Alig van ember, aki leszedje a cseresznyét

2017. június 02. 07:46
Húsz százalékos lehet a terméskiesés a húsvét utáni fagyok miatt, ugyanakkor a munkaerő-hiány is befolyásolhatja a cseresznye árát, mivel a betakarítás egyre nehezebbé válik. A fogyasztói elvárások mellett a kereskedelmi és a termesztéstechnológiai szempontoknak is meg kell felelni, ezek viszont költségesek.

A húsvét táján jött lehűlés és fagyok miatt azoknál a cseresznyéknél, amelyek már virágzásban voltak, bizonyos arányú fagykár is érte az ültetvényeket - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara termelői körképéből. Több termelő a szokásosnál nagyobb mértékű természetes hullást figyelt meg, vagyis az érzékenyebb fajták a húsvétot követő időszakot nem viselték jól. Becslések szerint az időjárás okozta terméskiesés országosan 20 százalék körüli.

A legkorábbi érésű cseresznyefajták szedése már május közepe után egy-két nappal megkezdődött, de ezek a fajták nem annyira elterjedtek. A szezon a május utolsó-június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával indul be igazán. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina. A késői érésű fajták július közepéig elérhetőek. 

Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (500 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak. A frisspiaci étkezési cseresznye szedése munkaerő-igényes feladat, ami a munkaerő-hiány miatt egyre nehezebb, ezért a betakarított mennyiség nagyobb része a feldolgozóiparba kerül. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott, a tavaszi, nyár eleji időjárástól függően. Mintegy 700 termelő foglalkozik cseresznye piaci árutermesztéssel. A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan emelkedett, a termésmennyiség is. A becsült termésmennyiség 2016-ban közelítette a 20 ezer tonnát. 

A fajtainnováció folyamatos, azonban a fajták tekintetében kihívás, hogy a fogyasztói elvárások mellett a kereskedelmi és a termesztéstechnológiai szempontoknak is meg kell felelni - állapítja meg a NAK. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Meghatározó fajta még mindig a Germersdorfi óriás mintegy 20 százalékos aránnyal, és a Bigarreau Burlat és a Van körülbelül 10-10 százalékkal. A régebbi magyar nemesítésű fajták – mint a Margit, a Katalin és a Linda – összességében 20 százalék körüli részt képviselnek. Ugyanakkor terjedőben vannak az újabb nemesítésű magyar hibridek, mint a Carmen, a Rita vagy a Vera. A cseresznyeexport átlagosan évi ezer tonna körül alakul és elsősorban a környező országokba, valamint Németországba és a Baltikumba irányul. A cseresznyeimport minimális mértékű, mintegy 100 tonna, amely javarészt Németországból érkezik, szeptemberben.

www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Közös agrárpolitika 2020 után

2017. december 12. 08:54
„Magyarország nagy várakozással tekint a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP) folytatandó jövőbeni tárgyalások elé. A kormány törekvése, hogy olyan új KAP szülessen, amely valamennyi európai mezőgazdasági termelő, az általuk megtermelt jó minőségű és egészséges élelmiszeren keresztül pedig valamennyi uniós állampolgár számára kedvező” – mondta Gulyás Andrea a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 11-i brüsszeli ülését követően.

Jelentősen csökkentette élelmiszerhulladékát a Tesco

2018. május 11. 08:25
Az áruházlánc csaknem 7 ezer tonna élelmiszer-adományt juttatott a rászorulóknak