és a VOSZ közös ajánlást fogalmazott meg a 100 százalékos bérpótlék visszaállítására A bolti kiskereskedelemben dolgozókat illesse meg 100 százalékos bérpótlék a vasárnapi munkavégzésért - ezt a közös ajánlást tette közzé csütörtökön a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).