A vegetáriánus életmódon innen és túl

2019. július 17. 07:48
A vegetáriánus étrend – vagy inkább életmód – követőinek száma évek óta lassan, de kitartóan emelkedik. Azonban sem a lakosság, sem a szakértők körében nincs egységes álláspont a növényi alapú étkezés hasznosságát illetően.

A vegetáriánus táplálkozás vallási-filozófiai alapokon nyugszik, Kelet- és Délkelet-Ázsiában találjuk meg a gyökereit. Több évezredes múltra tekint vissza, a történészek bizonyították, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban már jelen volt ez a szokás. Sőt, a görög filozófusok és orvosok maguk is sokat tettek az elterjedéséért, később pedig a reneszánsz hozta el a tanok újbóli népszerűségét. Magyarországon ennél rövidebb múltra tekinthet vissza a növényi alapú étrend követése. A 20. század elején Bicsérdi Béla kezdte hirdetni a vegetáriánus táplálkozás, ezen belül a nyerskoszt előnyeit.

A vegetáriánus táplálkozás újkori divatját a hippikorszaktól éli. Az iparilag fejlett országokban elsősorban a civilizációs betegségek terjedése miatt élénkült meg az érdeklődés iránta. Mára számos irányzata alakult ki, amelyeken belül is vannak még különbségek. A megengedőbbek közé tartozik a szemi-vegetáriánus forma, amely megengedi a hal és akár a baromfihús fogyasztását is, a lakto-ovo vegetáriánusok pedig a tejtermékek mellett a tojást a tányérukra tehetik. A makrobiotikus irányt követők étrendjének gerincét teljes értékű gabonafélék alkotják, amelyek zöldségfélékkel, hüvelyesekkel egészülnek ki. Végül pedig a manapság legdivatosabb forma a vegán, amely nem csak étrendi, hanem életmódbeli követelményeket is támaszt. A vegánok nem csak az állati eredetű élelmiszereket száműzik étrendjükből, de állati termékeket is, azaz nem hordanak bőrcipőt, nem használnak olyan kozmetikai termékeket, amelyeket állatokon tesztelnek és így tovább. A táplálkozástudomány a vegán táplálkozáshoz sorolja még a gyümölcsevőket és a nyers koszton lévőket (utóbbiak mindenféle hőkezelési módszert elutasítanak az ételek elkészítése során).

Arról, hogy egészséges-e a vegetáriánus táplálkozás, Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform szakmai vezetőjét kérdeztük.

– A vegetáriánus, vegán életmód számos pozitív hatással lehet az egészségünkre, azonban ehhez nagyon tudatosnak és felkészültnek kell lenni, nem elég az interneten terjedő információk alapján életmódot váltani. A növényi alapú táplálkozás általában kevesebb energiát, zsírt és ezen belül telített zsírsavat tartalmaz. Mindez csökkenti a túlsúly és az elhízás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A megfelelően összeállított vegetáriánus étrend fehérjetartalma és annak összetétele is kielégítő lehet, ám kellő tudományos tapasztalat hiányában az ilyen táplálkozás gyermekek és várandós édesanyák esetén nem, vagy csak szakértői kontrollal követhető. A TÉT Platform néhány évvel ezelőtt elvégzett kutatása szerint mindössze 2-2 százalék volt a vegán, illetve a vegetáriánus étrendet egészségesnek tartók száma, amelyet még a gluténmentes táplálkozás (3 százalék) és a low-carb irányzat is megelőz (39 százalék). Ebből tehát arra következtethetünk, hogy az átlagos magyar fogyasztó inkább húskedvelő, de az biztos, hogy az állati eredetű élelmiszerekről nehezen mondunk le. Tapasztalható, hogy a vegán életmód egyre nagyobb számú követővel rendelkezik, de táplálkozásunk egészét tekintve ez még nem jár kimutatható változással – mondja a szakértő.

Szavait az OTÁP legutóbbi adatai is megerősítik, a lakosság fehérjebevitelének 60 százalékát teszi ki az állati eredetű élelmiszerekből származó protein. Más felmérésekből viszont látható, hogy a lakosság egyes, jól körülhatárolható csoportjaiban már csökken a hús, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztása is.

A túlnyomórészt, vagy kizárólag növényi alapú táplálkozásnak vannak kockázatai is. Ezek közül az elsők között a teljes értékű fehérjék, valamint a csak állati eredetű élelmiszerekben megtalálható B12 vitamin hiányát szokták kiemelni. Ám míg az előbbi gondos élelmiszer-választással gyakorlatilag kiküszöbölhető, az utóbbin csak a pótlás segít. A vegetáriánusoknak, vegánoknak, nyers koszton élőknek számolniuk kell azzal is, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben is előfordulhatnak ártalmas anyagok, mint például a fuzáriumgomba és toxinja, a minden növényben jelenlévő nitrát, a hüvelyesek és a gabonafélék fitáttartalma, vagy a burgonya szolaninja. Ezek vegyes táplálkozás esetén a legtöbbször nem okoznak gondot, mert kisebb mennyiségben jutnak a szervezetbe, de növényi alapú étrendben elérhetik a panaszokat okozó szintet.

A szakértő szerint azonban van még egy jelentős tény, amely a növényi alapú étrendre való áttérést katalizálja.

– Egyre többen a fenntarthatóság miatt váltanak életmódot, hiszen sorra találkozhatunk olyan számításokkal, amelyek az állattartás ökológiai lábnyomát tudatosítják az emberekben. A vegán filozófiában ezen túlmenően legtöbbször jelen van a helyi élelmiszerek előnyben részesítése is, amely szintén kedvező lehet a jövőnkre nézve – összegzi Antal Emese.

 

(Forrás: TÉT Platform)

www.nak.hu


A növényi alapú étrendekkel kapcsolatos további részleteket a NAK Élelmiszeripari hírlevelének júliusi számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek

A tejtermelés a magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata

2019. június 11. 12:17
A magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata a tejtermelés, amelynek értéke tavaly az előző évhez képest 1 százalékkal, 185,5 milliárd forintra nőtt, a tejfeldolgozás pedig a tavalyi közel 300 milliárdos termelési értékével az élelmiszeripari termelés 11 százalékát adta - ismertette az Agrárminisztérium miniszterhelyettese csütörtökön, a tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen, Budapesten.

Július 31-ig lehet jelentkezni az OMÉK Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díjára

2019. július 15. 08:56
Az élelmiszerpazarlásukat eredményesen csökkentő megoldásokkal, praktikákkal pályázhatnak a 79. alkalommal, a Hungexpón 2019. szeptember 26-29. között megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) kiállítói. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) „OMÉK Élelmiszerpazarlás Megelőzéséért Díjára” 2019. július 31-ig lehet beadni a jelentkezéseket, két alkategóriára: idén az élelmiszer-előállításban és az élelmiszerkereskedelem területén is díjazzák az élelmiszerpazarlás csökkentésére törekvőket.