Bércsata: Varga a kormány elé viszi a követeléseket

2018. november 14. 08:19
A munkaadók csak 5, a munkavállalók viszont 13-15 százalékos béremelést szeretnének jövőre. A megegyezésben kulcsfontosságú lehet az szocho-csökkentés időpontja.
Egyelőre rendkívül távol áll egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal álláspontja a jövő évi béremeléseket illetően: előbbiek 5, utóbbiak 13-15 százalékos bérnövekedést szeretnének elérni – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A szervezetek elképzeléseit Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen hallgatta meg, és ígérete szerint szerdán a kormány elé is viszi azokat. A kabinet álláspontját viszont nem ismertette, mert – mint a Pénzügyminisztérium közleménye fogalmaz – „a kormánynak az az érdeke, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egyezségével jöjjön létre a jövő évi minimálbérekről szóló megállapodás”. Az álláspontok közeledését ugyanakkor nagyban elősegítené, ha a kormány előrébb hozná a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésének időpontját, pláne, hogy gyakran hivatkozik is arra, mint a béremelés jövő évtől rendelkezésre álló fedezetére. Csakhogy a nyár elején elfogadott adócsomagban nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének, az eddigi kormányzati nyilatkozatokból pedig arra lehet következtetni, hogy csak 2019 második félévétől csökken a járulék. (A dátum körüli bizonytalanság oka, hogy a két éve kötött 6 éves bérmegállapodás értelmében akkor csökken 2019-től a szocho 17,5 százalékra, ha 2018 egészére nézve megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. A reálkeresetek növekedésének mértékéhez viszont a béradatokon túl tudni kell többek között az inflációs adatokat is, ezek 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. (A kormány azonban megelőlegezhetné ezeket az adatokat, és várhatóan egyfajta aduászként elő is rántja majd ezt a kártyát.) A munkaadói oldal így most azzal a forgatókönyvvel számolva fogalmazta meg a várható inflációt csak kismértékben meghaladó 5 százalékos béremelési elképzeléseit, hogy csak 2019 júliusától csökken a szocho. Ha azonban a kormány előrébb hozná a járulékcsökkentést, felfelé mozdulhatna ez a szám – fogalmazott érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Az így visszamaradó összegekből ugyanis fedezni tudnának egy nagyobb mértékű béremelést is a cégek. A megbeszélésen szóba került a cafateria ügye is. A munkaadók azt szeretnék, ha négy cafeteriaelem – a munkaerő mobilitását elősegítő lakhatási és az iskolakezdési támogatás, valamint az egészségpénztári és a nyugdíjmegtakarítási juttatások - esetében a kormány felülvizsgálná nyáron hozott döntését, azaz megtartaná azok kedvezményes adózását jövőre is. Az MGYOSZ alelnöke szerint ezek visszafogott, ám a munkaerőpiaci és a társadalmi célok szempontjából rendkívül fontos javaslatok. A cafeteriarendszer egyszerűsítésével egyetértenek, de a munkaerő mobilitásának támogatása a jelenlegi munkaerőhiány idején szükségesebb, mint bármikor korábban, az öngondoskodás ösztönzése pedig fontos társadalmi cél. Az is érthetetlen: ha az óvodáztatási támogatás adókedvezménye megmarad, az iskolakezdési támogatásé miért nem? Rolek Ferenc megjegyezte: a fenti elemek adókedvezményeinek megtartása nem igényelne plusz költségvetési forrásokat, hiszen a cafeteria kerete változatlan maradna, csak nem SZÉP-kártyára kerülnének ezek az összegek. (A SZÉP-kártya adókedvezménye megmarad jövőre is.) Ami a cafeteriát illeti: a munkaadói oldal felvetéseivel egyetértenek a munkavállalókat képviselő szakszervezetek is. Mint Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke fogalmazott: a kormány kedden megszavazott legújabb cafeteria-módosítási ötlete – miszerint  a minimálbér értékéig továbbra is adómentesen lehet adni a dolgozóknak sport, illetve kulturális rendezvényekre szóló belépőket – csak olaj volt a tűzre, ezt senki nem kérte. Így jövő hétfőn a múlt heti, a cafeteria-változások miatt összehívott szakszervezeti demonstráció szervezői újra összeülnek majd, hogy megvitassák a lehetséges válaszreakciókat. A béremelés mértékét illetően már jóval kevésbé értenek egyet a munkaadói oldallal: a szakszervezetek a minimálbér 13, a garantált bérminimum 15 százalékos emelését szeretnék elérni. Ez a jelenlegi bruttó 138 ezer forintos minimálbér helyett 156 ezer forintos minimálbért jelentene, a most 180 500 forintos garantált bérminimum pedig 208 ezer forintra emelkedne (mint korábban megírtuk, ez nem állna távol a Pénzügyminisztérium számaitól, ahol úgy tudjuk: 150 ezres és 202 ezres legkisebb bérekkel számolnak). Kordás László elmondta azt is: ütemezett, több évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amelynek része lenne a személyi jövedelemadó csökkentés (szja), vagy a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék eltörlése is. Az szja-csökkentést első körben a kiskeresetűeknél szeretnék elérni, azaz mintegy 1,2 millió garantált bérminimumot vagy annál kevesebbet kereső munkavállaló adóját csökkentenék 9 százalékra. A tárgyalások várhatóan jövő kedden folytatódnak.     
A végső szó a kormányé

A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről. 

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka

2018. december 06. 08:10
A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidőbeosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

Nem kötelez, hanem lehetőséget teremt a túlóratörvény

2018. december 12. 09:20
A megemelt óraszám nem érinti a sofőröket, az orvosokat és az ápolókat, azonban kedvező lehet azok számára, akik eddig is keresték az alkalmat a pluszmunkára