Elfogadták a dolgozók a Fidesz alkuját

2021. május 03. 09:07
Körkép a munka világáról
Elfogadták a dolgozók a Fidesz alkuját

Az utóbbi másfél év megváltoztatta a munka világát – derült ki a Policy Solutions felméréséből. 2020 I. félévében csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség. Körülbelül 400 ezer munkanélkülivel lett több a KSH kimutatása szerint. A Policy Solutions felmérése szerint viszont a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékű leépítések történtek: saját bevallása szerint a válaszadók tizede veszítette el a munkáját az elmúlt évben. A politikai elemző cég felmérése szerint a magyarok több mint fele (55%) tart attól, hogy a járvány miatt kevesebb lesz a fizetése, és a megkérdezettek 45%-a tart attól, hogy elveszti az állását. Tízből négyen (39%) azt válaszolták, hogy romlott az anyagi helyzetük, 59% pedig nem érzékelt változást. Alig volt olyan válaszadó, aki az anyagi helyzete javulásáról számolt be (2%).

– Megváltozott a munkavállalók pozíciója – magyarázta Székely Tamás az adatokat. A Vegyipari Szakszervezet elnöke szerint az elmúlt év alaposan felforgatta a munka világát: európai viszonylathoz képest is csökkentek a munkavállalói jogok a kormányzat munkavállaló-ellenes intézkedéseinek köszönhetően. A szakszervezeti vezető sorolja is ezeket: könnyebb lett a felmondás, a munkáltató akár egyoldalúan is jogosult legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeret elrendelésére. – Világviszonylatban is siralmas a magyar helyzet – mondja Székely Tamás.

Nemcsak a jogi helyzet romlott, de a gazdasági is: köszönhetően a szakképzett-munkaerő hiányának, a szakszervezetek és a dolgozók is rosszabb alkupozícióban találták magukat a vírushelyzettel. Ugyan több vegyésztechnikus nem lett, de bizonyos ágazatokban – vendéglátás, turizmus – óriási lett a munkanélküliség.

A Covid miatt a szakszervezetek mozgástere is beszűkült. – Nyilván nagyon fontos az online jelenlét, de a szakszervezet a személyes kapcsolatokon is múlik – mondta Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint vannak olyan szerveződések, akik megpróbálnak tudatosan jelen lenni a digitális világban, social médiában, de sokan vannak, akik sodródnak, vagy a megszűnés határára jutottak. Székely pozitívnak értékelte viszont, hogy ahol erős a szakszervezet, ott a munkáltatók bevonták a szakszervezeteket a home office és a pandémiás intézkedések megalkotásába, vagy legalább kikérték a véleményüket. 

Nincs mit ünnepelni

Idén sem találtunk olyan programokat, amiket a Covid előtt minden évben megrendeztek a szakszervezetek. A hagyományos majálisokat biztosan nem rendezik meg. Több szakszervezet buzdított a mérce.hu és a Partizán közös online majálisára, ahol szakértők beszélnek majd a magyar munkavállalók és szakszervezetek helyzetéről, de gyűlésről a járványhelyzet miatt szó se lehet.  

– Nincs mit ünnepelni idén sem – summázta Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. A politikus az utóbbi években több sztrájk-megmozduláson volt jelen, sokszor szervezőként. Mind a szakszervezetek, mind a munkavállalók helyzetét sötéten látja. A politikus szerint tíz éve majd’ minden évben volt valamilyen kormányzati intézkedés – a rabszolgatörvény, a korlátozott sztrájkjogok, vagy az Érdekegyeztető Tanács felszámolása – ami kiszolgáltatottabbá tette a dolgozókat.  – Ki az az agyament ember, aki a járvány kellős közepén elkezdi a munkavállalók jogait csorbítani? – tette fel a költői kérdést az MSZP elnökhelyettese, aki felhívta a figyelmet: a Covid alatt a kormány még inkább szabadjára engedte a cégeket, azaz több túlórát rendelhetnek el a cégek. Ilyenkor pedig nem kell figyelembe venni a kollektív szerződést, vagy a szakszervezet véleményét, csak a munkaáltató és a munkavállaló megegyezésén múlik, mennyi a munkaidő-keret. Komjáthi szerint ez a rabszolgatörvény „a járványhelyzetben továbbfejlesztett változata”.

