Vonzóbb lenne az agrár életforma

2017. január 30. 11:03
A fiatal gazdák márciustól csaknem harmincnyolcmilliárd forintra pályázhatnak, és kedvezményes hitelekkel is segítik őket 
Európa számos országához hasonlóan Magyarország is évek óta küzd az utánpótláshiánnyal az agráriumban. Csökkent a hallgatók száma az agráregyetemeken, de különböző támogatások és hitelek segítik a fiatal gazdák tevékenységét.

Az agrártársadalom előtt álló kiemelkedő kihívás a generációváltás kérdése. A hazai kis- és középvállalati szektort meghatározó családi vállalkozások többségét csaknem egy időben, a rendszerváltozást követően alapították, emiatt a vezetőket érintő generációváltás problémájával is egy hullámban, a következő öt évben szembesülnek. Leginkább a tapasztalat, a tudás átadása, illetve a gazdálkodói életforma vonzóvá tétele jelent kihívást. A családi vállalkozások esetében a vállalkozás fennmaradása nem csupán üzleti, hanem érzelmi kérdés is az alapítók számára – hangzott el az AGROmashEXPO egyik, minapi rendezvényén.

A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint tavaly a gazdálkodók csak több mint három százaléka rendelkezett felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel, további tíz százalékuknak pedig középfokú szakirányú végzettsége volt.

Az agrárképzésre felvett hallgatók száma a 2016/17-es tanévre tizenhárom százalékkal csökkent a 2014/15-ös tanévhez képest, a visszaesést elsősorban az alapképzésre felvett hallgatók számának drasztikus mérséklődése okozta. A háttérben meghúzódó okok között van, hogy a diákok csupán tizenhat százaléka véli úgy: el tud helyezkedni, ha agrár felsőoktatásra jelentkezik. Beszédes adat, hogy a természettudományi végzettségűek mellett az agrárvégzettségűek esetében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (2014-ben 6,8 százalék). Az agrárszektorban elhelyezkedő friss diplomások havi nettó átlagjövedelme 2014-ben száznegyvenkilencezer forint volt. A generációváltást segítik ugyanakkor a kedvezményes finanszírozási programok, de fontosak a közvetlen, vidékfejlesztési és nemzeti támogatások fiatal gazdálkodókat érintő része is. A tavalyelőtti támogatási esztendő után mintegy 6700 gazdálkodó kapott fiatal gazdaként hektáronként mintegy huszonegyezer forint többlettámogatást a területalapú támogatáshoz kapcsolódóan, és ez év márciusától 37,75 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, 12,6 millió forintos támogatási összeg elnyerése érdekében. Hitelezés tekintetében is kiemelten számít a kormányzat a fiatalokra, az agrár-Széchenyi-kártya folyószámlahitel esetében például egy lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelő is 15 millió forint kamattámogatott hitelt igényelhet.

Az AGROmashEXPO-n, az Agroinform szervezésében megrendezett Mi terem a neten? című konferencián Bolyki Bence portálvezető hangsúlyozta: az agráriumban is egyre inkább teret nyerő digitalizáció lehet az egyik vonzerő, amely a mezőgazdaság felé fordíthatja a fiatalok érdeklődését. A fiatal gazdálkodóknak immár sokrétű tudással kell rendelkezniük, az új generációk pedig már nemcsak a termelésben, hanem a tájékozódásban is a legkorszerűbb technológiákra, formákra tartanak igényt. A portál alapfilozófiája a kezdetektől a folyamatos innováció volt, szem előtt tartva a felhasználók, különösen az új nemzedékek igényeit. 

Tury Anikó, az Agroinform.hu marketingvezetője előadásában megerősítette: a mobil, mint, a legfőbb online platform a hazai mezőgazdasági szereplők mindennapjainak részévé vált.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Ezután nem akkor lesz aszály, mint eddig

2017. február 15. 10:28
Kiterjesztené az aszály fogalmát egy törvénymódosítással a kormány, így a termelők nagyobb eséllyel lennének jogosultak kártérítésekre a jövőben. A tervezett új definíció szerint a gazdálkodók akkor is kárenyhítő juttatást kaphatnának, ha 30 egymást követő napon a lehullott csapadék mennyisége nem éri el a 25 millimétert, a mért hőmérsékleti maximumok pedig legalább 15 napon meghaladják a 31 C fokot.

Együttdöntést is kérnek

2017. február 14. 08:35
Napirenden van az Európai Üzemi Tanácsok direktíva frissítése – mondta Peter Scherrer az Európai Szakszervezeti Szövetség szövetségi titkára 2017. február 10-én Brüsszelben. A szakszervezetek szankciókat, vagy éppen együttdöntési jogot is szeretnének.