A jelentésből kiderül, hogy az intézkedések életbe lépése után három évvel az európai gazdálkodók növekvő mértékben élnek a csomagban kínált eszközökkel. Egyre gyakoribb például, hogy a tejtermelők termelői szervezetekbe tömörülve kollektív tárgyalásokat folytatnak a szerződéses feltételekről, és hogy írásbeli szerződést kötnek a felvásárlókkal. A kollektív tárgyalások erősítik a tejtermelők alkupozícióját, az írásbeli megállapodások pedig növelik az átláthatóságot és a nyomonkövethetőséget a mezőgazdasági termelők számára.

A második jelentés az eredeti tervek szerint 2018-ban lett volna csak esedékes, de a tejágazat elhúzódó nehézségeire tekintettel Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdasággal foglalkozó tagja úgy döntött, hogy már 2016 végén publikálni kell a jelentést. A közzététel időpontjának előrehozatalára a Bizottság a tejágazat megsegítését célzó, tavaly bejelentett és megvalósított szolidaritási intézkedések keretében vállalt kötelezettséget.

Phil Hogan a mai napon üdvözölte a jelentést, és a következőket nyilatkozta róla: „A jelentés rámutat arra, hogy uniós szintű intézkedésekkel javítani lehet a tejtermelők helyzetét az ellátási láncon belül.A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport által múlt héten közreadott jelentéshez hasonlóan ez a mostani jelentés is alátámasztja, hogy a 2017. évi bizottsági munkaprogram keretében szakpolitikai intézkedéseket kell hozni.”

A jelentés megvizsgálja azt is, hogy milyen további lehetőségekkel élhetnek a tejtermelők. Kiemeli például a tejágazati csomag két olyan kulcselemét – a termelők szervezetekbe tömörülését és a kollektív tárgyalás intézményét –, amelyet a tagállamok, valamint a termelői és gazdálkodói szervezek még nem használnak ki teljes mértékben, és felvázolja a különböző módjait annak, hogyan lehetne ezeket az eszközöket hatékonyabbá tenni uniós és tagállami szinten egyaránt.

A jelentés különösen a tagállamokat arra buzdítja, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a termelői szervezetek létrehozásának ösztönzésére, és gondoskodjanak arról, hogy a termelői szervezetek tevékenysége a kollektív tárgyalás eszközén túl a kollektív fellépés más formáira is kiterjedjen, növelve ezáltal a tejtermelők ellátási láncbeli érdekérvényesítő képességét. Emellett tanácsos lenne fontolóra venni a szakmaközi szervezetek szerepének kibővítését.

A jelentés arra a megállapításra jut, hogy a tejágazati csomagban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében előnyös lenne kiterjeszteni a csomag részét képező intézkedések hatályát 2020 utánra is.

Háttér-információk

A tejágazati intézkedéscsomag elfogadására együttdöntési eljárás keretében 2012-ben került sor, abból a célból, hogy megerősödjön a tejterméktermelőknek a tejtermékellátási láncban elfoglalt pozíciója, és az ágazat piacorientáltabb és fenntarthatóbb jövőbeni működésre készülhessen fel, figyelembe véve elsősorban a 2009. évi tejpiaci válság tanulságait. A csomag rendelkezései alapján a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kötelezővé teszik a tejtermelők és a tejfeldolgozók közötti írásbeli szerződéskötést, és a mezőgazdasági termelőknek lehetőségük nyílik arra, hogy termelői szervezeteken keresztül közösen tárgyaljanak a szerződéses feltételekről.

A csomagnak a szakmaközi szervezetekre vonatkozó egyedi szabályai lehetőséget biztosítanak a tejtermékellátási lánc szereplőinek a párbeszédre és meghatározott tevékenységekre, a tagállamok pedig bizonyos feltételek mellett rendelkezhetnek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozásáról. A csomag egy sor olyan intézkedést is tartalmaz, amely növeli az átláthatóságot a tejtermékek piacán.

A tejágazati csomagot alkotó intézkedések 2020 közepéig lesznek hatályban. A Bizottság megbízást kapott arra, hogy 2014-ben, majd 2018-ban jelentést tegyen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tejpiac helyzetéről és az intézkedések alkalmazásáról. A jelentéseknek ki kell térniük arra, hogy az intézkedéscsomag milyen hatásokat gyakorolt a tejtermelőkre és a tejtermelésre a hátrányos helyzetű régiókban, és körvonalazniuk kell olyan lehetséges ösztönzőket, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termelőknek, hogy közös termelési megállapodásokat kössenek. Az ún. szolidaritási csomag keretében, melyet Hogan mezőgazdasági biztos 2015 szeptemberében indított útjára, a 2018-ban esedékes második jelentés elkészítését a Bizottság előrehozta 2016-ra, és azt a mai napon tette közzé.

Forrás: hirek.elelmiszerklub.hu / Európai Bizottság