A magyar csokoládégyártás egyre komolyabb szereplője az élelmiszeriparnak
A miniszter ismertette: tavaly és tavalyelőtt tizennyolcezer tonna csokoládé készült Magyarországon, ennek csaknem harmada külföldi piacokon talált gazdára.
Megjegyezte, hogy a csokoládégyártás és -készítés fejlődésére a felsőoktatás és a szakképzés is reagált, a gödöllői Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán már folyik ehhez illeszkedő oktatás, és több helyen szakképzés.
A miniszter a sajtótájékoztatón méltatta a Bonbon Kft. eredményeit, amely megőrizte a szerencsi csokoládégyártás évszázados hagyományait. A szerencsi csokoládé egyszerre kézműves és nagyobb volumenű élelmiszeripari termék - jelentette ki. Fazekas Sándor reményét fogalmazta meg, hogy Magyarország cukoripari helyzete megengedi majd, hogy a cukorgyártás is visszatérjen Szerencsre. Ehhez megvan a megfelelő mezőgazdasági háttér, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megye erős mezőgazdasági térség, ahol tizenötezer őstermelő, társas vállalkozás vagy családi gazdaság tevékenykedik - mutatott rá.
Az agrártárca vezetője szólt arról, hogy az elmúlt nyolc évben jelentős eredményeket ért el az ágazat a kormányzat és a gazdálkodók közös munkájával. Hetvenezer új munkahely jött létre, amelyből 22 ezer az élelmiszeriparban realizálódott. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban a mezőgazdaságban dolgozókénál is magasabb arányban nőttek a nettó bérek, majdnem másfélszer magasabb juttatás kap ma egy élelmiszeripari munkás, mint néhány éve. A miniszter szerint ez a helyzet segít megoldani az ágazat munkaerőhiányát is, ugyanis a bérek emelkedésével sokak számára vonzóvá válhat a mezőgazdaságban dolgozni.
Koncz Ferenc, Szerencs polgármestere arról beszélt, hogy a város mindig élelmiszeripari város volt, ezt szeretnék a jövőben erősíteni. Az ipari létesítmények nemcsak a helybelieknek adnak munkát, hanem felvevőpiacot is jelentenek a térség mezőgazdasági vállalkozóinak - mondta. Hozzáfűzte: mivel Szerencs Tokaj-Hegyalja kapuja, a jövőben a borvidékhez kapcsolható mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekkel is szeretnék erősíteni a helyi kínálatot.
kormany.hu
Kapcsolódó cikkek
Egymástól tanulni – igény van a tapasztalatcserére
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
