A vadászat, az erdőgazdálkodás és mezőgazdaság finanszírozási lehetőségei

2016. március 02. 19:20
Beszélgetés Benedek Fülöppel, az OTP agrárágazati ügyvezető igazgatójával – a FeHoVa kiállítás margójára.

Benedek Fülöp: A FeHoVa húsz éve során tizenegy kiállítást jómagam nyitottam meg – így hosszú távú rátekintésem van a rendezvény történetére.

Többször változott, hogy évenként hajóval, autóval, vagy más különböző társ-kiállítással és szakmai nappal is kiegészült ez a rendezvény, ám alapvetően a horgász-vadász társítás egy szerencsés páros volt és önmagában is mindig megállta a helyét ez a két témakör a kiállítás fő irányvonalát képviselve.

A FeHoVa kiállítás mindig tükrözi az adott vadgazdálkodási színvonalat Magyarországon. Szerencsére megmaradtak az állami erdőgazdaságok, akik a krémjét alkotják a magyar nagyvadállományt felügyelő társaságoknak.

Összességében azt lehet látni, hogy a magyar vadgazdálkodás változatlanul a világ élvonalához tartozik. Ha visszatekintünk a 23. FeHoVa történetében, akkor a ’90-es évek közepétől töretlenül magas színvonalat képviselünk a Magyarországon őshonos vadfajok genetikai értékét és az azt megjelenítő trófeaállományt illetően. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Közép-Európában az egyik legrangosabb helyet foglaljuk el.

Nemzetközi Trófeabírálat a FeHoVa 2016 kiállításon – fotó: Túróczi Anett

Hogyan változott az évek alatt a FeHoVa kiállítás funkciója – és az OTP céljai a vásáron való részvétellel?

Benedek Fülöp: Érdekes volt megfigyelni, ahogy a rendszerváltást követően először jelentek meg szabadon a vadászeszközök, ruhák, fegyverek és különböző segédeszközök, távcsövek – és később az elegánsabb autók is. Akkor még nem volt jellemző, hogy ezen a kiállításon üzletek köttessenek, inkább bemutató céllal vettek részt a rendezvényen a cégek és a vadászok.

 

 

 

Most már általános jelenség, hogy autók, hajók, nagy értékű eszközök találnak gazdára itt – sőt, gyakran hitelből finanszírozott beruházások valósulnak meg a vásár ideje alatt.

Több erdőgazdaság és vadásztársaság tevékenységét is nagy részben az OTP finanszírozza, így ilyenkor több szempontból is előnyös, hogy az üzletfeleinkkel egy helyszínen tudunk megjelenni.

Hasonló a helyzet a halászat terén, hiszen most, hogy a gazdasági tevékenységként folytatott természetes vízi halászatot megtiltották és csak a horgászatot engedélyezik, a mesterséges halastavak és a hozzá kapcsolt háttértechnológiai beruházások, – a szivattyútelepektől a különböző tárolókig, mind úgy valósulnak meg, hogy ezek a társaságok is igénybe vesznek bizonyos finanszírozási lehetőségeket. – Különösen aktuális ez a téma, hiszen az uniós támogatások területén az édesvízi halgazdálkodás, az akvakultúra is kiemelt pályázati célterületként szerepel.

Milyen a személyes kötődése a vadászathoz, a vadászati kultúrához?

Fülöp Benedek

Benedek Fülöp: Jómagam már 45. éve vadászom, ám az én időmben nem volt olyan egyszerű a fiatal vadászember élete, mint manapság. Ahhoz a vadásztársasághoz, ahová előzetesen felvételt nyertünk, még egy évig ki kellett járnunk „botos vadászként”, utána lehetett csak vizsgázni és a vizsgák után fegyverhez, majd vadászati lehetőséghez jutni.

Ezt követően sem volt a fiatal vadász szabadjára engedve, hiszen a két ajánlója felügyelte, akik annak idején a vadásztársaságba való bejutását javasolták…

Nagyon helyesnek tartottam a régi rendszert. A mostani könnyített vadászati lehetőségek sajnos rengeteg baleseti veszélyt hordoznak, különösen úgy, hogy a mai fiatalok már nem is voltak katonák, ahol megtanulhatták volna, hogy „a kapanyél is elsülhet, – a puska pedig mindig töltve van”…

Már 35 éve vagyok a Szolnok megyei Vadász Szövetség elnöke, három ciklusban voltam országos alelnök, egyszer pedig elnök, így minden porcikámmal kötődöm a vadászathoz.

