Vita a jutalomról – közalkalmazotti jogviszony vagy sem?

2018. november 05. 08:48
A 40 éves jubileumi jutalomhoz a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony igazolását kéri a dolgozótól. Közalkalmazotti jogviszonynak számít a kérdésben megjelölt időszak vagy sem? – érdeklődött az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Ügyfelem 2019. 07. 07-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának követelményeként támasztott 40 év szolgálati időt. A munkakönyve szerint 1979 óta dolgozik, 1 évet leszámítva tudomása szerint közalkalmazottként. Tanítónőként dolgozik 1986 óta, mely során folyamatosan megkapta a jubileumi juttatásokat. A jelenlegi munkahelyéről felmentéssel szeretne nyugdíjba vonulni, a 40 éves jubileumi jutalom igényével. A jubileumi jutalom megállapításához a munkáltató kérte, hogy ügyfelem hitelt érdemlően bizonyítsa: 1982. dec. 1 – 1986. aug. 15. között közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozott a Magyar Államkincstár jogelődjénél. Állításuk szerint ettől függ, hogy a jogszabályban előírt minimum 35 év közalkalmazotti munkaviszony megvalósul-e. A jelenlegi munkáltató jogelődje által kiadott igazolások („Közalkalmazotti alapnyilvántartás”: 2004. 02. 13., 2008. 02. 20., 2011. 02. 18.) rögzítik, hogy a kérdéses időszakban a munkaviszony közalkalmazotti munkaviszonynak minősül. Ezekben a nyilvántartásokban a 25-30-40 éves jubileumi dátumok is szerepelnek: 2005. 07. 14., 2010. 07. 14., 2020. 07. 14. A munkáltató ezeket az igazolásokat nem tartotta elégségesnek. A kérdéses időszak: Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal – 1982. 12. 01. – 1986. 08. 15. – előadó (ez a kérdéses munkaviszony). A kérdésem: a jubileumi 40 éves juttatás jár-e ügyfelemnek a fent leírtak alapján? Hogyan tudná igazolni, hogy közalkalmazotti jogviszonynak számít az 1982 és 1986 közötti időszak, hová fordulhat?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A Kjt. 78. § (4) bekezdése tartalmazza azt a kedvezményszabályt, miszerint, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (ez rendelkezik arról, hogy ha legkésőbb a felmentési idő leteltekor  a nők 40 éves jogosultsági feltételével rendelkező közalkalmazott kéri, abban az esetben meg kell szüntetni felmentéssel a jogviszonyát), továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. Erre figyelemmel valóban nagy jelentősége van az érintett időszak minősítésének.

Utalnék két bírósági döntésre:

A BH 2004. 11. 486. szerint a jubileumi jutalomra való jogosultság csak a törvényben megjelölt munkáltatónál eltöltött közalkalmazotti jogviszony alapján vizsgálható [Kjt. 1. § (1) bekezdés, 87. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése].

A BH 1998. 5. 251. értelmében a közalkalmazott jubileumi jutalom kifizetésére irányuló igénye jogszerűségének megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a törvény kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 87. § (2) és (3) bek., Mt. 205. § (1) bek., 209. § (1) bek.].

Azt, hogy mit kell a jubileumi jutalom számítása szempontjából közalkalmazotti jogviszonynak tekinteni, a Kjt. 87/A.§ (1) bekezdése tartalmazza. Ebbe az érintett időszak nem tartozik bele.

Kisegítő szabály a Kjt. 87.§  (1) bekezdése, mely szerint e törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az azonban, hogy a foglalkoztatási viszony jellege  – munkaviszony helyett közalkalmazotti jogviszony – megváltozott, nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi munkaviszony pusztán ennek következtében, minden tekintetben (jubileumi jutalom, végkielégítés, besorolás, felmentési idő) közalkalmazotti jogviszonynak is minősülne. 

Jelen esetben 1992. július 1. napjára már megszűnt a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatallal fennálló jogviszony. Azonban éppen a fenti szabályozásra figyelemmel számítható 1986-tól a közalkalmazotti jogviszony kezdete (amikor a Kjt. hatályba lépett, a munkáltató is átkerült ezen hatály alá és a hölgy ebben az időszakban éppen ott dolgozott). 

Megítélésem szerint tehát sajnos nem számítható be az érintett időszak, a jogelőd munkáltató által kiállított igazolás tartalma ellenére sem. Azt javaslom azonban, hogy szíveskedjenek megkeresni a jogelőd Magyar Államkincstárt vagy a Pénzügyminisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságát, állásfoglalás kiadása érdekében. Őszintén remélem, hogy sikerrel járnak!

 adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Konzultációt követel a VKF munkavállalói oldala

2018. július 05. 07:38
2018. július 4-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkavállalói oldalát alkotó három szakszervezeti konföderáció, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közös nyilatkozatban demonstrációt helyezett kilátásba, ha a kormány nem tárgyal a béren kívüli juttatások tervezett átalakításáról.

Mi alapján dönt a HR-es?

2018. május 04. 08:32
A munkaerő toborzása akkor kezdődik, amikor a munkáltatónál megszületik az igény egy új munkakör betöltésére, mely egészen addig tart, míg a munkavállaló alá nem írja a szerződését. Kérdőíves felmérésünkben HR szakemberek tapasztalatát és véleményét mértük fel toborzási folyamataik során. Milyen tényezők alapján döntenek, mit tapasztalnak és milyen munkakörökben nem szeretik foglalkoztatni a kismamákat és középkorúakat?