A gazdaság újraindításának kulcsszava: innováció!

2020. augusztus 26. 08:25
 
Közhelynek számít már, de ettől még igaz, hogy a gazdasági környezet a cégek körül gyorsuló tempóban változik. Ez azt is jelenti, hogy nem lesz visszatérés a korábbi környezeti állapotokhoz. Ezért minden területen megújulásra, innovációra van szükség. Változnak a piaci körülmények és a vevők viselkedése. Ezért nem lehet a korábbi módszerekkel visszaszerezni a régi vevőket, és végképpen nem lehet új vevőket, új piacokat találni.
A gazdaság újraindításának kulcsszava: innováció!

A cégeknek új módszereket kell keresniük, új termékeket, szolgáltatásokat kell kínálniuk, amihez tanulniuk kell, hiszen tanulás nélkül nem lehet változni, fejlődni, azaz a változásokhoz sikeresen alkalmazkodni. Kutatni kell a fogyasztói szokások módosulásának irányát, ehhez vevői adatokat kell gyűjteni és elemezni.

Ebben segíteni tudnak a digitális megoldások, a mesterséges intelligencia. Mindez termék-, szolgáltatás- és marketinginnovációt igényel. Másrészről nő a hatékony, a karcsú, „lean” megoldások alkalmazásának igénye, hiszen az erőforrások, amelyek most még, például kedvező hitelek formájában, bőven rendelkezésre állnak, a jövőben szűkülni fognak.

A hiteleket egyébként is, akár kamatmentesek vagy alacsony kamatúak, előbb-utóbb vissza kell fizetni. Megnő viszont a felkészült és elkötelezett szakemberek fontossága, hiszen új értéket ők tudnak előállítani.

Ezek a változások szervezeti, menedzsment- és folyamatinnovációt tesznek szükségessé. A vevői ismeretekbe, a szervezeti hatékonyság növelésébe és a cég humán vagyonába történő beruházások együttesen biztosíthatják a sikeres átmenetet az alakulóban lévő új gazdaságba. A kulcsszó tehát az innovációra építő okos változtatás. Állami szinten is fontos az innovativitás bátorítása elsősorban a bürokrácia leépítésével, de az állami-céges kapcsolatokban is az innovativitás felértékelésével.

Az Innobarométer még 2010-ben készített egy felmérést arról, hogy a közbeszerzés elnyerésénél mekkora súllyal szerepel az ajánlat innovációtartalma. Az összes európai uniós tagországban végzett felmérés szerint a magyar cégek mondták a legkisebb arányban (1,7 százalék), hogy az innovatív tartalom előny egy tender elnyerésénél. A többség azon a véleményen volt, hogy a kiírók egyedüli elvárása a minél alacsonyabb vállalási díj. Ezek után nem meglépő, hogy arra a kérdésre, hogy a felmérés előtti három évben elnyert bármelyik tender után sor került-e a cégnél jobb vagy új termék, szolgáltatás bevezetésére, ismét a magyar érték volt a legalacsonyabb (26,7 százalék).

Különböző felmérések azóta is arra a következtetésre jutottak, hogy egy tender elnyerésénél továbbra is a hangsúly a minél alacsonyabb ajánlati ár. Sajnos ez a megoldás gyakran arra vezet, hogy később, különböző környezeti változásokra hivatkozva, díjemelési lehetőséget kér a tendert elnyerő vállalkozás.

Fotó: Shutterstock

De fontos lenne az is, hogy a pályázatoknál is legyen elvárás az innováció megjelenése, nem feltétlenül termék-, technológiainnováció, hanem például szervezeti, marketing- vagy folyamatinnováció formájában. Az állami támogatások – legyenek azok visszatérítendők vagy vissza nem térítendők – feltételeként is ki lehetne kötni, hogy ne csak a meglévő működést akarja a cég továbbvinni, hanem változtasson, tanuljon, keressen új módszereket, megoldásokat, fektessen be a kapott pénzből kutatás-fejlesztésbe és a munkaerő továbbképzésébe. Ezekkel a megoldásokkal az állam jelentős hatást gyakorolhatna az üzleti szektor innovativitásának növelésére, és valószínűleg az európai innovációs teljesítménytáblán (European Innovation Scoreboard) való előrelépést is segítené. Erre nagy szükség lenne, mivel az utóbbi években nem tudtunk a 27 ország között a 20-22. helyről előbbre lépni. Ennek a gyenge pozíciónak oka – az általánosan gyenge innovációs teljesítmény mellett – az alacsony kutatás-fejlesztési ráfordítás is, amit az érdemi hatás értékelhetősége érdekében érdemes az egy főre jutó euró alapján vizsgálni (lásd a táblázatban – a szerk.). A szokásos, GDP-hez való hasonlítás ugyanis nagyon félrevezető, tekintve, hogy egy alacsony GDP-jű ország esetén a magas százalékos érték is kevés ténylegesen felhasználható pénzt jelent.

A táblázatból azt látjuk, hogy a magyar kutatás-fejlesztési ráfordítás állami és felsőoktatási szinten a vizsgált országok között a legalacsonyabb. A céges ráfordítások területén pedig csak a lengyel és a szlovák értéknél magasabb. A rendszeresen példaként említett Ausztriában a cégek hatszor, az állam négyszer, a felsőoktatás pedig tizenkétszer költ többet a változáshoz, a jövő gazdaságába való bekapcsolódáshoz feltétlenül szükséges kutatás-fejlesztésre, innovációra.

Az adatokra akkor is érdemes felfigyelni, ha a tendencia a cégek esetén javul. 2010-ben ugyanis az osztrák cégek még tízszer annyit költöttek k+f-re, mint a magyarok. Igaz, az osztrák állam akkor még csak 2,4-szer fordított többet erre, mint a magyar, és az osztrák felsőoktatás a k+f-ráfordításokban tizenegyszer több egy főre jutó összeggel gazdálkodhatott, mint a magyar.

A ráfordítások természetesen input adatok, és ezért nemcsak a nagyságuk, hanem a velük elért eredmények, a létrejövő új tudás, új termék értéke is fontos mutató.

A 2019-ben megjelent globális innovációs index (Cornell, INSEAD, WIPO) szerint a vizsgált 129 ország között Magyarország a k+f-ráfordítások tekintetében a 34., az új tudás teremtésében viszont csak a 43. helyen van. Ez azt érzékelteti, hogy a kis összeg sem hasznosul eléggé hatékonyan.

Összefoglalva a gondolatokat: a magyar gazdaság sikerének legfontosabb feltétele a változó körülmények között – ma jobban, mint bármikor – az innováció. Ez feladatokat ró a cégekre, az államra és a céges-állami kapcsolatok alakítására egyaránt. Ezért indokolt, hogy az állam innovációs feltételekhez kösse a közbeszerzéseket, a pályázatokat és az állami támogatásokat egyaránt. A nemzetközi adatok tükrében a k+f ráfordításainak és hatásainak a növelése is fontos feladat lenne. Végső soron mindenkinek, a cégeknek és az államnak egyaránt érzékelnie kell, hogy a múlthoz való visszatérés nem, csak a felkészítő innováció biztosítja a sikeres jövőt, a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődést.

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

5 millió euróért eladó a Balaton-felvidék díjnyertes szőlőbirtoka

2019. január 07. 08:44
2017-ben elnyerte a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet.

Visszatáncolhatnak a szakszervezetek

2019. január 10. 08:15
AZ ELLENZÉK SEGÍTŐI MÁR A MIGRÁNSPÁRTI EURÓPAI SZÖVETSÉGNÉL KOPOGTATNAK SEGÍTSÉGÉRT