Csúnya lehúzás gyanúja a Sparnál - a cég tagad

2019. február 25. 08:40
Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak - írja hétfői számában a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a szakminisztérium a munkavállalók javára foglalt állást a bérvitában.

A napi fogyasztási cikkek kereskedelmének második legnagyobb piaci szereplője az üllői logisztikai bázisán alkalmazott targoncavezetők alapbérét a szakképzetteknek járó garantált bérminimum összege helyett éveken át az aktuális minimálbérnél magasabb, ám az előírtnál alacsonyabb összegben állapította meg - tudta meg az újság, amely szerint akad olyan fizikai munkavállaló, akinek emiatt több százezer forinttal kevesebb pénz ütötte a markát.

A lapnak Pál Péter, az érintetteket képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) jogi szakértője elmondta, még nincs pontos adatuk arról, a bérvitában pontosan hány dolgozó érintett ebben vagy más a munkakörben, ahhoz minden alkalmazott munkaszerződését át kellene vizsgálni a több mint 13 ezer főt foglalkoztató cégnél.

Spar üzletlánc a Magyar Nemzettel azt közölte: a targoncavezetőként foglalkoztatott munkavállalóknak az úgynevezett időbér és a teljesítménybér kombinációjaként messze a garantált bérminimum feletti összeget fizette és fizeti ki jelenleg is.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Felmérés: így állunk a régióban a munkáltatói bérjárulékok alapján

2022. június 24. 08:36
A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, az országok a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják - derül ki Mazars felméréséből.

Csalóka az 550 ezer forintos átlagbér, a kisebb cégeknél lassabb a bérfelzárkózás

2022. április 28. 09:34
Elvileg közel 550 ezer forint ma Magyarországon a bruttó átlagkereset, az éves emelkedés elvileg 30 százalék feletti. Ez a szám azonban csalóka. Eltekintve a béremelést felhúzó egyszeri juttatásoktól - pl. fegyverpénz - az 5 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokban alapvetően lassabban nőttek a bérek, mint a nemzetgazdaság egészében.