Az európai minimálbérrel és a munkavállalók képzettségének javításával kapcsolatos terveről beszélt az uniós munkahelyteremtési biztosjelölt

2019. október 03. 14:57
 
A nagyon alacsony fizetések nem jelenthetik Európa gazdaságának jövőjét – jelentette ki keddi parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtési tárcára javasolt Nicolas Schmit, luxemburgi biztosjelölt, akinek a teljesítményével zömében elégedettek voltak a képviselők.
A nagyon alacsony fizetések nem jelenthetik Európa gazdaságának jövőjét – jelentette ki keddi parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtési tárcára javasolt Nicolas Schmit, luxemburgi biztosjelölt, akinek a teljesítményével zömében elégedettek voltak a képviselők.

A von der Leyen-bizottság repülőrajtot kíván venni a foglalkoztatási és szociális politika terén, aminek jeleként rövid időn belül jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni a minimálbér EU-szerte történő bevezetéséről és cselekvési tervet dolgoz ki az Európai Szociális Pillér végrehajtására. Ez derült ki többek között a luxemburgi Nicolas Schmit szavaiból, akit kedden délelőtt hallgatott meg az EP foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős szakbizottsága.

Az első reakciókból ítélve a munkahelyekért felelős bizottsági posztra jelölt luxemburginak nem lesz gondja a jóváhagyással, mert a képviselők mind az elképzeléseivel, mind a témában való jártasságával elégedettek voltak.

Nicolas Schmit háromórás meghallgatása során hangsúlyozta, hogy biztosként két fő célja lesz: a foglalkoztatás növelése, továbbá az előttünk álló digitális és a zöld gazdaságra való átállással megbirkózni képes munkaerő képzettségi szintjének javítása, és magas színvonalú szociális jogok és befogadás biztosítása mindenki számára Európában.

Schmit viszonylag rövid időn belül cselekvési tervet kíván az asztalra letenni az Európai Szociális Pillér végrehajtására, és jogszabályi javaslatot előterjeszteni a minimálbér bevezetésére minden uniós tagállamban. A tagországok többségében már jelenleg is létezik minimálbér, de a luxemburgi biztosjelölt aláhúzta, hogy a minimálbér mértékének megállapítása a tagállamok hatásköre marad. Világossá tette, hogy a minimálbér bevezetését főleg azokban az országokban tartja fontosnak, ahol kollektív szerződések nem szabályozzák a munkabéreket, illetve nagyon gyengén fejlett a szociális párbeszéd. A jelenlegi szakaszban ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy konkrétan milyen jogalkotást tervez.

„A mesterségesen alacsony fizetéseken nem alapulhat az európai gazdaság jövője” – szögezte le.

Jogalkotási terveiről szólva a minimálbér mellett még megemlítette a gyermekgaranciát, az ifjúsági garancia átalakítását és a digitális platformokban dolgozók szociális jogainak a kiterjesztését. Azon lesz, hogy minden fiatal digitális alapképzésben részesüljön a digitális munkaerőpiacra való minél könnyebb belépés érdekében.

Nicolas Schmit úgy vélte, hogy kerülni kellene minden olyan lépést, ami korlátozná a munkaerő szabad mozgását az EU-n belül. Hozzátette, hogy további intézkedések helyett inkább a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv és más jogi keretek végrehajtására kell most helyezni a hangsúlyt. A szabályok betartatásában nagy reményeket fűz a pozsonyi székhelyű Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) tevékenységéhez, aminek a tagállami hatóságokkal együtt végrehajtandó helyszíni ellenőrzések is a részét képezik majd. „Az ELA-nak kell biztosítania a rendszer megfelelő működését” – szögezte le.

Schmit a közös munkanélküli biztosítási rendszer létrehozására is javaslatot kíván előkészíteni, amire júliusi programbeszédében leendő főnöke, Ursula von der Leyen is ígéretet tett. Képviselők noszogatására hangsúlyozta, hogy tisztában van a feladat nehézségével és a dolog kényességével. Ezért nagy körültekintéssel látnak a munkának, hogy olyan kulcskérdésekre jó válasz szülessen, mint például az, hogy milyen gazdasági sokkhatás váltaná ki a biztosítási rendszer alkalmazását, és hogyan kerüljék el az erkölcsi kockázatot?

 

adozona / bruxinfo.hu

Kapcsolódó cikkek

Írásos megállapodás kellene a túlórázás növeléséhez

2018. december 07. 08:23
Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, „önként vállalt túlmunkát” csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval – tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.

Kinek jár a magasabb minimálbér? – mutatjuk a buktatókat

2019. január 29. 10:01
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum?