A járványhelyzetből éppen kifelé araszoló munkáltatók az elmúlt napok, hetek háborús eseményei következtében új kihívásokkal szembesültek, melyek a munkajogi szabályok ismételt átgondolását teszik szükségessé. A kérdéses területeket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkajogászai foglalták össze.

Ezzel szemben bő harmaduk rendelkezik mindkét felajánlásról. A Népszava írása.

2021-ben Magyarországon, egy világjárvány közepén egyedülállónak számító sztrájk zajlott le a makói gumigyárban. A munkaleállás okai nemcsak a pandémiában gyökereznek, egészen a 2008-as gazdasági válságig nyúlnak vissza. A makói sztrájk története tehát több mint egy évtizedet ölel fel, s rajta keresztül fény vetül az autóipar általános válságára, a szakszervezeti világ viszályaira és a kormány járványkezelésére, illetve annak visszásságaira is. A történet feltárásához munkaügyi szervek dokumentumai, zömében elbocsátott és néhány, egyelőre alkalmazásban lévő dolgozó beszámolói, szakszervezeti vezetők és tagok ismertetői, a makói Continental kérdéseinkre adott válaszai, valamint a cég sajtótájékoztatóján elhangzott állítások szolgáltak alapul.

A jelenlegi munkaerőhiányos gazdasági környezetben a toborzás mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megtartásra is: nem elég bevonzani az új kollégákat, el kell érni, hogy a vállalatok kötelékében is maradjanak minél hosszabb ideig. Erre ma már számos sikeres, bevált stratégia létezik, egyik közülük az önkénteskedés lehetősége, melynek a társadalmi felelősségvállaláson túl van egy közösségépítő és rekreációs szerepe is. A munkatársak nem csak önmagukat, egymást is jobban megismerhetik ezeken az alkalmakon, elégedettséggel tölti el őket, hogy ezeken az alkalmakon nem szellemi, hanem fizikai munkát végeznek. Kicsit felállhatnak az íróasztaltól, és valami olyasmivel foglalkozhatnak, aminek azonnali, kézzel fogható, szemmel látható eredménye van. Egy nagyvállalati közegben dolgozónak ez nagyon sokat jelent - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

A Pénzcentrum oldalán tavaly év végén fútó nagy Boldogságtesztben  a vállalkozók vallották magukat a legboldogabbnak. Mi lehet ennek az oka? Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejllesztési Közalapítvány vezetője szerint egy rossz munkahelyhez képest vállalkozónak lenni jó, mégiscsak egy fajta függetlenséget, magamura érzést tud nyújtani, ami bizonyos  embertípusoknál elengedhetetlen a létezéshez. Ugyanakkor nem csak az egyénnek, az ország gazdaságnak is előnyös, hiszen ez az szféra , amelyik a legfinomabban hangolva tud illeszkedni a fogyasztói igényekhez a kis innovációkkal. Mégis kevesen mernek belevágni ma még, kiderült az is, mi ennek a valódi oka.

Rosszul bánnak a magyar dolgozókkal a munkaadók

A megkérdezett munkavállalók közül minden ötödik dolgozó nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg munkahelyet vált a következő 12 hónapban – ez derül ki a PwC globális felméréséből.

Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94  százaléka – tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. A dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken a válaszadók 71 százaléka szerint, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció – összegezte saját kutatásának eredményeit az Edenred Magyarország Kft.

Korai még arról beszélni, hogy jövőre mekkora mértékben emelkedjen a minimálbér – mondták a VG-nek a munkáltatói oldal képviselői, miután a Liga és a Munkástanácsok már konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. Szeptemberben kezdődhetnek a bértárgyalások.

A kiégéstől szenvedő munkavállókra fordított éves bérköltség 34 százaléka is kárba mehet.