Alacsony a munkaerő-termelékenység az agráriumban

2020. augusztus 04. 07:32
2019-ben az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 2,0%-kal elmaradt az előző évitől, és 384 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg.
Alacsony a munkaerő-termelékenység az agráriumban

A nem fizetett munkaerő-felhasználás (egyéni gazdaságok családi munkaereje) az összes munkaerő-ráfordítás 68%-át tette ki, az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években (2010-ben még 75% volt).

A fizetett alkalmazottak száma az évtized első felében még nőtt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a mérséklődő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltotta fel – derült ki a Helyzetkép a mezőgazdaságról, 2019 című jelentésből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített. 2017 óta azonban lassú csökkenés figyelhető meg ebben a körben is.

Az éves munkaerőegység jól használható a mezőgazdasági munka szerkezetének vizsgálatára, azonban nem alkalmas a nemzetgazdaság más ágakkal való összehasonlítására, ugyanis a munka mennyisége és nem a munkát végzők száma kerül elszámolásra. Munkaerő-ráfordításként a kiegészítő tevékenységként végzett mezőgazdasági munkával is elszámol, azaz a nem mezőgazdasági főtevékenységű foglalkoztatottak mezőgazdasági munkáját is figyelembe veszi. A más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlításra a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedő munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika szolgál. Azonban a lakossági munkaerő-felmérés sajátossága, hogy csak részben, az intézményi munkaügyi statisztika pedig egyáltalán nem számol az egyéni gazdaságokban végzett mezőgazdasági tevékenységgel.

2019-ben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,7%-a, 211 ezer fő dolgozott, 1,9%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az intézményi munkaügyi statisztika előzetes adatai szerint 2019-ben 73,3 ezren álltak alkalmazásban a mezőgazdaságban, ami 1,8%-kal kevesebb az előző évinél – húzta alá a KSH.

Nemzetközi összehasonlításban a hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb a nagyobb kibocsátó uniós tagországok között. A hazai érték a 28 tagország átlagának felét sem éri el, a német és a francia érték ötöde. A mutató értékét számos tényező befolyásolja, többek között a kibocsátás szerkezete (intenzív vagy extenzív termelés), a ráfordítások nagysága vagy a termelési technológiák fejlettsége.

 
 

Kapcsolódó cikkek

Folyamatosan nő az igény az agrárszakképzés iránt

2021. augusztus 12. 12:19
Mintegy 10%-al többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe az előző tanévhez képest – közölte Nagy István tárcavezető.

A kormány továbbra is hazudozik a termőföld- privatizáció ügyében

2015. december 07. 13:12
"167 millió forintot ajánlott egy ismeretlen nevű külföldi állampolgár egy jogilag rendezetlen, 88 hektáros termőföldért a keddi, győri földárverésen, pedig Orbán Viktor azt ígérte a 2010-es kampányban: amíg a Fidesz lesz kormányon, ilyen nem fordulhat elő.