Milyen az agráriumban, illetve a vadgazdálkodási ágazatokban dolgozó emberek hozzáállása a hitelekhez?

Benedek Fülöp: A vadászat-horgászat szerelmeseinek több mint a fele közvetlenül az agráriumhoz kötődik, – jól mutatja ezt az a tény is, hogy a FeHoVa kiállításon, a hozzánk betérő érdeklődőink kivétel nélkül földvásárláshoz, mezőgazdasági gépbeszerzéshez vagy kertészeti – állattenyésztési pályázathoz hitelezéssel kapcsolatos kérdésekkel keresett fel bennünket.

Érdekes tény, hogy még mindig vannak, akik nem estek át egy fajta szemléletmód váltáson és azért nem fordulnak a bankhoz, mert nem akarják „azt a bizonyos rettegett hitelt” felvenni. Ők az abszolút biztonságra törekednek. Ha ebben az évben nem terem semmi, akkor is van „egy év pénz a bankban, egy év pénz a padláson, – egy év kockázatos év pedig kint van még a határban termés formájában.”- ahogyan azt a régiek mondták.

Már csak nagyon kevés termelő vallja ezt a „betétgyűjtő” elvet, maximum a gazdálkodók körülbelül 5-6%-a lehet. Ahhoz, hogy ki lehessen mozdítani őket ebből a szemléletből, kedvező konstrukciókat kell ajánlanunk számukra is.

Négy olyan tényező van, amely segítségével nagy általánosságban minden gazdálkodó el tudja fogadni a hitelezés hasznosságát:

  • Ösztönözni kell a termelőket a fejlesztésre, – 50% pályázat vagy támogatás, 30% hitel és 20% önerő konstrukcióval. Mindezek mellett komplex szolgáltatást is kell nyújtanunk számukra: Fel kell vállalnunk a pályázatírást a hozzá kapcsolódó ütemezéssel és a pályázati létesítmény átadását követően még 3 vagy 5 éven keresztül menedzselni és követni is kell a pályázati vállalások megvalósulását. – Magyarán olyan szolgáltatást kell nyújtanunk, amelyen keresztül látja a gazdálkodó, hogy viszonylag kis pénzügyi kockázatot és más kötelezettségeket kell vállalnia egy sikeres fejlesztés megvalósításához.
  • Nagyon vonzó a  területalapú támogatásra alapozott hitel, mert ezekben az esetekben a hitel felvételével jobb feltételekkel juthat forráshoz, mintha saját erőből finanszírozná gazdálkodását, vagy beruházását
  • Kedvező még a nagyon alacsony kamatozású növekedési hitel program is, ami azt jelenti, hogy nem éri meg a gazdának a pénzét 3% körüli betétben tartania, hanem érdemes inkább beruházásba befektetnie.
  • Mindig fontos, hogy minden gazdálkodónál egyedi esetként vizsgáljuk a hitel körülményeit és a rendelkezésünkre álló kiváló szakember-gárdánkkal a lehető legjobb megoldásokat dogozzuk ki az ügyfél számára.

Érdemes beszélnünk még egy tényezőről, ami a régi vágású gazdálkodókat szinte egy csapásra kizökkentette az úgynevezett „betétgyűjtő” szemléletből. Most, hogy az állami tulajdonban lévő földek értékesítésére sor került, nagyon sok hitel-ellenes emberből szabadultak fel a korábban berögződött „gátlások”. Ha valaki földet akart szerezni, akkor az, ami betétben, vagy saját erőből rendelkezésre állt, az általában kevésnek bizonyult, így hitelért kellett fordulnia.

Vannak-e olyan termékek, amiket kifejezetten ajánl a gazdálkodók, – vagy akár a vadászok számára?

Benedek Fülöp: A vadászokat felbolydította a most március 6-ától 31-éig aktuális határidő, amely a vadászati területek határainak kijelölésére szolgál. Ebben az időszakban a vadászoknak a földtulajdonosakkal le kell ülniük és meg kell beszélniük a dolgokat, így a vadásztársaságokra ebben az időszakban nem jellemző, hogy fejlesztenének vagy beruháznának. Ezeket a vadásztársaságokat az év hátralevő felében traktorok, talajművelő gépek, vadászház-építések, hűtőházak és az ezekhez kapcsolódó technológiák megvalósításához szükséges hitelekkel igyekszünk ellátni és finanszírozni.

