A munkaerő-hiányra tekintettel egyre nagyobb teret kap a részmunkaidős foglalkoztatás, hiszen a munkavállalók gyakran több munkáltatónál is részmunkaidőben helyezkednek el. Ennek természetesen a munkáltatók is örülnek, hiszen valamilyen módon a munkaerőszükségletük kielégítésre kerül. Ilyen esetben számos munkajogi kérdés felmerülhet: jogi tilalmak, összeférhetetlenség, szabadság számítása és annak a kiadása, mely kérdésekre az alábbiakban választ keresünk. Lássuk a kérdéseket és a válaszokat:

A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.
A tágabb értelemben vett adatvédelem területén jelentős változások álltak be. Tavaly májusban vált alkalmazhatóvá a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), illetve nagyjából ebben az időpontban lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.tv. is. Érdemes így áttekinteni, hogy az egyes szabályok kikre vonatkoznak, és melyek a legfőbb sarokpontjai a vonatkozó szabályozásnak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 25.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki a Raiffeisen Bank Zrt-re jogalap nélküli adatkezelés, illetve a megfelelő tájékoztatás hiánya okán. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze:

Egyre több társasház alkalmaz személy- és vagyonvédelmi célra kamerarendszert, mellyel összefüggésben szigorú jogi követelményeknek kell megfelelniük. Ezen követelmények megsértése esetén adatvédelmi bírsággal is számolni kell. A kamerarendszerrel összefüggésben jelentősége van a kamerák betekintési szögének, a vizsgált terület jellegének, az üzemeltető személyének, az adattárolás időtartamának, valamint az adatkezelési tájékoztatásnak. Lássuk azon legfontosabb követelményeket, melyekre a felügyeleti szerv legutóbbi állásfoglalása is kitér:
 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntésében a Demokratikus Koalíciót (DK) annak adatvédelmi incidenskezelési gyakorlata miatt elmarasztalta, és vele szemben 11.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki. A DK a döntést megtámadta, a Kúria azonban a határozatot helybenhagyta. Az alábbiakban az eljárás fontosabb elemeit mutatjuk be:

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás 2018. május 25. napjával jelentősen változott. A követelményrendszert ez idő óta a 2018/679. számú rendelet (GDPR) tartalmazza. Az elmúlt években mind a jogkövetés, mind pedig a hatósági jogalkalmazás vonatkozásában tetemes tapasztalat gyűlt össze, ezen tapasztalatok értékelése kiemelt fontosságú. Az alábbiakban a legfontosabb tapasztalatokat mutatjuk be:

A mintegy két éve alkalmazhatóvá váló adatvédelmi szabályrendszer (GDPR) részletei a hatósági döntéseken, illetve az európai Adatvédelmi Testület iránymutatásain keresztül kapnak értelmezési kereteket. Míg bizonyos adatkezelések vonatkozásában tágabb mozgástér áll az adatkezelők rendelkezésére, addig a kamerás megfigyelés lehetősége kifejezetten szűkül. Az alábbiakban bemutatott döntés is a szűkülő lehetőségek egyik példája.

A munkaerőfelvétel a pályázók személyes adatainak kezelésével jár együtt, így annak során a személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) sok esetben nem túl egyszerű szabályai alkalmazandóak. Nézzük meg hogyan is néz ez ki a gyakorlatban:

A munkaerőfelvétel a pályázók személyes adatainak kezelésével jár együtt, így annak során a személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) sok esetben nem túl egyszerű szabályai alkalmazandóak. Nézzük meg hogyan is néz ez ki a gyakorlatban:

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) számos panasz érkezik kamerás megfigyeléssel összefüggésben. A panaszok egy része a társasház területén elhelyezett és a közös tulajdonban álló részeket is rögzítő kamerás megfigyelésre vonatkozik. Ilyen jellegű panaszt vizsgált a NAIH az alábbi esetben is: