Egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozónak, hogyan történik a szabadság kiadása?

2017. május 15. 09:17
Adott munkavállaló részére a munkaadó engedélyezte a napi 6 órás munkavégzést, hétfőtől péntekig, a hétvégék szabadok. Majd ezt követően engedélyezte az eltérő munkarendet úgy, hogy egyik héten hétfőtől szerdáig dolgozik, napi 8,5 órában, másik héten pedig hétfőtől csütörtökig szintén napi 8,5 órában. A kérdésem az, hogy az ő esetében hogyan történik a szabadság keretének megállapítása, amennyiben órában szeretném azt nyilvántartani? Jelenleg 30 nap szabadság jár neki.

A szabadságot minden esetben munkanapra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban azonban lehetőség van arra, hogy a szabadság nyivántartása munkanapban vagy órában történjen. Az egyik lehetőség szerint tehát a munkáltató a munkanapban kiadott szabadságot napokban is tartja nyilván, viszont ilyenkor a hét minden napja munkanapnak számít (a szabadnap is) kivéve a munkaidőbeosztás szerinti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A másik lehetőség pedig az, hogy a szabadságnapokat órásítom azaz 30 nap és napi 8 óra teljes munkaidő esetén 240 óra szabadsággal számolok, és ebből mindig az aktuális munkaidő-beosztás szerinti munkaórákat vonom le. Ezt mondja ki az Mt.124.§-a. Fontos, hogy a döntést a munkáltatónak az első szabadság kiadásakor kell meghoznia, és ebben év közben nem lehet változtatni.

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Komplex munkabiztonsági és munkaegészségügyi fejlesztés indul

2018. augusztus 21. 08:11
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) munkabiztonsági és munkaegészségügyi komplex fejlesztési programot indított munkavállalói partnerszervezetek bevonásával, a több alágazatot is érintő projektek 2019 május végén fejeződnek be, a tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a hatékonyabb munkavédelemhez, munkaegészségügyhöz szükséges lépésekre – közölte Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke.

Szüksége van-e élelmiszeriparunknak az uniós tagságra?

2016. augusztus 17. 08:02
Nem szabad elfelejteni, hogy nettó agrárexportőr ország vagyunk, és a kivitelünk 80%-a az EU-ba irányul, így egyértelműen szükségünk van az európai piacra - hívta fel a figyelmet Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója a Portfolio Kelet-magyarországi Agrárfórumán. Az ágazatba nagyon kevés fejlesztési forrás érkezett az EU-csatlakozás óta, így nem is csoda, hogy lemaradt a versenyben. Bár a támogatási rendszer közelmúltbeli átalakításának köszönhetően az élelmiszeripar két operatív programból is forráshoz juthat, egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzek felhasználása nem megfelelő hatékonysággal történik.