A felmondási idő számítása

2019. március 06. 07:54
Bármely fél szünteti meg a munkaviszonyt felmondással, a felmondási idő számításának nagy jelentősége van. A munkavállalónak munkát kell keresnie, ha már talált, akkor kezdenie kell az új munkahelyen, át kell adnia munkakörét, a munkáltatónak pedig be kell töltenie az esetlegesen megüresedett pozíciót, ki kell állítania az igazolásokat, el kell számolnia a munkavállalóval.

Mikor kezdődik a felmondási idő?

A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő mértéke – függetlenül a munkaviszonyban töltött idő hosszától – 30 nap. Kivétel ez alól, ha a munkaszerződés vagy kollektív szerződés azt ennél hosszabb tartamban állapítja meg. 

Amennyiben a munkáltató él felmondással, a 30 nap a munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik. 

A felmondási időt napokban kell megállapítani, abba a hétvégék, munkaszüneti napok is beleszámítanak. 

Rendkívül fontos a közlés napjának pontos dokumentálása, hiszen annak hiányában – ha azt a másik fél vitatja – csak bizonyítási nehézségek árán kezd el telni a felmondási idő.

 

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Meggondolta magát? – elállás a munkaszerződéstől

2019. október 16. 08:55
A munkaviszonyok jelentős része három hónap próbaidővel kezdődik, amely alatt igen könnyen, indokolás nélküli, azonnali hatályú felmondással bármely fél kiléphet a kötelemből, és új szerződő partner után nézhet. Milyen helyzet azonban akkor, ha a felek a munkaszerződést már megkötötték, azonban a munkaviszony tehát még nem kezdődött el? Erre szolgál a munkaszerződéstől való elállás intézménye; az ado.hu cikke ennek szabályairól szól.

Jogos adatkezelési érdek a munkaviszonyban

2019. július 15. 09:09
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be:
Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) előírja, hogy személyes adat abban az esetben kezelhető, amennyiben annak legalább egy, a rendelet 6. cikkében nevesített jogalapja van. Ilyen jogalapnak minősülnek az érintett hozzájárulása, a szerződés teljesítése, a jogos vagy létfontosságú érdek, jogi kötelezettség teljesítése, valamint a közérdek vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása. Tekintettel arra, hogy a jogos érdek a személyes adatok kezelésének a munkaviszonyban is egyik leggyakoribb alapja, ennek részleteit az alábbiakban mutatjuk be: