Egy év alatt tömegessé vált a távmunka

2021. március 26. 07:41
Kevésbé érintette a felsőfokú végzettségűeket a válság
Egy év alatt tömegessé vált a távmunka

Az alkalmazkodási kényszer is kellett ahhoz, hogy nagyobb veszteségek nélkül átvészelje a pandémia okozta nehézségeket a munkaerőpiac. A rugalmas foglalkoztatás a jövő kihívásaira is válasz lehet – írja a Világgazdaság.

Több mint egymillióan térhettek át a távmunkára a megváltozott munkaerőpiaci körülmények miatt a koronavírus-járvány első hullámának idején – derült ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaság-tudományi Intézete által kiadott Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozat legújabb kötetéből. A kutatók szerint az érettségizettek 9–10, a főiskolát végzettek 37,4 százaléka, valamint az egyetemi diplomások több mint fele otthonról dolgozott a lezárások idején. A járvány és a karantén miatti foglalkoztatáscsökkenés sokkal nagyobb lett volna, ha bizonyos foglalkozásokban és ágazatokban a munkavállalók nem tudnak áttérni a távoli, az esetek túlnyomó részében otthoni munkavégzésre – mutattak rá.

Míg tavaly év elején a foglalkoztatottaknak csak a 2,6 százaléka dolgozott távmunkában, a második negyedévre 16,5 százalékra emelkedett az arányuk.

A válság a pályakezdőket és a már a munkaerőpiacon lévő tizenéveseket érintette a legsúlyosabban.

A gim­náziumot végzett, de főiskola-egyetem nappali tagozatára nem járó népességben az átlagnál sokkal nagyobb, az egyetemet végzetteknél pedig jóval kisebb csökkenés volt tapasztalható a foglalkoztatásban – jegyzik meg a KRTK kutatói.

A távmunkára való áttérésben a végzettséghez hasonló kép bontakozott ki:

míg a diplomás munkakörökben alkalmazottak több mint fele, a vezetők, ügyintézők, technikusok és irodisták nagyjából egyötöde dolgozott távolról, addig a fizikai munkásoknak csak az 1,7 százaléka tudott élni ezzel a lehetőséggel.

Szintén nem jutott otthoni munka a tizenéves, iskolába nem járó fiataloknak és az ipari-építőipari munkásoknak sem. A nőknek, a budapestieknek, valamint a közszférában dolgozóknak az átlagosnál többet segített az otthoni munkára való áttérés, hasonlóképpen többen dolgoztak otthonról a szolgáltatásokan is, különösen az oktatásban. A magán- és vegyes tulajdonú cégek jóval nagyobb mértékben biztosítottak távmunkát a dolgozóiknak, mint az állami és önkormányzati társaságok.

A kutatók szerint

a koronavírus-járvány első hulláma idején bevezetett korlátozások, illetve a keresleti és kínálati oldali gazdasági zavarok a 2008–2010-es válságnál is súlyosabban érintették a munkaerőpiacot,

részben ennek tulajdonítható, hogy 2020-ban a 2019-es szintnél ötször nagyobb volt az állásvesztési ráta. A foglalkozások közül a segédmunkások állásvesztési aránya a legmagasabbak közé tartozott. Ehhez hasonlóan a kis létszámú telephelyeken vagy a kereskedelemben és a vendéglátásban az átlagnál nagyobb részben szűntek meg állások a járvány első hulláma alatt.

Szintén nagyobb romlás volt érzékelhető a vezető állásúaknál, a járműgyártásban, a szolgáltatásban és a gépkezelőknél. A válság erősebben sújtotta Budapestet, mint a vidéket. Az óvoda- és iskolabezárások ellenére az iskoláskorú gyereket nevelő és nem nevelő nők foglalkoztatása hasonlóan alakult, a hatévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők alkalmazása pedig alig 2 százalékponttal esett vissza – mutattak rá a szakértők.

Forrás: Világgazdaság / szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

A Hankook szerint a szakszervezet csak a hangulatot kelti

2019. március 11. 08:33
A vállalat vitába szállt a VDSZ állításaival, egyúttal bejelentette: a vezetőség nyugodtan néz az elkövetkező hetek elé, a sztrájk szerintük nem okoz fennakadást.

Jóval kevesebb jelölt közül kell megtalálni a munkaerőt

2019. február 12. 09:03
Hússzorosára nőtt az egy jelentkezőre eső toborzási költség