Drasztikus munkaidő-szabályok jöhetnek - itt a fideszes javaslat

2018. november 22. 08:00
Újra elővették azt a 2017 tavaszán már lesöpört javaslatot, mely szerint a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedne az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók munkaidőkerete. Mindenkit érintene az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára növelnék meg. A Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte friss törvényjavaslat 2019 január 1-től lenne hatályos, amennyiben a parlament elfogadja.

A kedd este a országgyűlés honlapján megjelent, a munkaidő-szervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat éppen a 2019-es minimálbér-tárgyalások idején csapott a lovak közé. A Napi.hu tudomása szerint ennek ellenére az elképzelés eddig az érdekegyeztetés fórumaira nem került - sem a munkáltatói érdekképviseletek, sem a szakszervezetek támogatását nem bírja -, így azt kormánypárti magánakcióként lehet értékelni.

 
 

 
 

 

A hatályos Munka törvénykönyvét (Mt.) módosító dokumentum több ponton teljesen megegyezik a tavaly áprilisban a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló módosítóval- amely mögött akkoriban néhány nagy autógyártó multicéget sejtettek. Az előterjesztés komoly felháborodást keltett a munkavállalói oldalon - akkor a szakszervezeteknek végül sikerült megfúrniukés a parlament nem szavazott róla.

A régi/új módosító minden munkavállalót érintő passzusa az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára emelnék fel. Eddig a jogszerűen beosztható túlmunka éves maximuma évenként 250 óra volt, amelyet kollektív szerződésben is csak 300 órára lehetett fölemelni.

Végtelenített munkaidőkeret jön?

A javaslat másik fontos sarokköve, hogy a nem általános formában - jellemzően hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkaidőben -, hanem úgynevezett munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnál, a munkáltatóknak a jelenlegi 12 helyett elegendő lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval a túlórák után járó pluszpénz, vagy szabadidő miatt - feltéve, ha ezt kollektív szerződésben kikötik. Ez nem csak azt jelentené, hogy a munkavállaló később jutna a pénzéhez, hanem - elvileg - kiskaput nyithat a túlórapénz "elévülésére" is, hiszen egyrészt a hároméves munkaidőkeret nyilvántartása adminisztrációs szempontból óriási feladat, másrészt pedig a feldolgozóiparban nagy a fluktuáció, ma már kisebbségben vannak azok a munkások, akik egy cég kötelékében három évet ledolgoznak.

A számtalan folyamatban lévő munkaügyi jogvita is azt tükrözi, hogy akár egy év eltelte után is ténylegesen nehezebb átlátni a ledolgozott munkaidőt és a pihenőidőt, valamint nyomon követni a béreket és pótlékokat. A mostani javaslat ugyanakkor gálánsan a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza a munkaidőkeret meghosszabbítását, hiszen azt kollektív szerződéshez köti. További "garanciális" elem, hogy ezen időszak alatt a munkavállalók folyamatosan azonos alapbért keresnek.

Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a heti pihenőnapok helyett hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább negyvennyolc óra tartamú megszakítás nélküli pihenőidő osztható be.

Kivételt jelent az egyenlőtlen munkaidő-beosztás - mely például a megszakítás nélküli és több műszakos munkarendben dolgozóknál jellemző - amikor viszont havonta csak egy, legalább negyven óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Ennek alapján tehát a dolgozókat egy adott hónap minden szombatján be lehet rendelni dolgozni.

A szakszervezetek szerint e javaslat egyenesen azt jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Vagyis alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez szerintük oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék (amennyiben persze azt a kollektív szerződésben rögzítik).

Túlmunkával oldanák meg a munkaerőhiányt

A  munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi évek gazdasági fellendülésével megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívóhatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerő-piaci igényekre tekintettel - egyes gazdasági területeken - az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség - olvasható a javaslat indoklásában.

A beterjesztők szerint a törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. Erre különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. A javaslat szerint a cél, lehetőséget adni a hosszú termékciklusokhoz igazodó, hullámzó munkaintenzitást rugalmasan követő munkaidő-beosztásra.

Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szerint viszont az előterjesztés teljesen elfogadhatatlan, emiatt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezik.

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

"Rabszolgatörvény": megszólalt a munkaadói oldal is

2018. november 28. 08:00
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói oldala elfogadja a 3 éves munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka bevezetését, de azt javasolja a kormánynak, hogy a munka törvénykönyvének módosításakor ezek csak lehetőségként kerüljenek be a törvénybe, ne általános szabályként - fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a VKF monitoring bizottságának keddi ülése után az MTI-nek.

Rabszolgatörvény - éjszaka is összecsaptak a rendőrök és a tüntetők

2018. december 13. 08:08
Az Országgyűlés csütörtökön fejezi be 2018-as munkáját. Szerdán a képviselők elfogadták a munka törvénykönyve módosítását, amely ellen a parlamentben az ellenzéki képviselők, majd a Kossuth téren és a Fidesz székháza előtt is többen tüntettek. A rendőrök könnygázt is bevetettek.