A folyamatos erdőborítás a megváltozott klíma miatt fontosabb lenne, mint valaha.

 

A klímaváltozás hatására megváltozhat a Mecsek ma ismert képe: nem válik teljesen kopár területté a jövőben sem, azonban egyes fafajok, köztük a bükk és a fenyőfélék visszaszorulhatnak, más őshonos fajták pedig, például a molyhos tölgy és az ezüst hárs előtérbe kerülhetnek. Az idei nyár kánikulai szárazsága nagyon megviselte a Mecseket is, hiszen déli, nyugati lejtőin számos fa levelei összetöpörödtek, ami sok helyen lombhullatás előtti színekkel ruházta fel az erdőt.

Látványos animáción az elmúlt tíz nap időjárása.

 

Tíz napja még nagy területen volt súlyos aszály az ország délkeleti részein, majd megérkezett a hideg és a rengeteg csapadék. Jelenleg nincs aszály az ország egyetlen pontján sem, sőt helyenként a belvíz okoz gondot.

A ciklon hátoldalán az izobár vonalak sűrűsödtek, szaknyelven szólva nagy nyomási gradiens alakult ki, aminek következtében főként az Észak-Dunántúlon és a Balaton térségében fordultak elő nagy területen viharos, helyenként erősen viharos (90 km/h-t meghaladó) széllökések. Kab-hegyen 131 km/h-t mértek, ami az előzetes adatok alapján új országos szélrekord.

 

A beavatkozások hatékony védelmet jelenthetnek az árvizek ellen is.

 

A Dobsina és Gölnicbánya környéki erdőkben végrehajtott biodiverzitás-védelmi és helyreállítási intézkedéseknek köszönhetően a csapadék közel 100 százaléka megmaradhat a területen. Korábban az esővíz 60 százaléka is elfolyhatott anélkül, hogy az erdőkben vagy annak közelében hasznot hozott volna.

A Szigetközbe rekordközeli vízmennyiség fog érkezni. Nagy a készültség a Lajtán is.

 

Rekordközeli vízmennyiség érkezik majd az árvízzel a Szigetközbe, ahol már jelen van az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) több mint ötszáz szakembere – mondta az OVF szóvivője ma reggel az M1 aktuális csatornán.