A tejtermelőknek áll a zászló

2019. március 07. 07:54
Stabilitás jellemezheti idén is a tejpiacot, a világpiaci folyamatokból arra lehet következtetni, hogy a nyers tej felvásárlási ára kismértékben emelkedhet. Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője szerint a termelők számára most minden adott, hogy fejlesszenek.

A hazai tejtermelők nyugodtabban készülhetnek az idei ártárgyalásokra, részben azért, mert az EU csaknem teljes egészében megszabadult 380 ezer tonnás soványtejpor-készletétől, és tavaly, az év második felében több nagy tejtermelő tagállamban csökkent a termelés – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője. A stabilitás, amelyből végre jutott a szektornak az elmúlt évben, úgy tűnik, nem múlik el.

Fotó: Löffler Péter/Dunántúli Napló

A nemzetközi piaci folyamatok kedvezők: a globális kereslet gyorsabban fog emelkedni idén, mint a kínálat, ami stabil árakat eredményez, a kismértékű emelkedés lehetőségével.

A termelők számára biztató, hogy a világpiac legnagyobb szereplője, az új-zélandi Fonterra is megemelte idei átvételi árait. Ebben pedig ismét fontos szerepe van Kína növekvő keresletének.

A globális tejtermelés 1 százalék körüli mértékben emelkedhet idén. Mindez ellentétes piaci hatások közepette történik, az egyik oldalon ugyanis a kereskedelmi háborúktól sújtott és tavaly az átlagosnál 100 ezerrel több marhát a vágóhídra küldő amerikai farmerek, valamint a súlyos ausztrál és új-zélandi aszálykárok állnak, a másikon pedig az EU takarmányhiány miatt is csökkenő, de tovább javuló hozamú tehénállománya.

teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

 

Kapcsolódó cikkek

Világszinten lett drágább az élelmiszer

2019. február 08. 08:50
Januárban emelkedtek az élelmiszerárak a világon elsősorban a tejtermékek, az olajos magvak és a cukor drágulása miatt.

Nemcsak a fogyasztók pazarolnak

2019. január 31. 08:32
Az élelmiszer-pazarlás, angolul food waste, az utóbbi években népszerű fogalommá vált. A legtöbb szakértő a fogyasztók és a kereskedelem pazarló magatartásával foglalkozik, holott a fogyasztók után a második legtöbb veszteséget a feldolgozóipar termeli.