Mekkora gazdasági károkat okoznak az újabb lezárások?

2021. március 17. 09:35
Mennyire lassíthatja le a kilábalás sebességét a koronavírus-járvány harmadik hulláma? Az új korlátozó intézkedések árnyékában hogyan teljesíthet a magyar gazdaság idén és jövőre? Többek között erről kérdeztük a Takarékbank és a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető elemzőit.
Mekkora gazdasági károkat okoznak az újabb lezárások?

Komoly hosszú távú problémákat okozna, ha sokáig velünk maradnának az újabb korlátozó intézkedések. A járvány által sújtott cégek ugyanis jellemzően felélték tartalékaikat, így elbocsátásokra kerülhet sor, ha nem csitul a harmadik hullám.

A november közepe óta érvényben lévő korlátozások elhúzódása nyomán vélhetően az érintett vállalkozások jelentős része többé nem fog kinyitni. Öt vagy több hónapos zárást a bérek egy részének kompenzációja mellett sem tud túlélni, akinek nincs bevétele.

A megkérdezett elemzők szerint az idei első negyedévben éves alapon visszaesés várható. Ennek mértéke 4–5 százalék körül alakulhat. A második negyedévben ugyanakkor az alacsony bázis miatt akár kétszámjegyű is lehet a növekedés.

A magyar gazdaság idén 4,0 - 6,6 százalékkal, míg jövőre 4,5-6,8 százalékkal növekedhet. Az előrejelzéseket azonban jelenleg óriási bizonytalanság övezi.

Az viszont mindenképpen bíztató, hogy a hazai gazdaságban a nyitás hónapokkal megelőzheti az uniós országok nyitását a diverzifikált vakcinabeszerzésnek köszönhetően.

A gazdasági kilábalást támogatja másfelől az ipar és az építőipar. A GDP felhasználási oldalán pedig a beruházások és a lakosság fogyasztást adhat lökést.

Takarékbank

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei első negyedévben a lezárások következtében még látható visszaesés lesz, de a második negyedévben a nyitás után már éles visszapattanás jöhet. Konkrétan számszerűsíteni ezeket a volumeneket a rengeteg bizonytalansági tényező miatt azonban nehézkes.

A Takarékbank idei egész éves növekedési várakozása jelenleg 6,6 százalék. Jövőre pedig 6,8 százalék lehet a GDP növekedés mértéke.

Az előrejelzések viszont bizonytalanabbak a korábbi években adott prognózisoknál és az új, váratlan információk megjelenésével párhuzamosan gyakrabban kerülnek felülvizsgálatra is.

A jelenleg látható megrendelés állományokból következően az ipar és az építőipar kilátásai kedvezőek. Még az autóipari chiphiány miatt fellépő hektikusságot is várhatóan a kapacitások átmeneti növelésével képesek lesznek „pótolni” az iparági szereplők – fejtette ki Horváth András.

Ezenfelül az új üzemek bekapcsolódása, az építőiparban a támogatott lakásfelújítások és lakásépítések, illetőleg az állami és uniós forrásokból finanszírozott beruházások húzhatják eleinte a gazdaságot. Csakúgy, mint az EU Next Generation helyreállítási alapja. Emellett az iparban látható aktív beruházási aktivitás következtében az ipar és az építőipar is jól teljesíthet.

Ennek fényében ezen ágazatok hozzájárulása már az év első felében akár meghaladhatja a járvány előtti szintet – mutatott rá a Takarékbank vezető elemzője.

A járvány negatív makrogazdasági hatásait a kormány a hazai kkv-k jelentős beruházás-ösztönzési támogatásával, valamint a jegybank és állami bankok támogatásával igyekszik ellensúlyozni. Fontos szerepet kapnak az alacsony kamatozású hitelek és garanciaprogramok. Ezek áttételes hatása már idén és jövőre is megjelenhet. Az ipari beruházásokat a továbbra is jelentős volumenű működő tőke (FDI) beáramlás is támogatja.

A lakossági beruházásokat pedig az 5 százalékos lakásépítési áfa visszavezetése és a támogatott lakásfelújítások fűthetik, melyek jellemzően jelentős multiplikátorhatással jelentkezhetnek a makrogazdaság egészében.

A járvány miatti korlátozások által érintett, elsősorban a közvetlen kontaktust igénylő szektorok kilábalása az oltási folyamat haladásától függ – mutatott rá Horváth András.

A hazai gazdaságban a nyitás hónapokkal megelőzheti az uniós országok nyitását a diverzifikált vakcinabeszerzésnek köszönhetően.

Ennek következtében a belföldi vendéglátóegységek és turizmus, szabadidős tevékenységek a tavaly nyáron látottakhoz hasonlóan relatíve gyorsan magukra találhatnak. A lakosság körében felhalmozódott elmaradt utazási és szórakozási igények olyan szintre értek már, hogy a nyitás után a jelenlegi általános várakozásokat érdemben meghaladó löketet adhat a kilábalásnak és az inflációnak is az elhalasztott kereslet. Ehhez a háztartások többségének rendelkezésére áll a fedezet is a kényszermegtakarítási motívumból eredően.

