Az infláció és a munkaerőhiány is pörgeti a bérdinamikát

2022. június 28. 09:57
Kényszerhelyzetben vannak a vállalatok: ha meg akarják tartani alkalmazottaikat, akkor a magas infláció miatt muszáj bért emelniük. A fogyasztói árak növekedése és a munkaerőhiány miatt az idén a bérdinamika is magasabb lehet a vártnál. 2022. június 27-én a Magyar Nemzet Suppan Gergelyt, a Magyar Bankholding vezető elemzőjét és Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét kérdezte a bérnövekedésről.
Az infláció és a munkaerőhiány is pörgeti a bérdinamikát

Az erősödő infláció és az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac hatására a várakozásoknál magasabb lehet az idén a bérnövekedés üteme – hívta fel rá a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, április adatai szerint a bruttó és a nettó bérek a várakozásokat felülmúlva 15,2 százalékkal növekedtek, ami továbbra is erőteljes dinamikára utal. Bár az előző két hónap után ez némileg lassabb ütem, ugyanakkor az év eleji adatok adatokat torzítja, hogy előbb a fegyverpénz kifizetése okozott egy kisebb bérrobbanást, majd márciusban rengeteg bónuszt utaltak a cégek a munkavállalóknak, ezért sokkal többet mondanak a valós folyamatokról a rendszeres keresetek, amelyek ezúttal „mindössze” 14,1 százalékkal bővültek a márciusi 15,5 százalék után.

Suppan Gergely biztosra veszi, hogy ez az ütem kitart az idén, sőt, várakozásaik szerint a nemzetgazdasági átlag egyre inkább a 16 százalékhoz közelíthet, és akár még magasabb is lehet. Úgy számolt, hogy 6 százalékos reál-GDP-vel és 10 százalék körüli vagy még magasabb inflációval könnyen 16–20 százalék között nőhet a nominális GDP, ami azt jelenti, hogy akár ennyivel is bővülhetnének a bruttó bérek.

Persze jogosan adódik a kérdés, hogy mindebből mennyi marad, amikor a drágulás rég nem látott mértéket ölt. A szakember szerint ha a fogyasztói árak az év egészében átlagban 10 százalék körül emelkednek – ahogy az a jelenlegi várakozásokban szerepel –, akkor a keresetek reálértéken így is 5 százalékkal növekedhetnek. Ám hangsúlyozta, hogy mivel rengeteg a bizonytalanság, pontos számot nehéz mondani.

Teljes bruttó.jpg [md-600]

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a VG-nek elmondta, hogy az idén a 13-14 százalékos átlagos bérnövekedést tart reálisnak, ami akkor változhat, ha a munkaadók és a munkavállalói képviseletek között jelenleg is folyó tárgyalások eredményeként tovább nőnének a bérek vagy esetleg a bérpótlékok. Szerinte nem is az a probléma, hogy a vállalatok részéről ne lenne meg a fogadókészség az esetleges évközi emelésre, sokkal inkább az egyes piacokon érezhető bizonytalanság nyomja rá a bélyegét ezekre az egyeztetésekre. 

Ők is látják, hogy ahol az idén csak 6-8-10 százalékos béremelés történt, ott azt az infláció felemésztette, és tulajdonképpen csökken a reáljövedelem – magyarázta Mészáros Melinda. Úgy értékeli, hogy ez a munkaadókat is kényszerhelyzetbe hozza, nekik is lépniük kell, ha meg akarják tartani a képzett munkavállalóikat.

Márpedig a munkaerőhiány nem múlik el egyhamar,ezért is állítja Suppan Gergely, hogy a bérdinamika a mostaninál hosszú távon nem lesz sokkal kisebb, főleg a régióban folyó, kiélezett bérverseny miatt. Szerinte előbb-utóbb muszáj lesz felzárkózni a nyugat-európai fizetésekhez. „Azt meg különösen nem engedhetjük meg magunknak, hogy a románok megelőzzenek minket a bérversenyben” – szögezte le. Szerinte a mindenkori minimálbér-emelés nagyságától függetlenül is van olyan erős a verseny a munkaerőért, hogy a 10 százalék körüli dinamika fennmaradjon a következő években is.

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Parragh: A válság terheit a munkavállalóknak is vállalniuk kell

2020. május 07. 08:33
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság terheit a kormánynak, a munkáltatóknak és sajnos a munkavállalóknak is vállalniuk kell. A kormány segíthet támogatásokkal, de „a sült galambra nem szabad számítani”.

Lehet-e csökkentett bért fizetni állásidőre?

2021. július 16. 08:14
Gyakran merül fel a gyakorlatban, hogy alapanyag beszerzési nehézségek vagy éppen a megrendelések átmeneti csökkenése miatt a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, azaz nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ha ez a jelenség átmeneti jellegű és nem indokol tartós átszervezést vagy létszámcsökkentést, akkor a munkáltató az állásidő problematikájával kerül szembe. Dr. Szemán Péter ügyvéd összefoglalója.