Drágulnak az élelmiszerek, ha végleg betiltják ezt a vegyszert
A glifozát hatóanyag rákos daganatokat okozott a rágcsálókon végzett kísérletek során – mutattak rá ismételten európai kutatók. Legutóbb májusban juttattak el egy ezzel kapcsolatos levelet Jean Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének.
A glifozátok kapcsán született értékelések egy része tudományosan hibás, azok alapján tehát nem lehet megalapozott döntéseket hozni egészségügyi kérdésekben – jelentette ki Christopher Portier kutató, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) konzultánsa. Az átláthatóság hiánya egyértelműen rontja a közbizalmat az ilyen esetekben – tette hozzá.

Az Európai Bizottság nemrég fejezte ki azt a szándékát, hogy 10 évvel meghosszabbítaná a glifozát hatóanyag licenszét. Mindezt az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottságának március 15-én közzétett jelentése alapján tenné, amely szerint „a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben sem minősíthető rákkeltőnek". Ezzel szemben a WHO alá tartozó IARC már 2015-ben felvette a hatóanyagot az emberi egészségre veszélyes, feltehetően rákkeltő szerek listájára.
Idén januárban egy európai polgári kezdeményezés keretében is aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak érdekében, hogy a növényvédő szerekben használt glifozát hatóanyag végleges betiltását érjék el az uniós tagállamokban. Öt hónap alatt összegyűlt a szükséges egymillió szignó, így az Európai Bizottságnak hamarosan döntenie kell arról, hogy az ügy mellé áll, vagy megvétózza azt.
A glifozát ügye nem rutineljárás, a 10 év egyfajta tárgyalási kiindulópont, a döntés a tagállamoké lesz – próbálta eloszlatni az aggodalmakat Anca Paduraru, az EB egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és energiapolitikai ügyekért felelős szóvivője. Úgy tűnik, az ECHA sem enged a maga igazából, véleményük szerint „néhány tumoros rágcsáló” nem elegendő bizonyíték arra, hogy a glifozát rákkeltő lenne. Az EB július 19–20-án tagállami megbeszélést folytatott a kérdésről, és végleges döntés alighanem csak év végén várható Brüsszelben.
Kapcsolódó cikkek
Pihenőnapon kell dolgozni: mit fizet a munkáltató?
A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.

