Vezesse be a kormány a digitális oktatást!

2020. október 30. 09:23
A LIGA Szakszervezetek Elnöksége 2020. október 29-én határozatot hozott, amelyben felkérte a kormányt, hogy a kialakult covid helyzetre tekintettel fontolja meg egy különleges (digitális) oktatási rendszer bevezetését a közoktatásban.
Vezesse be a kormány a digitális oktatást!

A LIGA Szakszervezetek Elnöksége az alábbiak szerint látja a digitális oktatási rendet megvalósíthatónak:

  1. A középiskolákban különleges (digitális) oktatási rendszer kerüljön bevezetésre. Az általános iskoláknál azon osztályok esetében éljenek ezzel az eszközzel, ahol a fertőzés megállapításra kerül.
  2. Az általános iskolák alsó tagozatán elengedhetetlen a személyes jelenlét, ezért az első – negyedik évfolyamok tanulói számára továbbra is biztosítani kell a napi szintű tantermi oktatást. A felső tagozat esetében azon tanulók számára, akiknél nem megoldható a digitális tanrend szerinti hatékony otthoni tanulás, az iskolákban kell megszervezni a különleges oktatási rendszer szerinti képzést. Azon szülők számára, akik gyermekük felügyeletét másképp megoldani nem tudják, s ezt igénylik, legyen lehetőség – a különleges oktatási rend működésének ideje alatt – táppénz igénybe vételére gyermekük 14 éves koráig terjedően.
  3. Annak eldöntése érdekében, hogy mely osztályokban indokolt a különleges oktatási rendszer bevezetése, készüljön egyértelmű szempontrendszer. A különleges oktatási rendszer – adott intézményben történő – életbe léptetése a központi szempontrendszer figyelembevételével, az intézményvezetők felelőssége legyen.
  4. Az új típusú tanrend bevezetésének kezdő napja az őszi szünet utáni első tanítási nap, befejező napja pedig a téli szünetet megelőző utolsó tanítási nap.

A LIGA Szakszervezetek Elnöksége felkéri a Kormányt, hogy a tanulságok levonása után – indokolt esetben – a járványhelyzet megszűnéséig folytassa a különleges oktatási rendszer gyakorlatát.

 

Indoklás

  1. A covidjárvány terjedésének kiemelt területe az iskola. A gyerekek jelentős része tünetmentes vírushordozó, s így ők egyfajta „szuperterjesztőként” részesei a járvány rendkívül agresszív előretörésének, így fertőzve meg pedagógusaikat, szüleiket és nagyszüleiket, valamint mindazokat, akikkel közlekedésük során (iskolába be, és onnan haza) találkozhatnak.
  2. A 10 éven felüli korosztály kevésbé igényli a szülői felügyeletet, de ez nem általánosítható. Azoknál a családoknál, ahol a gyermek felügyeletet igényel, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a járványhelyzet ideje alatt egyik szülője otthon tudjon maradni vele, a gyermek 14 éves koráig. Annak érdekében, hogy ez megoldható legyen, ki kell terjeszteni (meghatározott időre szólóan) a gyermek után eddig 12 éves korig táppénzes állomány igénybevételét biztosító jogszabályt.
  3. A közoktatási intézmények számára indokolt egy egységes szempontrendszer kidolgozása, annak érdekében, hogy a feladatok összehangolhatóak legyenek. Ennek a szempontrendszernek figyelembevételével az intézményvezetők rugalmasan tudnak alkalmazkodni az intézményük aktuális járványügyi helyzetéhez.
  4. Az előrejelzések november végére, december közepére jelzik a járványügyi csúcsot. A téli szünetben elegendő idő áll a tapasztalatok elemzésére a tanév folytatása érdekében, valamint a különleges oktatási rendszer módszertanának továbbfejlesztésére a hatékonyság fokozása érdekében.

Ezzel a módszerrel, jó eséllyel elérhető, hogy a vírus terjedés gyorsasága jelentősen csökkenjen. Kevesebb lehet a fertőzött, csökkenhet a halálozások száma. Elkerülhető a közoktatás teljes egészében történő bezárása, valamint a gyermekeikkel kényszerből otthon maradó munkavállalók tömegeinek munkából való kiesése, a gazdaság összeomlása.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Német szeméthegyek gyűlnek Lengyelországban

2019. szeptember 02. 14:44
Egy lerakóhelyen keletkezett óriási tűz után a lengyel ügyészség 36 német céget gyanúsít illegális hulladékexporttal.

Elviselhetetlen a munkaerőhiány – nehéz helyzetbe került a szállodaipar

2021. július 14. 09:03
A járványhelyzet és az ebből adódó járványügyi korlátozások a szállodákat nem csupán a hirtelen bezuhanó kereslet és az ebből következő bevételkiesés miatt érintették negatívan. Meghatározó problémának bizonyul a szektort érintő bizonytalanság kapcsán kialakult munkaerőhiány, mely a fővárosban érzékelteti leginkább a hatását. A szállodák üzemeltetői béremelésekkel és átcsoportosításokkal törekednek a helyzet megoldására.