Végvári vitézek népesítik be hétvégén a gyulai várat
2023. július 26. 16:42
Több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 457 éve zajlott ostromát július 28. és 30. között a XI. Gyulai Végvári Napokon.
Tizenhat hagyományőrző csoport több mint kétszáz tagja hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, amikor a mintegy tizenötszörös túlerőben lévő oszmán hadsereg ostromolta az erődítést. Az egykori történéseket élőben Csikány Tamás hadtörténész, nyugállományú dandártábornok kommentálja majd.
A szervezők közlése szerint a program gerince az elmúlt években megszokottat követi: a rendezvény idén is a résztvevő hagyományőrzők felvonulásával indul péntek este. A jelenlévők megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.
A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, lövéseket, becsapódásokat megjelenítő termékeket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. Hogy a robbanások még látványosabbak és élethűbbek legyenek, lisztet és virágföldet is használnak.
Esténként idén is dönthetnek a látogatók, hogy könnyűzenei vagy korabeli koncerten vennének-e részt. A vár előtti rendezvénytéren a Show&Bors Zenekar, az Antovszki Band és Rúzsa Magdi produkcióját hallgathatják esténként, míg a vár másik oldalán, a sátortáborban a Szelindek Együttes és a Hollóének Hungarica Régizene Együttes lép fel.
A programok – a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével – díjtalanul látogathatók.
A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)
Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.
A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.
Részletes program: itt található.
forrás: turizmus.com
Kapcsolódó cikkek
Így foglal és választ szálláshelyet a Z generáció
2022. december 12. 09:01
A Z generáció előnyben részesíti az automatizált becsekkolást, de azért azt is szereti, ha jelen van a személyzet – derül ki a SiteMinder legújabb kutatásából.
A szállodai értékesítési megoldásokat kínáló, ausztrál székhelyű SiteMinder a Kantar piackutató céggel együttműködve idén is elkészítette Changing Traveller Report elnevezésű jelentését, amely az utazási magatartás változásait térképezi fel tíz ország (Ausztrália, Kína, Franciaország, Németország, Indonézia, Olaszország, Spanyolország, Thaiföld, Nagy-Britannia és USA) több mint 8000 utazójának válaszai alapján.
Betyárromantika a Bakonyban
2023. március 13. 09:41
A Bakony nemcsak sűrű erdőségeiről, szurdokairól, varázslatos tájairól ismert, hanem az egykor ebben a vadregényes hegységben menedékre lelő betyárokról. A társadalmi rend ellen lázadó kóborlók életét, tetteit számos legenda övezte.
A török kor után kialakult betyárélet két szakaszra osztható. Az első időszak a Rákóczi-szabadságharc leverése után kezdődött, amikor a szegénylegények, a német fennhatóság alá került várakból elbocsátott katonák, a föld nélkül maradt zsellérek és a Habsburg Birodalom katonaállítása elől menekülő fiatalok közül sokan választották a kóborlást. A parasztságot elnyomó rendeletek hatására számuk egyre nőtt.
