Az ápolási kötelezettségek miatti hirtelen kiesés a munkából, a megnövekedett stressz szint, és a lecsökkent mozgástér mind hozzájárulhat a munkahelyi produktivitás csökkenéséhez, ráadásul egyes cégeknél ez hosszútávon a fejlődési és előrelépési lehetőségek elvesztéséhez is vezethet. A HBR mindezek miatt úgy véli, hogy „jobb félni, mint megijedni”, azaz a legjobb döntés a dolgozó szülők részéről az, ha előre felkészülnek, és terveznek az esetleges vészhelyzetekre.

Mielőtt még megérkezne a váratlan hívás, érdemes lépéseket tenni azért, hogy a vállalt feladatokat és a heti időbeosztást alaposan tanulmányozzuk – amellett, hogy így növelhető a munkahelyi produktivitásunk, az alapos előre tervezéssel helyet találhatunk az esetlegesen kialakuló vészhelyzetek kezelése miatt kieső feladatok elvégzésére, és az elmaradó találkozók megtartására. A napi tervezés különösen fontos a találkozók esetében, hiszen ennek segítségével könnyen felmérhető, hogy mely megbeszélések lemondhatók, és melyeket kell áthelyezni egy másik időpontra – azaz pánik helyett könnyen megfejthető, hogy kivel kell a legsürgősebben kapcsolatba lépni.

(Fotó: Pexels)

 

Vészhívás és vészhívás is van különbség, nem mindegy, hogy a bébiszitternek van halaszthatatlan kérdése, vagy esetleg arról van szó, hogy a gyerek csonttörést szenvedett a játszótéren, így a telefon letétele után érdemes megállni egy pillanatra, és átgondolni, hogy pontosan mire van szükség. Haza kell rohanni? El kell hozni a gyereket az iskolából? Esetleg egyenes a kórházba kell indulni? Vagy elegendő, ha a home office-ból folytatjuk a munkát? A teendő felmérése után pedig mindezt a menedzsmenttel, a kollégákkal, és az ügyfelekkel is közölni kell, ezekben a beszélgetésekben pedig jelentős előnyt jelent, és sokkal összeszedettebb hatást kelt az, hogyha nyugodtan ki tudjuk fejezni, hogy pontosan mire van szükségünk a kialakult helyzetben.

Szinte biztos, hogy vannak olyan ügyfelek és kollégák, akik tudnak és akarnak rugalmasak lenni, legyen szó akár határidők eltolódásáról, akár találkozók lemondásáról vagy átszervezéséről. Döntéstől független a kialakult probléma munkahelyi megoldásában kulcs a tiszta kommunikáció.

Ha megtörtént a baj, és gondoskodni kell a lábadozó gyerekről, a munkavégzés terén hajlamosak vagyunk átállni problémamegoldó „üzemmódba”. A pandémia idején a munkavállalók minden eddiginél több órát dolgoztak otthonról, azonban az is bizonyossá vált, hogy a gyereknevelés és a távmunka menedzselése sokszor kihívást jelent.

A HBR szakértői ezért azt javasolják, hogy a szülők az ápolás idején a gyerekek alvásideje alatt végezzék a munkájukat, hiszen így lényegesen hatékonyabban tudják ellátni a feladataikat. Emellett érdemes több kisebb elemre szedni a munkát, így a gyerekekkel töltött idő mellett kevésbé tűnnek majd lehetetlenül nagynak az elvégzendő feladatok.

Ha a gyerek egészséges, de nincs ki vigyázzon rá, esetleg valamiért bezárt az iskola, a munkavégzés és a gyereknevelés párhuzamos feladatához nem árt egy kis kreativitás. Danielle Tenconi, az amerikai veteránokat támogató Operation Gratitude marketing és kommunikációért felelős alelnöke például ún. „sétáló hívásokkal” garantálja, hogy még a legsűrűbb munkanapokon is jusson ideje a gyerekekre, hiszen a parkban sétálva fogadja a munkahívásokat, és így fiai időt kapnak arra, hogy kedvükre játsszanak.

A szakértők emellett tanácsolják egy „vészhelyzet-doboz” megalkotását is, amely olyan játékokat tartalmaz, amelyeket a gyerekek korábban nem, vagy csak alig láttak, így az újdonság még inkább leköti őket, és a fontosabb munkamegbeszéléseket így jelentősen könnyebb lesz lebonyolítani.

www.piacesprofit.hu