Ami a gazdálkodókat illeti, alapvetően minden olyan beruházás vagy fejlesztés szóba jöhet, amit az Unió támogat. Ha nincsen támogatás, akkor az ügyfelek nehezebben kezdenek a fejlesztésekbe.

Ezért is várjuk nagyon az idei évre meghirdetett vidékfejlesztési és halászati pályázatok megjelenését és a beruházási kedv élénkülését.

Ahogyan nézzük az unokáját Ön mellett, felmerül a kérdés, hogy mire biztatja a fiatalságot? Mindig azt halljuk, hogy az agráriumban van a jövő, hiszen egy dolog biztos az életben: enni mindig kell… Hogyan látja ezt egy banki szakember?

Benedek Fülöp: Úgy látom, hogy azért maradtak meg az idősebbek által létrehozott gazdaságok, mert van gyerek vagy unoka, aki tovább viszi majd az üzletet. Nagyon sok olyan sikeres vállalkozás van, ami azért áll le, mert nincsen örököse.

Ha létre tudnánk hozni egy ösztöndíj- alapot, amellyel az egyetemistákat vezetői tapasztalatokkal tudnánk ellátni, akkor akár komplex szolgáltatásokat is tudnánk biztosítani a nagyobb üzemek számára olyan esetekre is, ha nyugdíjba menne a gazda, de a gyermeke nem akarná tovább vinni az üzletet. Ezzel egyben lehetne tartani a sikeres társaságokat. Hiszen ha egy ilyen céget el kell adni, akkor főleg csak olyan befektetők tudják megvenni, akik nem azt nézik az üzletben, hogy milyen termelési és foglalkoztatási értéket képvisel, vagy milyen kormányzati célok teljesülnek, hanem a hasznot kiszippantják belőle és otthagyják előbb-utóbb. Ezt kell megakadályozni, illetve a jól működő gazdaságok fennmaradását kellene segíteni.

A fiataloknak még több és több segítségre van szükségük – valamint fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy óvakodjanak azoktól a híresztelésektől, miszerint 5-10 hektárból meg lehet élni.

A szakmai véleményem az, hogy növényi kultúrától függően 50 hektárnál kezdődik az az üzemméret, ami szántóföldi növénytermesztés esetében egy 2-3 tagú család megélhetését biztosíthatja. Akkor azt mondom, hogy rendben van, vágjál neki, ha fiatal vagy és tedd intenzívvé öntözéssel a területeidet, foglalkozz zöldségtermesztéssel, vagy vásárolj földeket.

Elhangzott a beszélgetés során többször is a területalapú támogatás jelentősége… Mi lesz 2020 után? Mire kell készülnünk Ön szerint?

Benedek Fülöp: Véleményem szerint a jelenlegi területalapú támogatási forma meg fog szűnni 2020 után. Nincs mese, erre kell felkészülnünk…

Van még egy nagy kérdés ezen kívül: Mi lesz, ha létrejön Amerika és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény?

– Ezt sokkal nehezebb lesz kezelni, mint bármely más, korábban említett, a mezőgazdaság területén bekövetkező változást, hiszen az általunk nehezebben előállítható termékeket is behozzák majd – más részről pedig a különböző technológiákkal sokkal olcsóbban tudnak majd előállítani olyan termékeket, amikkel mi nem biztos, hogy tudunk versenyezni. Ezt az akkor aktuális kormányzatnak majd kezelnie kell.

Addig is azt javaslom a magyar gazdálkodóknak, hogy minden támogatási és pályázati lehetőséget használjanak ki amíg lehet, hogy jól működő, stabil lábakon álló gazdaságokat tudjanak kialakítani.

Forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Újra nagy jelentősége lehet az agrárerdészetnek

2018. február 26. 08:21
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos eszköze lehet a több évszázados hagyománnyal rendelkező agrárerdészeti termelési kultúra alkalmazása Magyarországon – jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján pénteken Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter – közölte az MTI.

Szabadság beleszámít a felmondási időbe vagy meg kell váltani pénzben?

2017. június 22. 10:10
2017.06.02-án írtunk a cégnél egy papírt ,hogy a munkaviszonyom 2017.07.02-án közös megegyezéssel megszűnik. A főnökeim eltekintenek a felmondási idő (30 nap ) ledolgozásától.Viszont maradt még az idei évre 10 nap szabadságom amelyet nem vettem ki.Kérdésem az lenne,hogy ezt az időarányosan járó,de ki nem adott szabadságot pénzben köteles e megváltani vagy beleszámíthatja a felmondási időbe amelyet nem kell ledolgoznom?