Van még hova fejlődnie a zöldség-gyömölcságazatnak

2017. szeptember 29. 09:05
Van még hova fejlődnie a zöldség-gyömölcságazatnak

Ledó Ferenc rámutatott: a nemzeti stratégiában megfogalmazott 1 millió tonnás termelésnövekedést akkor lehet teljesíteni, ha a hatékonyság és termelékenység növelése mellett a post-harvest területén, a termelői szervezeteknél és az az adópolitikában is változások következnek be.

A szakmai szervezet vezetője kifejtette: a zöldségnövények 60-70 százaléka öntözhető, a gyümölcsféléknek pedig csak 25 százaléka. A FruitVeB elnöke szerint ha az öntözésben nem lesz előrelépés, megkezdődik az ágazat leépülése. Egy nagy aszály esetén a termésingadozás ugyanis eléri a 30-40 százalékot, ezt sem a piac, sem a feldolgozóipar nem tudja követni – mutatott rá.

Április elejétől kerülnek piacra a primőr zöldségek – fotó: AFP

Forrás: AFP

A megfelelő mennyiségű és minőségű árualap megteremtéséhez korszerű szaktanácsadásra is szükségük van a gazdálkodóknak, főként a kis- és közepes vállalkozásoknak – fűzte hozzá.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az utómunkákon – tároláson, osztályozáson, a csomagoláson és az elsődleges feldolgozáson – igen sok múlik, ezért meg kell teremteni a korszerű post-harvest feltételeit. Megjegyezte, hogy ezen a területen a TÉSZ-ek már jelentős lépéseket tettek.

Ledó Ferenc szót emelt a feketekereskedelem elleni erőteljes fellépésért, amelynek arányát a mezőgazdaság egyes területein még mindig 20-30 százalékosra becsülte. Álláspontja szerint az ágazat fejlődését gátolja a magas áfa is, amelynek csökkentése szintén sokat segítene a versenyképesség növelésében.

Az elnök elmondása szerint az ágazatban, de főként a gyümölcstermesztésben az erősen kézimunka-igényes fajok termesztését 70-80 százalékban a kisebb és közepes családi gazdaságok végzik. Ezeknek a családi gazdaságoknak a megerősítése lesz a legnagyobb feladat a közeljövőben – jelezte.

Ledó Ferenc szerint mivel a kereskedelemben és a feldolgozóknál az elmúlt évtizedben jelentős volt a koncentráció, ezért a termelőknek is össze kell fogniuk, hogy esélyük legyen a piacon maradni. Gondot jelent ugyanis, hogy a sokszereplős termelés miatt nincs egységes árualap, amivel kiszolgálhatók lennének az áruházláncok, a feldolgozók és az exportpiacok – mutatott rá.

A FruitVeB elnöke beszélt a TÉSZ-ek működéséről is, ahol a legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a termelői értékesítő szerveződések még mindig nem végeznek teljes körű integrációt, csak az értékesítésre fektetik a hangsúlyt. Minőségi árualap nélkül pedig nem lehet biztonságos értékesítést végezni – hívta fel a figyelmet Ledó Ferenc. Véleménye szerint az európai jogszabályok folyamatos változása miatti hazai jogszabályváltozások bürokratikus rendszere szintén gátolja a TÉSZ-ek hatékony működését.

A FruitVeB adatai szerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazat éves elsődleges kibocsátása mintegy 280 milliárd forint, a másodlagos kibocsátása pedig 800 milliárd forint körüli összeg. Az ágazat évente 2,5-3,0 millió tonna árut állít elő.

Az elmúlt évek gyakorlata szerint az ágazatban mintegy 50 százalék frisspiaci terméket és mintegy 50 százaléknyi feldolgozott terméket állítanak elő. A frisspiaci termékek mintegy 50 százaléka kerül kiskereskedelmi üzletláncokba, helyi piacokra pedig mintegy 10-15 százalék – az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhetően -, exportra pedig 15-20 százalék jut. A nagybani piacok forgalma folyamatosan csökken, de még most is eléri a 20-25 százalékot – ismertette a FruitVeB elnöke.

 

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Elveszik a ki nem vett szabadság?

2017. április 10. 07:42
Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A keresztapák korát és utódlási harcaikat éljük

2018. május 08. 08:24
A családi vállalkozásokban erős érzelmek fűzik a céghez a családot, illetve a családtagokat egymáshoz, ami akadálya az utódlás kezelésének. Jellemző, hogy a családi vállalkozások elkezdik az utódlást, de nem csinálják végig. Harc nélkül nem adják oda utódaiknak a „Keresztapák”, amit harccal szereztek meg, ezért utódlási harcaikat élik a családi vállalkozások. A családi cégekben az elődök és az utódok konfliktusairól, a kultúraváltás időszakának jelenségeiről, és ezen belül a HR szerepéről beszélgettünk a Budapesti Gazdasági Egyetem LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program kutatóival.