A gyenge forint segít megtartani az állásokat

2019. október 25. 08:47
Ha a munkáltatók oldaláról nézzük, akkor a gyenge forint árfolyam elsősorban az exportszektornak kedvez, és jó hatással van a munkaerőpiacra, mivel a cégek kevésbé kényszerülnek létszámcsökkentésre. Az euró bevezetése nem gyorsítaná a magyar bérek felzárkózását, és az erősebb forinttal nem biztos, hogy sokkal közelebb jutnánk ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön dolgozó magyarok. Azt is megtudtuk, hogy igazából az importőröknek és az MNB-nek sem okoz egyelőre nagy problémát a gyenge forint. Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője segített eligazodni a forint körüli kérdésekben.

A folyamatot onnan követtük nyomon, hogy a gyengébb árfolyam magasabb forintbevételt és magasabb jövedelmezőséget jelent az export ágazatnak. Tardos Gergely kifejtette, hogy a jelenlegi kedvezőtlen külső környezetben a gyenge árfolyam ellensúlyozni tudja a gyengébb bevételt, és a cégek könnyebben tudják megtartani a munkaerőt, vagyis kevésbé kényszerülnek létszámcsökkentésre. „Emellett az anyacégek ilyenkor az olcsóbb lokációkon vágják vissza kevésbé a termelést, illetve a termelés relokációját (új kapacitások) érintő döntésekkor is ezeket részesítik előnyben, ami szintén segíti a hazai exportszektort és a foglalkoztatást” - mondta el az elemzési vezető.

Tardos Gergely szerint az igaz, hogy az importőröknek kevésbé kedvez a gyenge árfolyam, de ők a jelenlegi erős belső kereslet miatt nem szembesülnek olyan problémákkal, mint az export orientációjú cégek. Kifejtette, az a tapasztalat, hogy globális recessziós vagy lassulásos időkben a fix árfolyamú, vagy sok devizahitellel rendelkező országokban lényegesen jobban emelkedik a munkanélküliség, mint ott, ahol nem okoz problémát az árfolyam gyengülése.

Elmondta, hogy mivel a kormányzat és az MNB az elmúlt évben rengeteg erőfeszítéssel jelentősen lecsökkentette a hazai gazdaság devizakitettségét (a vállalatoknál 60%-ról 40%-ra, a háztartásoknál 70%-ról lényegében zérusra, az államadósságban pedig 50%-ról 20%-ra csökkent a devizaadósság súlya, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni devizaadóssága a GDP 90%-áról 30%-ára mérséklődött, ennél immár több a nemzetgazdaság által birtokolt külfölddel szembeni adósságtípusú követelés.

Ez pedig Tardos következtetése szerint lehetővé teszi azt, hogy a jegybanknak nehéz időkben ne kelljen kamatot emelve védenie az árfolyamot, mélyítve a recessziót, hanem azt teheti, amit a fejlettebb országok, hogy kamatcsökkentéssel és a forint likviditás növelésével támogassa az állampapír- és a hitelpiacot, illetve engedheti gyengülni a forintot mindaddig, amíg az nem jelent veszélyt az inflációs célra. Mivel a jelenleg az inflációs cél a mostani árfolyammal sincs veszélyben, ezért a jegybank nyugodt lehet.
 

2016 óta kétszámjegyű a nettó átlagkeresetek növekedése, amennyiben forintban számolunk, de ha ugyanezt euróban fejezzük ki, akkor 2018-ban már egyszámjegyű (7,7%) volt a növekedés - mondta el lapunknak Tardos Gergely. A KSH adatai alapján 2016-ban a havi nettó átlagkereset forintban 175 009 forint, 2017-ben 197 516, 2018-ban pedig 219 412 forint volt, ami 2017-re 12,9, 2018-ra 11,1%-os emelkedést jelent. Éves átlagos árfolyammal számolva tehát 2016-ban havi 562, 2017-ban 639, 2018-ban 688 euró volt a nettó átlagbér, azaz a növekedés 2017-ben 13,7, 2018-ban 7,7%.



Az euró bevezetése nem gyorsítaná a magyar bérek felzárkózását

Véleményem szerint, az euro bevezetése nem tudná tartósan és fenntarthatóan gyorsítani a bérkonvergencián, vagyis a magyar bérek uniós szintű felzárkózásán. Tardos Gergely elmondta, hogy a hosszú távú és fenntartható bérkonvergencia alapvetően a reálgazdasági konvergenciától függ. Ha sikeres a felzárkózás, az biztosítja, hogy a bérek euróban is fenntarthatóan emelkedjenek. „Mivel az euró bevezetése csökkenti a jegybank mozgásterét abban, hogy a külső sokkokat az árfolyammal enyhítse, ezért valószínűleg jobb megtartani a forintot mindaddig, amíg a konvergenciában nem halad lényegesen előbbre a magyar gazdaság” - mondta Tardos Gergely.

Felvetettük, hogy mérhető-e és ha igen hogyan, hogy a külföldre távozott magyar munkavállalók a forint gyengülés miatt kevésbé jönnek haza. Tardos Gergely erre ezt a választ adta: „Rövid távon jobb lenne, ha erősebb lenne a forint, mert akkor euróban magasabbak lennének a hazai bérek, de ennek valószínűleg az lenne az ára, hogy erősebben lassulna a hazai gazdaság és csökkenne a munkaerő-kereslet, főként az exportszektorban.” Tehát az erősebb forinttal nem biztos, hogy közelebb jutnánk ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön dolgozó magyarok.

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

A parlament lépcsőjéig jutottak a tüntetők, ott fulladt ki ellenállásuk

2018. december 10. 09:12
250-ről 400 órára nőhet a ledolgozandó túlórák száma, ha szerdán elfogadja a parlament a törvénytervezetet. Több ellenzéki párt és szakszervezet is tüntetést szervezett szombatra. Az esemény a Kossuth téren ért volna véget, ám azt közben a rendőrség lezárta. Ez a döntés provokálhatta ki, hogy a demonstráció végén több százan betörtek a térre. Ezzel a "sikerrel" be is érték szombatra.

Írásos megállapodás kellene a túlórázás növeléséhez

2018. december 07. 08:23
Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, „önként vállalt túlmunkát” csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.