Az Audi hét vezetőjének fizetéséből kijönne a 11 ezer győri munkás béremelésének fele

2019. február 01. 10:26
Tegnap lezárult a győri Audi-dolgozók sztrájkja, 18 százalékos béremelést értek el. Az Audi Hungaria Zrt. láthatóan sokat megtett, hogy elkerülje ezt az eredményt, a vállalat központi gyárában is állt a termelés napokig, amíg a magyarországi munkások munkabeszüntetéssel adtak hangot elégedetlenségüknek – írja a g7.hu.

De mennyire lesz megterhelő a cégnek ez a béremelés? Utánaszámoltunk, és arra jutottunk, hogy az Audi cégcsoportot vezető hét ember egy éves béréből kigazdálkodható az egész győri béremelés fele. Csak a dízelbotrány miatt a perére váró bukott cégvezetőnek annyi lelépési pénzt fizethetnek, mint 73 győri munkás egy éves fizetése. Az Audi egyébként az adakozást sem viszi túlzásba Magyarországon, odahaza százszor annyit költenek erre.

Mivel még csak a 2017-es pénzügyi év beszámolói ismertek, csak ebből tudtunk kiindulni. Az akkor 11 803 magyarországi dolgozó

bére 234,7 millió euró, közel 75 milliárd forint volt. A nemzetközi Audi konszern vezetése ugyanebben az évben 24,3 millió euróba, azaz 7,5 milliárd forintba került a cégnek, pedig csak hét tagja van a testületnek. A csúcsvezetők tehát annyit kerestek, mint a most kiharcolt egész magyarországi béremelés fele.

Az Audi AG igazgatóságnak éves fizetése annyiba kerül, mint 1226 győri munkavállaló éves fizetése

A vállalat hétfős igazgatóságában többen is megfordultak, mert váltás volt az év során, összesen 11 fő kapott fizetést. A fizetési ranglista nyertese Peter Mertens volt 2017-ben, ő 2,4 milliárd forintnyi eurót vihetett haza. A fejlesztési vezető fizetéséből 393 győri munkavállaló bére telt volna ki – pedig 2018 októberében mindössze 16 hónapos karrier után, egészségügyi okokra hivatkozva lemondott. A legkevesebbet, évi 275 milliót Peter Kössler vihette haza, de ő csak szeptembertől dolgozott a központban, előtte a győri céget vezette.

A dízel-botrányban játszott szerepe miatt letáróztatott Rupert Stadler 2017-ben 2,8 millió euró fizetést, közel 884 millió forintot kapott. A hivatali ideje alatt kialakult dízel-csalás miatt az Audinak 800 millió euró büntetést kellett fizetni. Végül 2018 nyarán felmondtak az éppen előzetesben ülő menedzsernek, de ezzel nem is járt olyan rosszul: ha nem helyezkedik el 2019 decemberéig a konkurenciánál, akkor 1,5 millió eurót fizet neki a cég. Ha pedig mégis felmentő ítélet születne ügyében, 7 millió euró kártérítés üti a markát a Handelsblatt információi szerint. És ez nem egyedi eset: más, a dízel-botrányban nyakig sáros vezetőnek is fizettek 1,5 millió eurós lelépési pénzt.

Arról nem találtunk információt, hogy legalább a bónuszukat vissza kellett volna fizetni az Audit rosszul vezető, a dízel-botránnyal óriási anyagi károkat okozó vezetőknek. Ha esetleg nehezen tudnának a jövőben elhelyezkedni a munkaerőpiacon, akkor sem kell aggódniuk, az Audi az igazgatóság tagjainak óriási nyugdíjpénztári befizetésekről is gondoskodott.

2017 év végéig 22 millió euró, azaz közel 7 milliárd euró jelenertekű megtakarítást gyűjtötték az igazgatósági tagoknak össze.

Az előzetes letartóztatásból 3 millió eurós, közel 1 milliárd forintos óvadékért szabaduló Rupert Stadler nyugdíjalapját nem az Audi fizette, hanem a Volkswagen. Az anyacég beszámolója szerint 2017-ben 830 ezer eurót fizettek be a számlájára, aminek jelenértéke akkor már 22,3 millió eurónál, azaz több mint hétmilliárd forintnál járt.

Az igazgatóság bérköltségét a 2017-ben 90 402 fős, teljes Audi konszern alkalmazotti létszámra leosztva azt kapjuk, hogy a 7 fős grémium minden munkavállalónak 84 ezer forintot költséget jelentett. Ez a győri átlagos munkavállalók munkaerő költésgének az 1,4 százaléka. Másképp megfogalmazva: évi 3 napot csak azért dolgoznak, hogy eltartsák a cég igazgatóságát.

Az adományozást sem viszi túlzásba az Audi, legalábbis Magyarországon. A német Audi fenntarthatósági jelentése szerint 20,6 millió eurót költött adományozásra 2017-ben. A magyar Audi Hungaria Zrt.-nél ezt az információt a kiegészítő mellékleteben találtuk meg: 221 ezer forint adományoztak. Forintban ez kb. 6,5 milliárd és 70 millió – közel százszoros a különbség. Természetesen az Audi AG sokkal nagyobb, ezért árbevétel arányosan is megnéztük a különbséget:

Az Audi Németországban a bevételének 14-szer nagyobb részét fordítja adományokra.

Németországban az árbevétel 0,041 százalékát, Magyarországon 0,003 százalékát fordították adományokra. Mindkét országban az adományok csökkentik a társasági adó alapját – legalábbis bizonyos keretek között -, így az erre jutó adót is megtakaríthatja a cég, így a tényleges költség ennél is kisebb.

De természetesen az is lehet, hogy csak nem számolták el a beszámolóban adományként, amit adtak. Ezért az interneten is rákerestünk, mennyire aktív ezen a területen a magyarországi Audi: mindössze két hírt találtunk az elmúlt egy évben az Audi és az adomány, illetve jótékonyság szavakra rákeresve az interneten:

  • a győri Petz Aladár megyei kórháznak adtak át 10 millió forintot 2018 októberében;
  • az Audi dolgozói gyűjtöttek 2 tonna élelmiszert.

A magyar Audi nem csak sokkal kevesebbet költ jótékonykodásra, de itt látványosan kevesebb igény is van a fenntarhatóságra. Míg a német Audi 87 oldalas fenntárhatósági jelentésben ismerteti, hogy mivel és hogyan foglalkozik, a hazai cégnek nem lelhető fel a honlapján ilyen jelentés.

Az Audi Hungaria Zrt. társadalmi felelősségvállalás menüpontja alatt a reklám- és pr-tevékenységét sorolja fel. Ennek kiemelt része a győri kézilabda csapat szponzorálása, a Győri Balett és a Győri Filharmonikus Zenekar támogatása – azt már nem fejti ki a vállalkozás, hogy ezt saját zsebből finanszírozza, vagy a kormányzati tao programok keretére. A szakiskolák, a duális képzés és az Audi Hungaria Iskola támogatásával pedig saját hr- és utánpótlás képzési céljait szolgálja a német autógyártó. Egy szóval úgy tűnik, az Audi túlnyomórészt olyan dolgokat támogat, amit vagy az adójából tehet meg, vagy eleve szüksége van rá.

Forrás: g7.hu

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Milyen a jó főnök?

2019. szeptember 05. 11:22
Az At Work felmérése

A pénz nem minden: kiderül, mire vágynak még a magyar dolgozók

2019. július 05. 08:50
Az élményszerűség elsősorban a kreativitáson múlik