Századvég Gazdaságkutató Intézet

Ha elemzőként az idei növekedésről kell becslést adnunk, akkor a helyzet minden, csak nem könnyű – világított rá Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője.

Amikor már abban reménykedtünk, hogy a leállásra ítélt vállalkozások fokozatosan újrakezdhetik tevékenységüket, még szigorúbb, még több vállalkozást érintő korlátozások kerültek bevezetésre.

Egy ilyen döntés (akár a korlátozások meghosszabbítása, akár újak bevezetése) természetesen negatívan befolyásolja a várakozásainkat – tette hozzá Regős Gábor.

A Századvég előző, decemberi előrejelzésében 4,2 százalékos növekedésre számított 2021 vonatkozásában. Az akkori tudásunk szerint január 11-ig tartó korlátozások többször meghosszabbításra kerültek. Ez lefelé irányuló korrekciót indokol. A hétfőtől életbe lépő korlátozások szintén rontják a várakozásokat. A vártnál jóval kedvezőbb, és így számos szektor kilábalására utaló negyedik negyedéves adat viszont javítja azokat.

A két korlátozás esetében eltérő hatásokkal kell számolni Regős Gábor szerint.

A november 11-e óta érvényben lévő korlátozások elhúzódása nyomán vélhetően az érintett vállalkozások nagy része többé nem fog kinyitni: 5 vagy több hónapos zárást a bérek egy részének kompenzációja mellett sem tud túlélni, akinek nincs bevétele.

Itt tehát kérdés amellett, hogy mikor indulhat a nyitás, mikor kezdhetnek ismét rendesen működni a létesítmények, az is, hogy egyáltalán mekkora részük tud újra kinyitni – mondta el Regős.

A hétfői zárás által érintett szolgáltatásoknál egyelőre nem kell ilyen hosszú távú hatásokkal számolni, amennyiben a korlátozások nem húzódnak el. Ha a korlátozás időtartama valóban csak két hét lesz, és nem sokkal több, akkor itt a forgalom kiesése lesz csupán a negatív hatás. Ennek egy része ugyanakkor még bepótlásra is kerülhet: ahogy a hétvégén láttuk a sorbanállást sok helyen, úgy a fogyasztás egy részét a háztartások előrehozhatták vagy később pótolhatják majd.

Emellett figyelembe kell venni Regős Gábor szerint azt is, hogy jellemzően olyan boltok vannak zárva, amelyek kínálatában a magyar termékek aránya relatíve alacsonyabb. Ez a korlátozás elvileg a munkaerő szempontjából megoldható szabadságolással, már amennyiben valóban csak két hétről van szó. Ha többről, akkor annak már érezhetőbb makrogazdasági hatása lesz Regős Gábor elmondása alapján

Hogyan hatnak tehát az intézkedések az első és második negyedéves adatokra?

Az első negyedévben éves alapon mindenképpen visszaesésre számít a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője. Ennek mérték 4–5 százalék körül alakulhat.

A második negyedévben már érdemi, az alacsony bázis miatt akár kétszámjegyű növekedés is megvalósulhat. Feltéve, hogy a korlátozások fokozatosan feloldásra kerülnek, és a két hetes korlátozás sem húzódik el jelentősen. Azaz ekkor már a korlátozásoknak remélhetőleg egyre kisebb gazdasági hatása lesz.

Amennyiben elhúzódnak, az itt is hosszú távú problémákat okozhat: a cégek felélték tartalékaikat, így elbocsátások, hosszabb távú gazdasági visszaesés következhet.

Az év egészére most egy 4 százalék körüli növekedést valószínűsít Regős Gábor, de a sok bizonytalanság miatt a tényadat tág határok között mozoghat. A jövő évi növekedés 4,5–5 százalék körül alakulhat.

Mindkét évben jelentős szerepe lesz a beruházások növekedésének, amelyet az uniós források bősége is elősegít. Az építőipar ennek nyomán magára találhat, a turizmus-vendéglátás helyzete a korlátozásoktól függ, de korábbi szintjét biztosan nem éri el.

Az iparban meghatározó lesz a külső kereslet, de az alacsony bázis miatt itt is lehet növekedés. A lakossági fogyasztást most az befolyásolja, hogy van-e hol fogyasztani, van-e hol költeni. Ha lesz, az növekedést eredményez majd. Ha azonban a korlátozások hosszabb távon is velünk maradnak, akkor a jövedelmi lehetőségek korlátozzák majd a fogyasztást – tette hozzá Regős.

novekedes.hu

Kapcsolódó cikkek

Cafeteria 2019: itt a végleges döntés

2018. november 28. 10:40
Megjelent a Magyar Közlönyben a november 13-án elfogadott adócsomag, ezzel pedig eldőlt, hogy milyen cafeteria-tételek lesznek kedvezményesek.

A szakszervezet szerint beleférne a nagyobb minimálbér-emelés is

2020. január 10. 08:34
A minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelésénél többre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.