Ez is veszélyezteti a hazai gyümölcstermést

2021. augusztus 10. 10:11
Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány
Ez is veszélyezteti a hazai gyümölcstermést

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Viszonyításképp a szektor termelési értéke 300 milliárd forint -árulta el a Pénzcentrumnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Apáti szerint körülbelül 15-25 százalék közötti  mennyiségi vagy minőségi veszteséget szenvedett el a szegmens a munkaerőhiány miatt. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.

Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. A szakember elmondása szerint, bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, az esetek 80-90 százalékban csak betanított munkaerőt találnak a munkáltatók, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti. Még az sem segített a dolgozók elöregedésén, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek.

Egy napszámos az északkeleti országrészben  csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, havi 20 munkanapra vetítve ez 160-200 ezer forint. Az ország középső és nyugati részében viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki nem megy a földekre, de az sem ritka, hogy 15 ezer Ft jár a napszámért (20 napra 300 ezer forint), és még mindig a nem szakképzett fizikai munkaerőről beszélünk.

Szerinte nem is a fizetések miatt maradnak el a munkavállalók, hanem mert ma már kevesen akarnak a szabad ég alatt dolgozni, ha fúj, ha esik, ha 35 fok van árnyékban. A külföldi vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium, már az ukrán és a román kezek is inkább Nyugat-Európában termelnek.

A foglalkoztatottak számáról nincsenek naprakész adatok, de becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát. 

A FruitVeB elnökének elmondása szerint az automatizálás és a robotizálás a zöldség- és gyümölcstermesztésben pedig még azokon a területeken is gyerekcipőben jár, amelyekben elvileg alternatívát jelenthet a használatuk. A betakarításnál, a metszésnél és a termésritkításnál viszont a munkafolyamatok 70-80, de adott esetben akár 90 százalékában csak élő munkaerővel végezhető.

Apáti Ferenc elárulta, a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy enyhe növekedésre pedig csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.

Az olyan szabadföldi zöldségek esetében, amilyen a paprika vagy a dinnye, az ültetéshez és a szedéséhez is sok kézre van szükség – de miután ez legfeljebb 3-5 hónapnyi munkavégzést jelent egy évben, a vállalkozások nem vesznek fel állandóra munkaerőt.

„A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt

- mondta Apáti Ferenc.

Apáti Ferenc elmondta még: az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az idénymunkásokat.

www.penzcentrum.hu

Kapcsolódó cikkek

Koronavírus: beindult a cukorfelvásárlási láz, de milyen hatással lesz ez a piacra?

2020. március 17. 08:06
Óriási cukorfelvásárlási láz vette kezdetét a koronavírus-járvány miatt, nem csak Magyarországon, de szerte a világon. Az agrárszektor.hu kérdésére Kovács Gergely, a Magyar Cukor Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta az, hogy ez hogyan hat majd a cukorpiacra, nagyban függ attól, milyen intézkedések születnek majd a továbbiakban a betegség miatt. Magyarország a cukorigényét nagy részben importból fedezi, így ha az áruk szabad mozgásában további korlátozások lépnek életbe, az nyilvánvalóan az árakra is hatással lehet majd.

Te is így tárolod otthon az élelmiszereket? Sokat spórolhatsz ezekkel a trükkökkel

2020. április 06. 09:22
A tudatos vásárlásról beszélni talán még soha nem volt ennyire fontos, mint a koronavírust kísérő felhalmozási rohamok idején. A pazarlás elleni harc egyik sarkalatos pontja a megfelelően rendben tartott, áttekinthető spájz - elmondjuk, mi a titka!