– Ez a május 1. olyan lesz, mint a tavalyi, nem lesz jóízű – értett egyet Székely Tamás, a Vegyipari Szakszervezet elnöke. – Jól látszik a kormányzati szándék, hogy a munkaerő értékét bizonyos szint alatt szeretnék tartani, hogy a keletről jövő beruházásokhoz igazítsák a munkaerőpiacot – tette hozzá. A szakszervezeti vezető szerint egyes ágazatokban borzasztó feszültségeket generál az alacsony fizetési színvonal – lassan Bulgária is lehagyja Magyarországot az átlagkeresetekben. – A kormányzat a megfélemlítés és az elszegényítés eszközét használja a munka világában – foglalta össze Székely a helyzetet. Szerinte a béreket mesterségesen tartják alacsonyan, a munkavállalókat pedig direkt teszik kiszolgáltatottá, extra jogokat adva a munkavállalóknak.

Komjáthi Imre abban bízik, hogy jövőre kormányváltás lesz. Az MSZP folyamatosan a szakszervezetekkel egyeztetve nyújt be törvénymódosításokat – például, hogy aki a koronavírus miatt táppénzre megy, járjon neki 100%-os táppénz, a 9 hónapos álláskeresési járadék bevezetése, vagy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése –, de ezeket a fideszes többség rendre leszavazza.

A magyar munkavállaló hátán fát lehet vágni

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint Magyarország a rendszerváltáskor relatívan jó helyzetből indult, ami a munkavállalói jogokat illeti, ezek a jogok azóta folyamatosan erodálódtak. Ennek magyarázata szerinte nagyon egyszerű. - Azt gondolom, hogy azért tartanak itt a magyar munkavállalók, mert a Fidesz mindent megcsinál, amit megengednek neki – mondja a kutató. – Szerintem a munkavállalók nem akarják megvédeni magukat. 9%-uk tagja valamelyik szakszervezetnek. Nem is nagyon sztrájkolnak, pedig az utóbbi években a sztrájok általában sikeresek.

A közgazdász szerint a magyarok a rabszolgatörvényre se akartak általános sztrájkkal válaszolni, pedig ez bevett szokás nyugat-európai és dél-európai országokban is. A nemzetközi gazdaságtan szakértője szerint a magyar emberek egyszerűen azt várják, hogy minden évben jobb lesz, ami sokáig a munkaerőhiány miatt és a gazdasági fellendülés miatt igaz is volt. De tenni nem tesznek érte semmit – vagy egyénileg alkudoznak a főnökükkel. – Abban hisznek, hogy a munkaadó jóindulatából majd növöget a bérük. Ezt a Fidesz is érzi. Fel is teszik maguknak a kérdést: akkor miért adjanak több bért? Ez az ország ezt a dealt elfogadta. És ha ezt elfogadták, akkor ezt kapják – mondta a kutató, aki a kozmetikusok demonstrációját hozta fel példának. – A Covid alatt sem azért tüntettek, hogy kapjanak állami támogatást, hogy ne kelljen dolgozniuk. Azért tüntettek, hogy dolgozhassanak. Egy olyan szakmában, ahol közeli kontaktusba kerülnek a vendégükkel, azaz fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek.  

Miért május elseje?

Hagyományosan május elseje a munka ünnepe mindenhol a világon. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében. A munkások és a rendőrök a következő napokban többször összecsaptak, több halálos áldozattal jártak a megmozdulások, ami hatalmas felháborodást keltett. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

 

Forrás: 168 óra / www.szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Gyesen lévő kismama munkaviszonyának megszüntetése

2019. április 03. 10:26
„Munkavállalónk tartósan beteg gyermekkel van jelenleg is gyesen, a kft. május 31-ével megszűnik, a munkavállalók eddig az időpontig maradnak alkalmazásban. 1-2 éven belül végelszámolás alá kerül a kft., munkáltatóként hogyan tudom a gyesen lévő kolléganő munkaviszonyát megszüntetni?” – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Elfogadhatatlan a kétéves munkaidőkeret!

2020. április 16. 07:10
2020. április 15-én – videókonferencia keretében – ülést tartott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Az ülésen tájékoztatás hangzott el a foglalkoztatási helyzetről és a gazdaságvédelmi intézkedésekről. A LIGA Szakszervezetek szerint elfogadhatatlan a kormány eljárása, amivel lehetővé tette a 24 havi munkaidőkeret bevezetését.