A szakképzés presztízsén kellene javítani

2016. augusztus 26. 08:09
Szükség van a pályaorientációs rendszer továbbfejlesztésére, és a szakképzési rendszer presztízsét is növelni kell ahhoz, hogy tovább javuljon a magyar munkaerő-piaci helyzet - mondta Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa, az intézet kutatásai alapján. Számításaik szerint mintegy 800 ezer ember tekinthető munkaerő-tartaléknak az országban, akiknek azonban általában alacsony a képzettsége.
A szak- és felnőttképzés működésének javításához az alapítvány kutatása alapján szükség lenne arra is, hogy a vállalatokat, a vállalati szféra szakembereit minél erőteljesebben bevonják a képzési rendszerbe - hangsúlyozta a szakember.

A kutató emlékeztetett arra: 1990 után, a rendszerváltást követően a visegrádi országok közül Magyarországon esett vissza legnagyobb mértékben a foglalkoztatás. A csehországi 10, a lengyelországi 20 százalékkal szemben Magyarországon 30 százalékkal csökkent a munkahelyek száma. Az ekkor munkanélkülivé vált emberek egy részét a 2000-es években sem sikerült "visszaterelni" a munkaerőpiacra - hangsúlyozta a kutató.

Regős Gábor elmondta: a 2004-es uniós csatlakozás után az erősödő elvándorlás tovább rontott a munkaerőpiaci helyzeten. A 2008-ban kezdődött válság után a legjelentősebb problémát a munkaerőpiacon a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony aktivitási ráta jelentette.

2010-2016 között 15,8 százalékkal bővült a foglalkoztatás, ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás bevezetése és a szociális ellátórendszer átalakítása, emellett a munkahelyvédelmi akcióterv beindításával is segítette a kormány gazdaságpolitikája a foglalkoztatás növelését. Kiemelte: az egykulcsos személyi jövedelemadó ösztönözte a munkavállalási kedvet, a családi adókedvezmények javítottak a családok jövedelmi helyzetén, emellett csökkent a munkáltatók bérköltsége is. 

Regős Gábor rámutatott: az utóbbi időszakban azonban már nemcsak a munkanélküliség, hanem a növekvő munkaerőhiány is problémát jelent. A munkaerőhiány fő okai között lehet említeni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, de a fokozódó elvándorlás, az alacsony aktivitási ráta és a még fennmaradó munkaerő tartalék alacsony képzettségi szintje is hozzájárul a gondokhoz.

Kiemelte: a munkaerőhiány nem egységesen érinti Magyarország régióit. Az észak-nyugati megyékben lényegében megszűnt a munkanélküliség, míg a keleti megyékben továbbra is jelentős problémákat okoz. Emellett egyre több hiányszakma alakult ki: mérnök, ács, kőműves, szakács, pék, bolti eladó, vagy a hentes, illetve az informatikus, nagyon kevés található az országban.

Kiemelte: a Századvég számításai alapján mintegy 800 ezer ember számítható munkaerő-tartaléknak az országban, elhelyezkedésükben és így a munkaerőhiány megoldásában elsősorban a képzési programok, a szak- és felnőttképzés tudna segíteni. A hazai szakképzésben azonban jelentős lemaradás tapasztalható az OECD-államokkal összehasonlítva, ráadásul a felnőttképzésben részt vevők aránya is alacsony - tette hozzá a kutató.
Forrás: hrportal.hu
 

Kapcsolódó cikkek

Szervezettség és szolidaritás

2019. november 06. 14:45
A híradásokból tudjuk, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT), mert a SZIT nem véleményezhette az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket. A szakszervezet elnöke azt is megerősítette: ha 2019. november 22-ig a kormány nem teljesíti követeléseiket, úgy - korábbi kongresszusi döntésüknek megfelelően – 2020 januárjára sztrájkot szerveznek.

Országaink most a táplálkozásra figyelnek

2016. május 13. 08:13
Nem elfeledkezve arról a jelentős mérföldkőről, hogy milyen alacsony szintre csökkent az éhezés mértéke Európában, figyelmünket most az új kihívásokra kell fordítani: az étkezés ne csupán a túlélést szolgálja, hanem az egészséges élet alapköve legyen. Egy globális szervezet élén, mely az éhezés felszámolását tekinti központi feladatának, mi jelenthetne nagyobb elégedettséget, mint látni a világ egyik jelentős régióját, ahol komoly előrelépések történtek ebben.