Az Innovációs és Technológiai Minisztérium

Munkavédelmi Főosztályának felhívása

a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban

Azokon a téli napokon, amikor a hőmérséklet napközben is fagypont körül alakul vagy az alá

csökken, mind a szabadban, mind a zárt térben történő munka során fokozottan

jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés veszélyei. Ilyen időjárási körülmények

esetén a munkavégzés a szükséges megelőző intézkedések hiányában veszélyeztetheti a

munkavállalók egészségét és biztonságát, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium

Munkavédelmi Főosztálya felhívja a munkáltatók, munkavállalók és munkavédelmi

szakemberek figyelmét az alkalmazandó munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások

betartására, valamint a dolgozók egészségvédelmét szolgáló ajánlások figyelembe vételére.

Hideg munkakörnyezetben a hőszabályozó mechanizmusok hatására a bőr, illetve a bőr alatti

kötőszövet erei összeszűkülnek, ezáltal kevesebb vér tud átfolyni egységnyi idő alatt, és a vér

által szállított hőből a hőleadás mérséklődik. Ha a hideg olyan mértékű, hogy ez a szabályozás

nem elégséges, úgy az elveszett hőmennyiség pótlása érdekében fokozódik a hőtermelés.

Látható jele az akarattól független lúdbőrözés, majd reszketés, didergés. A bőr lehűlése

reszketést okoz, amely a szervezet kompenzációs reakciójának tekinthető, az izmok

összehangolatlan munkájával fokozza a termelt hő mennyiségét. Hidegben végzett munka

esetében a szervezet megfelelő hőmérsékletének megtartására nagymértékben a ruházat

hőszigetelő képességére kell támaszkodni.

A végtagok lehűlése meggémberedést és ügyetlenséget okoz, bonyolultabb mozgást igénylő

feladatok elvégzése ilyenkor nehézségekbe ütközik. A rendkívül hideg környezet fáradtságot

okozhat, fokozhatja a végtagok remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét,

mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. Az agy lehűlése

először zavartsághoz, majd a végtagok koordinálatlan mozgásához vezet.

A bőr ereinek összehúzódása, a helyi lehűlés miatt erős szélben, illetve hideg környezetben

fagyási sérülések jöhetnek létre (főként a kiálló testrészeken, mint az orr és a fülek, valamint a

kéz és láb ujjain). Például a fagytól leszakadt villamos távvezetékek helyreállítását végző

szerelőket az ujjak helyi lehűlése, (fagyási) sérülések veszélyeztetik.

A hideg környezetben végzett munka a légzőrendszert is érinti. A hideg és száraz levegő

erősen hűti az orr nyálkahártyáit és a felső légutakat. Ha a légzés szájon át történik, a külső

hatás hámgyulladást okozhat. A tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses

megbetegedések gyakoriak, a légúti fertőzések száma is megszaporodik ilyenkor. Ebben az

időszakban a munkahelyeken is rendkívül fontos a higiénés szabályok betartása, a gyakori

kézmosás vagy fertőtlenítés alkoholos kéz-géllel, zsebkendőbe (nem tenyérbe) tüsszentés,

köhögés és arcunk érintésének kerülése.

A hideg hatására a légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések is kiújulhatnak, a reumás

ártalmak is gyakoribbá válhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak, pl. asztma, kéz-kar

vibrációs szindróma, ízületi megbetegedések. Szélsőségesen hideg időjárási körülmények

(extrém hideg: mínusz 15 °C alatti hőmérséklet) között a munkavégzés megfelelő védelem

hiányában a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerüléshez és ún. hidegártalmak

kialakulásához vezethet. Főbb tünetei: fáradtság, szederjes (cyanotikus) vagy sápadt viaszos

bőr, az ideg-izomműködés elégtelensége, úgymint görcsök, zsibbadás, bizsergés stb., kitágult

pupilla, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása,

működészavara következhet be.

A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a

sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott [33/1998. (VI. 24.)

NM rendelet 8. sz. melléklete 2.1.2. pontja].

A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál

hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10

°C-ot nem éri el.

Általános munkavédelmi előírások és egészségvédelmi tanácsok a klímakörnyezet

kedvezőtlen hatásainak kivédésére és csökkentésére:

- A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre

vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést.

- Hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként

legalább 5, de legfeljebb 10 perces (szélsőségesen hideg időjárási körülményeknél akár

hosszabb időtartamban) pihenőidő beiktatása történjen. A pihenőidőt a környezethez

képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatossággal

ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

- A hidegnek minősülő munkahelyeken meleg (+50 oC hőmérsékletű) teát is biztosítani

kell a munkavállalók számára, a higiénés követelmények betartásával (személyenként és

egyéni használatra kiadott ivópoharak). A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert

kell biztosítani.

- A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg

sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt

munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett,

mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító

mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel.

- A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a

dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni a

védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának

véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb

védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást

(kommunikációt) korlátozó hatását is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni

védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek.

