A vegetáriánus életmódon innen és túl

2019. július 17. 07:48
A vegetáriánus étrend – vagy inkább életmód – követőinek száma évek óta lassan, de kitartóan emelkedik. Azonban sem a lakosság, sem a szakértők körében nincs egységes álláspont a növényi alapú étkezés hasznosságát illetően.

A vegetáriánus táplálkozás vallási-filozófiai alapokon nyugszik, Kelet- és Délkelet-Ázsiában találjuk meg a gyökereit. Több évezredes múltra tekint vissza, a történészek bizonyították, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban már jelen volt ez a szokás. Sőt, a görög filozófusok és orvosok maguk is sokat tettek az elterjedéséért, később pedig a reneszánsz hozta el a tanok újbóli népszerűségét. Magyarországon ennél rövidebb múltra tekinthet vissza a növényi alapú étrend követése. A 20. század elején Bicsérdi Béla kezdte hirdetni a vegetáriánus táplálkozás, ezen belül a nyerskoszt előnyeit.

A vegetáriánus táplálkozás újkori divatját a hippikorszaktól éli. Az iparilag fejlett országokban elsősorban a civilizációs betegségek terjedése miatt élénkült meg az érdeklődés iránta. Mára számos irányzata alakult ki, amelyeken belül is vannak még különbségek. A megengedőbbek közé tartozik a szemi-vegetáriánus forma, amely megengedi a hal és akár a baromfihús fogyasztását is, a lakto-ovo vegetáriánusok pedig a tejtermékek mellett a tojást a tányérukra tehetik. A makrobiotikus irányt követők étrendjének gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel egészülnek ki. Végül pedig a manapság legdivatosabb forma a vegán, amely nem csak étrendi, hanem életmódbeli követelményeket is támaszt. A vegánok nem csak az állati eredetű élelmiszereket száműzik étrendjükből, de állati termékeket is, azaz nem hordanak bőrcipőt, nem használnak olyan kozmetikai termékeket, amelyeket állatokon tesztelnek és így tovább. A táplálkozástudomány a vegán táplálkozáshoz sorolja még a gyümölcsevőket és a nyers koszton lévőket (utóbbiak mindenféle hőkezelési módszert elutasítanak az ételek elkészítése során).

Arról, hogy egészséges-e a vegetáriánus táplálkozás, Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük.

– A vegetáriánus, vegán életmód számos pozitív hatással lehet az egészségünkre, azonban ehhez nagyon tudatosnak és felkészültnek kell lenni, nem elég az interneten terjedő információk alapján életmódot váltani. A növényi alapú táplálkozás általában kevesebb energiát, zsírt és ezen belül telített zsírsavat tartalmaz. Mindez csökkenti a túlsúly és az elhízás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A megfelelően összeállított vegetáriánus étrend fehérjetartalma és annak összetétele is kielégítő lehet, ám kellő tudományos tapasztalat hiányában az ilyen táplálkozás gyermekek és várandós édesanyák esetén nem, vagy csak szakértői kontrollal követhető. A TÉT Platform néhány évvel ezelőtt elvégzett kutatása szerint mindössze 2-2 százalék volt a vegán, illetve a vegetáriánus étrendet egészségesnek tartók száma, amelyet még a gluténmentes táplálkozás (3 százalék) és a low-carb irányzat is megelőz (39 százalék). Ebből tehát arra következtethetünk, hogy az átlagos magyar fogyasztó inkább húskedvelő, de az biztos, hogy az állati eredetű élelmiszerekről nehezen mondunk le. Tapasztalható, hogy a vegán életmód egyre nagyobb számú követővel rendelkezik, de táplálkozásunk egészét tekintve ez még nem jár kimutatható változással – mondja a szakértő.

Szavait az OTÁP legutóbbi adatai is megerősítik, a lakosság fehérjebevitelének 60 százalékát teszi ki az állati eredetű élelmiszerekből származó protein. Más felmérésekből viszont látható, hogy a lakosság egyes, jól körülhatárolható csoportjaiban már csökken a hús, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztása is.

A túlnyomórészt, vagy kizárólag növényi alapú táplálkozásnak vannak kockázatai is. Ezek közül az elsők között a teljes értékű fehérjék, valamint a csak állati eredetű élelmiszerekben megtalálható B12 vitamin hiányát szokták kiemelni. Ám míg az előbbi gondos élelmiszer-választással gyakorlatilag kiküszöbölhető, az utóbbin csak a pótlás segít. A vegetáriánusoknak, vegánoknak, nyers koszton élőknek számolniuk kell azzal is, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben is előfordulhatnak ártalmas anyagok, mint például a fuzáriumgomba és toxinja, a minden növényben jelenlévő nitrát, a hüvelyesek és a gabonafélék fitáttartalma, vagy a burgonya szolaninja. Ezek vegyes táplálkozás esetén a legtöbbször nem okoznak gondot, mert kisebb mennyiségben jutnak a szervezetbe, de növényi alapú étrendben elérhetik a panaszokat okozó szintet.

A szakértő szerint azonban van még egy jelentős tény, amely a növényi alapú étrendre való áttérést katalizálja.

– Egyre többen a fenntarthatóság miatt váltanak életmódot, hiszen sorra találkozhatunk olyan számításokkal, amelyek az állattartás ökológiai lábnyomát tudatosítják az emberekben. A vegán filozófiában ezen túlmenően legtöbbször jelen van a helyi élelmiszerek előnyben részesítése is, amely szintén kedvező lehet a jövőnkre nézve – összegzi Antal Emese.

 

(Forrás: TÉT Platform)

www.nak.hu


A növényi alapú étrendekkel kapcsolatos további részleteket a NAK Élelmiszeripari hírlevelének júliusi számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek

A SafeConsume üzenete az I. Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából

2019. június 11. 12:06
A világ élelmiszer külkereskedelme több mint évi 1,6 billió USD, amely komplex élelmiszerellátó rendszereken keresztül valósul meg. Az élelmiszerbiztonság fenntartása emiatt nemzetközi összefogást és szektorok közötti együttműködést igényel. 2015 szeptemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elfogadta a Fenntartható Fejlődési Keretrendszert (Agenda 2030), majd három évvel később június 7-ét az Élelmiszerbiztonság Világnapjának választotta. 

Ki nem találod, miből készül kolbász a Hortobágyon: itt a boltok új slágere?

2021. június 15. 07:36
A Hortobágyi Nemzeti Park területén tenyésztett állatok húsához nincs fogható, ahogy ez a belőlük előállított termékekre is igaz. Aki egyszer megkóstolta a tulokból, bivalyból vagy szürkemarhából készült kolbászt vagy szalámit, nem sajnálja érte a tömegtermékeknél magasabb árat sem kifizetni. Országosan egyelőre nem sokan ismerik ezeket a nagyon finom termékeket, amelyek teljes mértékben húsból készülnek, méghozzá első osztályú, a lehető legbiobb alapanyagból. A vásárok és a piacozás szüneteltetése ezeknek az értékesítését is visszavetette, de a nemzeti parknak nem is a gazdálkodás az elsődleges feladata, hanem a magyar állatok megőrzése, és ennek egy kicsi, de fontos szegmense, hogy a nagyközönség is egyre szélesebb körben ismerhesse meg a minőségi állatokból készült árut. A nemzeti park mezőgazdasági csoportvezetője, Hasznosi László osztotta meg velünk a tapasztalataikat.