A munkaerő-hiány hosszú idő óta problémát jelent a munkaerő-piacon. Következményei a szabadságolások idején jól láthatóak: a vendéglátás után már az építőiparban sem adják ki a nyári szabadságokat. Érdemes tehát szemügyre venni a szabadság kiadására vonatkozó fontosabb szabályokat.

Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával beszélgettünk erről a témáról.

Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Adott munkavállaló részére a munkaadó engedélyezte a napi 6 órás munkavégzést, hétfőtől péntekig, a hétvégék szabadok. Majd ezt követően engedélyezte az eltérő munkarendet úgy, hogy egyik héten hétfőtől szerdáig dolgozik, napi 8,5 órában, másik héten pedig hétfőtől csütörtökig szintén napi 8,5 órában. A kérdésem az, hogy az ő esetében hogyan történik a szabadság keretének megállapítása, amennyiben órában szeretném azt nyilvántartani? Jelenleg 30 nap szabadság jár neki.

2017.06.02-án írtunk a cégnél egy papírt ,hogy a munkaviszonyom 2017.07.02-án közös megegyezéssel megszűnik. A főnökeim eltekintenek a felmondási idő (30 nap ) ledolgozásától.Viszont maradt még az idei évre 10 nap szabadságom amelyet nem vettem ki.Kérdésem az lenne,hogy ezt az időarányosan járó,de ki nem adott szabadságot pénzben köteles e megváltani vagy beleszámíthatja a felmondási időbe amelyet nem kell ledolgoznom?

A munka- és pihenőidő szabályai a régi Mt.-hez (1992. évi XXII.tv.) képest a 2012-ben hatályba lépő munka törvénykönyvében (2012. évi I.tv.: Mt.) jelentős változáson mentek át. A változások két eleme okoz a gyakorlatban jelenleg is jogértelmezési gondot: a felmentési idő-re járó szabadság, valamint a "túlvett" szabadsággal való munkavállalói elszámolás kérdései. Előbbire azonban a Kúria pontot tett. Nézzük a vita alapját és a megoldásokat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ügyfélszolgálati irodái kéthetes nyári szünetet tartanak.

A munka- és pihenőidő szabályai 2012-ben több tekintetben jelentősen változtak. Sok esetben a változás pontos oka nem ismert, így azok számos esetben jogvita forrásává válnak. Az alábbiakban 5 olyan szabadsággal kapcsolatos tévedést mutatunk be, melyek munkaügyi bírsághoz vagy munkaügyi perekhez vezethetnek. Ezeknek nem mindegyike kapcsolatos a 2012-ben elfogadott új szabályozással, érdemes azonban a vitás területeket együttesen bemutatni.

"Spórol" a dolgozók szabadságával a magyar vállalkozások tekintélyes része. Szakértők szerint e probléma sokkal komolyabb annál, mint amennyire látszik, s főként, mint amennyire a foglalkoztatáspolitika adatai tükrözik azt. A dolgozók jó része nem tudja, vagy a pénzmegvonás miatt nem akarja kivenni nyári szabadságát sem (van aki évek óta), mások viszont egyszerűen félnek, hogy elveszítik állásukat, ha kiállnak magukért.

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy annak a munkavállalónak, aki heti 36 órás munkaviszonyban van bejelentve és munkaidő keretben van elszámolva a ledolgozott órája, ha elmegy (pl: 1 nap) szabadságra, akkor az adott napra 7,20 percet írok be a munkaidő keretben az helyes-e? A munka törvénykönyvében erre való utalást sehol sem találtam.