Egyre több a biotermelő hazánkban

2017. február 03. 08:05
Az Európai Unióban, ezen belül Magyarországon is dinamikusan emelkedik az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága 
Ahogyan Európában, úgy Magyarországon is egyre nagyobb a szerepe az ökológiai gazdálkodásnak. Hazánkban mintegy kétszázezer hektáron háromezren állítanak elő bioterméket.

Magyarországon az utóbbi években csaknem megduplázódott, 120 ezerről kétszázezer hektárra nőtt a biogazdálkodási terület nagysága – mondta tegnap a földművelésügyi miniszter egy szakmai konferencián, Gödöllőn. Fazekas Sándor hozzáfűzte: a biogazdálkodók száma is megkétszereződött, mintegy háromezerre tehető a számuk hazánkban. A tárcavezető megjegyezte: a biogazdálkodásba vetett hit erősödött, ezt a befogadó társadalmi közeg is segíti, a bioterméket fogyasztók egyre tudatosabbak, és a támogatások is hozzájárulnak a gyarapodó biotermelés sikeréhez. Hozzátette: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szellemi műhelyként segíti, hogy olyan tudással rendelkezzünk, amely elősegíti a biotermékek piacra jutását. Fazekas Sándor utalt arra is, hogy a január végén, Berlinben megrendezett Zöld Hét nemzetközi agrárvásáron a magyar pavilont 380 ezren keresték fel, és sokan megkóstolhatták a magyar biotermékeket. Németország fontos felvevőpiaca a magyar élelmiszertermékeknek. A miniszter hangsúlyozta: hazánk továbbra is hagyományos, egészséges, természetes alapanyagú, GMO-mentes élelmiszereket kíván előállítani. Fazekas Sándor feladatként jelölte meg, hogy tovább növekedjen Magyarországon a GMO-mentes szója vetésterülete, termésmennyisége, s így takarmányként kiváltható legyen az import szója, amelynek jelentős része génkezelt.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangoztatta: prioritás a biogazdálkodók támogatása. A már lezárult pályázat során tavaly csaknem 65 milliárd forintos támogatást nyújtottak mintegy 2200 biogazdálkodónak. Minden olyan pályázó támogatásban részesült, aki a feltételeknek megfelelő pályázatot adott be. A biogazdálkodásra való áttérést legtöbben a szántó esetében valósították meg, de gyeptermesztésre, ültetvényművelésre is sok biotermelő kapott támogatást. Kis Miklós Zsolt közölte: a 2020-ig rendelkezésre álló 1200 milliárd forintos vidékfejlesztési forrásból több mint hétszázmilliárd forintnyi pályázat esetében már megszületett a döntés. Ez év márciusának végéig valamennyi pályázatot meghirdetnek. 

Urs Niggli, a FiBL, azaz a svájci ökológiai intézet igazgatójának előadásában foglaltak szerint az ökogazdálkodás egyre nagyobb területet hasít ki a mezőgazdasági művelés alá vont territóriumból, Ausztriában ez az arány már húsz százalék. Ráadásul az ökoterületnél sokkal gyorsabban növekszik az ökopiac, az igény a biotermékek iránt a világban. A teendők között jelezte a vegyszermentes biokontroll növényvédelmi technikák kiszélesítését, az adott károkozók természetes ellenségeinek felkutatását, a talajtermékenység növelését. Eric Gall, a Bio Mozgalmak Világszervezete európai uniós munkacsoportjának vezetője elmondta: 2005 és 2013 között az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága 49 százalékkal, az előállított biotermékek értéke 78 százalékkal, ezeknek az értékesítése pedig 138 százalékkal emelkedett az unióban. A biogazdálkodással művelt terület nagysága Spanyolországban a legnagyobb, csaknem kétmillió hektár, majd Olaszország, Franciaország és Németország (1,1 millió hektár) következik, ez a négy állam összességében a teljes uniós biogazdálkodási terület 52 százalékát adja.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Mit gondol, tényleg nem innovatív a magyar mezőgazdaság?

2016. június 23. 08:08
Az innováció szempontjából az élelmiszeripar megítélése egészen kedvező a lakosság körében, a magas technikai igényű technológiai szektorokat követően a negyedik helyen áll, míg a mezőgazdaság az utolsók között található. Az innovatív élelmiszeripari termékek listáját a tejtermékek, míg az exportra alkalmas áruféléket a zöldség-gyümölcsfélék vezetik - derül ki a K&H 500 fős mintán végzett lakossági kutatásából. A vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan látja a lakosság a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart az innováció szemszögéből.
 

Kollektív szerződésbe rögzíthetjük a cafeteria és adómentes juttatások változását?

2018. február 05. 08:44
Munkáltatóként a béren kívüli juttatások (Szép kártya, készpénz cafetéria), az egyes meghatározott juttatások (nyugdíjpénztár, egészségpénztár, iskolakezdési támogatás) és az adómentes juttatásokra (lakáshitel támogatás, diákhitel törlesztés) együttesen 450.000 Ft-os keretet határoznánk meg dolgozóink kérésére. Amennyiben a munkavállalók az egyes meghatározott juttatások (pénztárak, iskolakezdési támogatás) közül választanának, a keret az adókülönbözet mértékével (6,49 %) csökkenne. A változást a Kollektív szerződésben rögzítenénk, ez jogilag megoldható?