Az élelmiszer-ipari cégek 89 százalékát érinti a szakmunkáshiány

2017. január 05. 07:52
A cégek 81 százalékának leginkább szakmunkásra lenne szüksége – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. novemberi reprezentatív, 1000 munkáltatóra kiterjedő felmérésből, amit kedden hozott nyilvánosságra.

A felmérés szerint a 250 munkavállalónál többet foglalkoztató munkaadók 96 százaléka panaszkodik szakmunkáshiányra, 53 százalék keres betanított, illetve segédmunkást. Az utóbbiak hiánya főként az élelmiszeripart és a vegyipart érinti, de a gép- és feldolgozóiparban sem elhanyagolható. A gép- és élelmiszer-ipari cégeknek 90, illetve 89 százalékát érinti a szakmunkáshiány.

A felmérés készítői szerint a szakmunkásképzési-rendszer nem képes enyhíteni a kialakult munkaerőhiányt, egyrészt mert sokan már a végzettség megszerzése után külföldön próbálnak elhelyezkedni, másrészt elégedetlenek a kínált bérekkel, amelyek sok esetben nem haladják meg jelentősen a minimálbért.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fizikai munkakörben foglalkoztatottak átlagbére 2016 októberében nettó 126 ezer forint volt, a kereskedelemben, az építőiparban, illetve az iparban dolgozók nettó keresete 110 ezer, 105 ezer és 141 ezer forint volt.

A GKI szerint az alacsony keresetekre megoldás lehet a garantált bérminimum emelése, ami vonzóbbá teheti ezt a pályát a leendő munkavállalók számára. Ehhez tartós és érezhető bérfelzárkózásra van szükség, amely azonban önmagában rontaná az ország versenyképességét, így olyan további intézkedéseket is végre kell hajtani, mint például az állami kiadások csökkentése, a piaci verseny növelése, a humán tőke fejlesztése, valamint a tőkebeáramlás ösztönzése.

elelmiszer.hu

Kapcsolódó cikkek

A biogazdálkodások kapnak segítséget

2017. január 20. 07:55
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Biokultúra Szövetség, valamint a Takarékbank Zrt., hogy elősegítse a magyar biogazdálkodás fejlesztését.

Lehetőségek és korlátok a biotermékek piacán

2017. július 26. 07:57
A magyar mezőgazdaságra általánosan jellemző kihívásokkal kell megküzdeniük az ökológiai gazdálkodást folytató termelőknek is, hiszen létre kell hozniuk a termelői szerveződéseiket, fejleszteni kell a piaci információs rendszereiket és a hazai feldolgozó-kapacitásokat is.