A munkaerő-kereslet és a verseny alakítja a bérdinamikát

2021. szeptember 02. 12:56
A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott
A munkaerő-kereslet és a verseny alakítja a bérdinamikát

Az elemzők szerint a jelenlegi egyszeri tényező után az idei év már nem tartogat nagy meglepetést egészen az év végi jutalomosztásig a bérek tekintetében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése szerint júniusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva a májusi 8,5 százalékos emelkedés után. Az átlagkereset emelkedése jelentősen elmaradt az előző hónapokban mérttől, mert a növekedés ütemét erőteljesen visszafogta a tavaly júniusban az egészségügyben kiosztott rendkívüli 500 ezer forintos juttatás, amely akkor jelentősen megemelte az átlagkeresetet. A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 6,4 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 4,0 százalékkal alacsonyabb.

Aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában fontosnak ítélte előre bocsátani, hogy a keresetek növekedési ütemének júniusi 3,5 százalékra fékeződését a tavaly júniusi egyszeri kifizetések, egészségügyi bónuszok miatti magas bázis okozta. Mint hangsúlyozta, a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 7,7 százalékos volt az előző havi 7,8 százalék után.

A várakozások ellenére az idén sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott, így megszűnhet az eddig látott szektorális kettősség a munkaerőpiacon. A nyitás miatti munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20 százalékkal emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő keresletet meghaladó piacon.

A piaci folyamatok láthatóan kompenzálják azt a hatást, hogy a tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé jelent támaszt. Amennyiben jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal. A látható elhalasztott kereslet következtében a pandémia előtti szinten lévőnek látszik jelenleg a munkaerő-kereslet és a bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát és felfelé mutató kockázatokat hordoz, amivel a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP növekedésének is – mutatott rá.

A Takarékbank éves várakozása az idei évre 9 százalékot elérő béremelkedés és az infláció függvényében 4 százalék körüli reálbér növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet, de ezt a minimálbér mértéke még érdemben módosíthatja.

Kettős hatás érvényesül

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában hangsúlyozta: a tavalyi évben az egészségügyben kifizetett egyszeri juttatással magyarázható, hogy júniusban jelentősen lassult a béremelkedés dinamikája. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság újraindulása két irányba is befolyásolja az átlagbért: a több szektorban ismét megjelenő munkaerőhiány felfelé, míg az összetételhatás, vagyis az, hogy a munkájukat tavaly elvesztő, alacsonyabb bérű munkavállalók ismét elhelyezkednek, lefelé módosítja azt.

Idén a bérektől nagy meglepetés már nem várható, a decemberi prémiumkifizetések értéke mozgathatja még meg a statisztikát. Jövőre meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteme – a 200 ezer forint elérése a mostani adatok szerint 2 év alatt lehet reális, ugyanakkor jövőre így is az inflációt érdemben meghaladó minimálbéremelés javasolható. A gazdaság újraindulása egyre több helyen visszahozza a munkaerőhiányt, amely ismét felfelé hajtja majd a béreket.

Mennyi lesz a bérminimum?

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is arra mutatott rá, hogy emelkedőn maradtak a fizetések: a rendszeres bérek júniusban 7,7 százalékkal nőttek éves összevetésben.

A legutóbbi foglalkoztatási adatok alapján nő a dolgozók száma és több szektorban munkaerőhiányos helyzet látszik kialakulni, ez pedig béremelkedést vetít előre a következő évre, évekre. Kérdés még a jövőre nézve, hogy 2022-ben mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum összege – vetette fel.

A K&H Bank szakértője szerint a rendszeres fizetések esetében a reálbérindex a júniusi magas infláció miatt alig több, mint 2 százalékos volt, az idei évben a reálbéreknél 3,5 százalék körüli növekedés várható.

Forrás: MTI / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

A magasabb bérek alapozzák meg a vásárlóerőt

2020. október 01. 09:09
2020. szeptember 29-én Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a növekedés.hu-nak elmondta: a tervek szerint októberben kezdik meg az egyeztetéseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán az országos minimálbérről és a garantált bérminimumról. 

A dolgozó érték - a vezető felelőssége, hogy ne csak szlogen legyen

2021. augusztus 03. 08:38
Egy szervezet legfontosabb értéke az ember – különösen a járványhelyzet fennállása óta egyre többet hallani ezt az állítást, amely meglepő módon sokszor mintha az újdonság erejével hatna. Holott, ha jobban belegondolunk, minden szám, teljesítmény, eredmény, sőt az ügyfelek és végső soron a profit is az emberek munkájából származik. A vezetőnek nem csak tudatában kell lennie ennek, hanem eszerint is cselekedni. De mi minden tereli el a figyelmet erről a célról? Polgár Zita, vezetői és önismereti mentor írása.