EP: a szegénységi küszöb fölött legyen a minimálbér

2021. február 12. 08:57
2021. február 10-én az Európai Parlament megszavazta azt a munkahelyi egyenlőtlenségekkel és a dolgozói szegénységgel kapcsolatos parlamenti jelentést, amely támogatja a Bizottság minimálbérről szóló direktíva-tervezetét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok a minimálbéreket a szegénységi küszöb felett határozzák meg.
EP: a szegénységi küszöb fölött legyen a minimálbér

Az Európa Parlament jelentése szerint a megfelelően megállapított minimálbér megoldást jelent az egyenlőtlenségek csökkentésére és a dolgozói szegénységre.
   
Az EP tagjai a jelentésben indítványozták azt is, hogy az atipikus módon foglalkoztatott vagy nem hagyományos munkaviszonyban dolgozóknak biztosítsanak másokkal azonos jogokat, és vezessenek be a jelenleginél jobb munka-szabadidő arányt.
   
A minimális munkakörülményekre vonatkozó jogszabályokat minden munkavállaló esetében be kell tartani: ez fontos eleme a dolgozói szegénység elleni harcnak - hangsúlyozták a képviselők. Mivel a nőket nagyobb valószínűséggel sújtja a szegénység és társadalmi kirekesztés, ezért a nemek közötti bérszakadék felszámolása és a megfizethető, jó minőségű gyermekgondozás is fontos szerepet játszik a szegénység elleni küzdelemben.
   
Az uniós statisztikai hivatal meghatározása szerint dolgozói szegénységről akkor kell beszélni, ha a munkavállaló félévnyi munkájáért kapott összjövedelme a szociális juttatásokkal együtt nem éri el a háztartásokra számított éves nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát. A profitline.hu felhívja a figyelmet, hogy az Uniós adatok szerint 2018-ban az európai munkavállalók 9,4 százalékát, Magyarországon 8,4 százalékát fenyegette a dolgozói szegénység.
  

Európai Parlament döntése megerősíti az Európai Bizottság a minimálbérről novemberben előterjesztett direktíva tervezetét. A Bizottság javaslatának második rész 5. fejezetében a következők állnak.

A minimálbér megállapításnál a tagállamok nemzeti kritérium-rendszernek legalább a következő elemeket kell figyelembe venniük: a) a törvényben előírt minimálbérek vásárlóereje, figyelembe véve a megélhetési költségeket, valamint az adók és szociális juttatások hozzájárulását; b) a bruttó bérek általános szintje és eloszlása; c) a bruttó bérek növekedési üteme; d) a munka termelékenységének alakulása.

A Bizottság javaslata itt olvasható (angol nyelven)  

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020PC0682&from=EN

Az Európai Parlament határozatának 41. cikkelye szerint a Bizottság végleges irányelvének garantálnia kell, hogy a törvényben előírt minimálbér - adott esetben - mindig a szegénységi küszöb felett legyen.

A 42. cikely pedig felhívja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy a minimálbéreket a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően, annak a versenyképességre, a munkahelyteremtésre és a munkavállalók szegénységére gyakorolt hatásait figyelembe véve biztosítsák.

Az Európai Parlament határozata (magyarul) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0044_HU.html

www.liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Szociális szövetkezetek kontra őstermelők

2016. március 21. 08:23
Éleződik a konfliktus az egymás után alakuló szociális szövetkezetek és a gyakorló őstermelők között. Előbbiek komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági kistermelők piacait, megélhetését. Az elmúlt ősszel már tömegével jelentek meg a piacokon, de más értékesítési pontokon is – például hivatalokban, a közétkeztetésben részt vállaló intézményeknél, éttermeknél, felvásárlóknál – a folyamatosan gyarapodó számú szociális szövetkezetek az általuk termelt zöldség- és gyümölcsfélékkel.

Befejeződött Párizsban az a tárgyalássorozat, amelyben a France Télécom hét egykori csúcsvezetőjét vonják felelősségre a vállalat dolgozói által elkövetett öngyilkosságokért. A kétezres évek közepén, a francia óriáscég privatizálása után 22 ezres lét

2019. július 19. 09:08
Befejeződött Párizsban az a tárgyalássorozat, amelyben a France Télécom hét egykori csúcsvezetőjét vonják felelősségre a vállalat dolgozói által elkövetett öngyilkosságokért. A kétezres évek közepén, a francia óriáscég privatizálása után 22 ezres létszámleépítésről döntöttek, de a munkavállalók jó részét törvény védte, nem lehetett csak úgy kirúgni őket, így aztán a vezetők azt a stratégiát választották, hogy pokoli munkakörülményeket teremtve veszik rá őket az önkéntes távozásra. A pontos szám vitatott, de több tucat alkalmazott lett öngyilkos ebben az időszakban. Az egykori vezérigazgató ma sem érzi hibásnak magát, a médiát okolja.