Vidéki nők világnapja

2020. október 15. 14:51
Az első Nemzetközi Vidéki Nők Napja  október 15-én, 2008-ban volt. Az ENSZ Közgyűlés  62/136 18 2007 decemberi határozata alapján, amely kimondja: felismerve a vidéki nők nehéz helyzetét, ideértve a bennszülött nők, a  mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben tevékenykedők kritikus helyzetét, célul tűzte ki a vidéki szegénység felszámolását
Vidéki nők világnapja

Vidéki nők nagyon nehéz életében helyt kell állniuk a  gazdaságok fenntartásában, úgy a fejlett, mint  a fejlődő országokban. A fejlődő világban részt vesznek a növénytermesztésben és az állatállomány ellátásában, az élelmiszer-, víz-és egyéb szükségletek megszerzésében a családjuk számára, és még munkát is vállalnak a családjuk megélhetéséért. Valamint rájuk hárul a gyermekek, idősek és a betegek ellátása is.
 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1995-ben Pekingben rendezett nőkonferencián, amely a falusi nők világnapjának megtartásáról szóló döntést is hozta, a kormányok kötelezettséget vállaltak, hogy a nők számára biztosítja a szerkezetekben és a döntéshozatalban való egyenlő részvételt és növeli a nők lehetőségeit és képességeit a döntéshozatalban valamint az irányításban való részvételhez.

A Vajdasági Zöld Háló (Zelena mreža Vojvodine) 2004-ben A világ falusi nőihez címzett nyílt levelében csatlakozott a Nők Világértekezlete Alapítvány (WWSF) felhívásához, amely 1997 óta világszerte kampányokat szervez a falusi nők megsegítésére. Ezt a napot ma már a világ több mint 100 országában ünneplik.

Magyarországon 2000-ben vezették be a falusi nők világnapjának évenkénti megünneplését.

szerkesztő.gportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Eldőlt, év vége helyett 2020-ig kell engedélyeztetni a kutakat

2018. december 14. 08:10
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

Így úszta meg a koronavírus-válságot a mangalicák magyar királynője

2020. május 07. 08:25
A mangalica amellett, hogy Magyarországon őshonos, világhírű sertésfajtának számít. Kiváló minőségű húsa miatt közkedvelt alapanyag a magyar konyhákban, de szép lassan befészkelte magát a street food ételek világába is. Hazánkban a mangalicatenyésztés szinte összeforrt Fekete Zsóka nevével. Nem csoda, hiszen a hajdúböszörményi fiatal tenyésztő évről-évre egyre nagyobb sikereket ér el a mangalica tenyésztés terén, de az általuk készített termékek is elérték a prémium kategóriát. Cikkünkben most Zsókát kérdeztük arról, hogyan zajlik egy nap a farmon, mit érzékeltek a koronavírus-járványból és milyen terveik vannak a jövőre nézve.