A hazai autógyárak egyedi termékei ugyanakkor jobban fogyhatnak Dél-Amerika országaiban.
Az európai baromfiszektor számára a Mercosur-megállapodás életbeléptetése termeléscsökkenéssel és munkahelyek megszűnésével jár – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Az európai termelők költségei – jórészt a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások következtében – lényegesen magasabbak, mint a dél-amerikai országokra jellemzők. A Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – közül a legnagyobb szereplő Brazília, amely többször is botrányba keveredett romlott hús exportja miatt.
A környezetvédők és a zöldpárti politikusok Jair Bolsonaro személye miatt, az európai agrárszektor pedig az argentin marhahústól és a brazil cukornádtól való félelmében támadja az egyezséget.
Történelmi jelentőségűnek tekinthető, hogy húsz évig elhúzódó egyeztetések után a múlt hét végén politikai megállapodás született az EU és a Mercosur-országok között egy szabadkereskedelmi szerződésről, ám még évekbe telhet, mire ez érvénybe is lép. A még finomításra szoruló, sokak által kritizált tervezetet ugyanis jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek, az uniós tagállami kormányoknak és a Mercosur-országoknak.
További részletek a keddi Világgazdaságban
A mostani állás szerint a megállapodásban az eredetileg 410 ezer tonnásra tervezett vámmentes kvótát további 180 ezer tonnával emelnék meg. Ez az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC) szerint az uniós baromfihús-termelés végét jelentené. Jelenleg 300 ezren dolgoznak az unió baromfihús-ágazatában, a vámmentesen az unióba ömlő brazil csirke nagyarányú munkahelyvesztést generálna. Az AVEC elfogadhatatlannak tartja, hogy Brazília további jelentős mennyiségű baromfihúsra kaphasson kvótát, miközben az Európai Unió Bizottsága is tisztában van azzal, hogy a brazil baromfihús-előállítás nem felel meg az unió szigorú követelményeinek, s ezért veszélyeket rejt az uniós fogyasztók számára. A szakmai szervezet szerint a behozott hús nagy részét a vendéglátásban vagy feldolgozott húsként használják, ahol a hús eredetének feltüntetése nem kötelező.
Fotó: MTI / Rosta Tibor
„Rögzíteni kell a megállapodásban, hogy csak az uniós szabványok szerint előállított baromfihúst szállíthassanak be az európai piacra, amit szigorúan ellenőrizni is kellene” – mondta Csorbai Attila. Brazília erre nincs felkészülve, egy gombnyomással nem állítható át a termelés, például a telepi szintű szalmonellamentesítésre – tette hozzá.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