- A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges

megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy az

időjárásnak megfelelő ruházatot vegyenek fel, rétegesen öltözködjenek és figyeljenek a

végtagok, valamint az arc, az orr és a fül védelmére is (sapka, sál, kesztyű). A dolgozók

figyeljenek egymásra is, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz,

rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék

a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon

a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

- Hidegfront érkezésekor a magas vérnyomás betegségben szenvedők figyeljenek

tüneteikre: emelkedhet a vérnyomásuk, aminek jellegzetes tünete a fejfájás, a tarkótáji

nyomás. Nagyon fontos, hogy ne feledjék el bevenni gyógyszereiket, panaszaik esetén

kérjék orvosuk tanácsát. További, hidegfronttal kapcsolatos tünet a görcskészség

fokozódása, ami a szívbetegeknél mellkasi szorító fájdalomként jelentkezhet, illetve

előfordulhat ún. vesekő kólika is. Ez utóbbi esetben a rohamszerűen előtörő heves

fájdalomérzés az ágyéki területen jelentkezik, és rendszerint az alhasba, a nemi

szervekbe, a combba sugárzik. Láz nélküli hidegrázás, gyakori fájdalmas vizelési inger,

szapora érverés kíséri. Ezeket a tüneteket komolyan kell venni, feltétlenül orvoshoz

kell fordulni jelentkezésükkor.

- Fogyasszunk több meleg ételt és folyadékot, valamint az optimális kalória-bevitel

mellett figyeljünk a vitamin, különösen a C-vitamin pótlására is, gyümölcsök,

zöldségek, pl. alma, citrusfélék, káposzta fogyasztásával. A kihűlés elkerülése és a

munkavégzés biztonsága miatt az alkoholtól mindenképpen tartózkodni kell!

Szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység,

útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka) során

különös gondot kell fordítani a fagyási sérülések és a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére:

- A fenti előírásokon túl a munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy fontos

mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét.

A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrhöz, azok égéshez hasonló

sérüléseket okozhatnak. Az átnedvesedett ruházatot el kell távolítani és szárazra kell

cserélni.

- Az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre, a munkavállalókra

eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó

betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), amelyek további

veszélyforrásokat jelenthetnek (elbotlás, elesés stb.). Mind a gépjárművezetők, mind a

gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges, csúszós

útviszonyokra.

- A lefagyott tárgyak nehezebben vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás,

terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély is.

Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása

könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a

dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a

munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg:

- Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 oC, könnyű fizikai munka esetén 18-20

oC, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 oC, míg nehéz fizikai munka esetén 12-

14 oC munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben a

zárttéri munkahelyen nem biztosítható a munka jellegének és az ott dolgozó

munkavállalók fizikai megterhelésének megfelelő hőmérséklet és a munkahely

hidegnek minősül, a munkáltatónak intézkedéseket hoznia a hideg munkakörnyezet

kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából (lásd fent).

- A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne

idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a

munkavállalók túlzott felmelegedését.

- Az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden

évben több halállal végződő baleset, illetve mérgezés előidézője, pedig a tragédiák

megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének. A nyílt égésterű

gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák”, hősugárzók)

nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve

alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében. Az

égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO).

Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel

nem észlelhető!

- A huzamos tartózkodásra szolgáló hidegpadlós helyiségben, a tevékenység jellegének

figyelembe vételével - a hideg diszkomfort és a „reumás” panaszok megelőzése

érdekében - megfelelő hőszigetelésről kell gondoskodni úgy, hogy az a munkavégzés

biztonságát ne veszélyeztesse.

- A kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzathatás) kialakulásának megelőzését

biztosítani kell.

A Munkavédelmi Főosztály az általa működtetett, ingyenesen hívható telefonszámon

munkavédelmi tanácsadást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és

kötelezettségekről a munkavállalók, munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a

munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei:

e-mail: munkavedelem-info@itm.gov.hu; telefon:+36 80 204 292 zöld szám.

A téli időjárás veszélyeivel kapcsolatban további hasznos információk találhatók a BM

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán:

https://regi.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus_havazas

Az aktuális meteorológiai helyzetet a http://www.met.hu oldalon találja meg.

A hideg munkakörnyezettel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi előírásokat tartalmazó

jogszabályok:

- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (33-34. §);

- a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsMEüM együttes rendelet (7. §; 2. sz. melléklet);

- a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és

véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet;

- az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (4. sz. melléklet 7. és 18.3. a) pontjai);

- a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.

Felhasznált irodalom:

1. Ungváry Gy., Morvai V. (szerk.) (2010): Munkaegészségtan, 253-254., Medicina Könyvkiadó Zrt.

2. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a hideg

munkakörnyezetben végzett munkák veszélyeivel kapcsolatban (2015)

3. ÁNTSZ közlemény: Hideg időjárás: réteges öltözködéssel és forró italokkal védekezhetünk a

legegyszerűbben (2016)

4. NIOSH Fast Facts: Protecting Yourself from Cold Stress (2010),

https://www.cdc.gov/niosh/docs/2010-115/pdfs/2010-115.pdf

5. Cold Stress, Cold Related Illnesses, CDC-NIOSH (2016),

https://www.cdc.gov/niosh/topics/coldstress/coldrelatedillnesses.html

6. Extreme Cold: A Prevention Guide to Promote Your Personal Health and Safety, CDC-NIOSH

(2016), https://www.cdc.gov/disasters/winter/guide.html

Budapest, 2021. február 12