A Nemzetgazdasági Miniszter szerint munkaerőhiány nem gátolhatja a növekedést

Varga Mihály a 2016. július 6-i MTI interjújában leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. Hozzátette, hogy az erről szóló szabályozás módosítása hamarosan megjelenik. Ezzel azonos álláspontot foglalt el Simon Attila Istvánhelyettes államtitkár is, aki a KRS Ügyvédi Iroda és a HR Portál által a MÜPA Üvegtermében 2016. május 24. napján megrendezett foglalkoztatási rendezvényen rámutatott arra, hogy bizonyos területeken (vendéglátás, egészségügy) a helyzet már kritikus. A szociális partnerek sem képviselnek eltérő álláspontot. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkáltatói érdekképviselet elnöke szerint az elvándorlás és a népesség csökkenés következtében legalább negyedmillió munkavállaló hiányzik a munkaerő-piacról. Az MGYOSZ javaslatában egyebek között rövid távú célként fogalmazza meg, hogy kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására. A bérszínvonal, valamint a reálbérek differenciált emelését pedig a vállalkozások jövedelemtermelő képességével összhangban, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel javasolja megoldani. A  LIGA Szakszervezetek ezzel összefüggésben azt az álláspontot képviseli, hogy a helyzet orvoslásának központi eleme inkább a bérek felzárkóztatása, semmint a bevándorlás felgyorsítása lehetne. Ennek alapvető eszköze pedig a minimálbér és a garantált bérminimum további emelése és nem az önkéntes munkáltatói béremelés. Ezen túlmenően a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítására az oktatás fejlesztését is kiemelt célnak tartja.

Vita a GYED EXTRA hatékonysága körül

A Magyar Nemzet arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH adatai szerint 2016 első negyedévére ismét megemelkedett azoknak a kisgyermekes szülőknek a száma, akik a GYED, illetve a GYES folyósítása mellett egyáltalán nem vállalnak munkát, helyette inkább otthon maradnak a gyerekkel. Az adatok tanúsága szerint több szülő (férfi és nő egyaránt) marad otthon gyermekével és kevesebben szándékoznak a munkaerő-piacra visszatérni. A lap szerint már korábban sejteni lehetett, hogy nem hoz majd lényeges áttörést a GYED EXTRA, de a dolgozó anyák számának csökkenésére senki sem számított. Arra is rámutatott a lap, hogy a KSH 2014 végén publikált felmérése szerint ugyanis a GYED EXTRA bevezetése ellenére csupán az anyák 1,8 százaléka (négy-ötezer fő) akart visszatérni a munkaerőpiacra a gyerek 2 éves kora előtt.  A GYED EXTRA-t jellemzően a diplomás nők veszik igénybe, akiknek karrierjét, szakmai fejlődését leginkább veszélyezteti a gyermekgondozással eltöltött hosszú távollét. Egyéb foglalkoztatotti rétegek a munkaerő-piacra történő visszatérésben azonban általában kevéssé érdekeltek. Nem ért egyet azonban ezzel a magyarázattal Szalai Piroska miniszteri tanácsadó, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A Magyar Időknek adott interjújában kiemelte, hogy a bevezetése óta a GYED EXTRA kihasználtsága több, mint megtízszereződött (2.000-ről 23.000-re nőtt). S habár valóban többen élhetnének az adó és járulékkedvezmények adta lehetőségekkel, ez nem a programot minősíti, hanem a tájékozatlanságot mutatja. A GYED EXTRA feltételei 2016. januárjától egyebekben ismételten kedvezően változtak. A szülő a hatályos szabályok szerint legkorábban a csecsemőgondozási díj időtartamának lejártát követően már jogosult lehet gyermekgondozási díjra. A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság időtartamára, legfeljebb a szülést követő 168 napra jár. Ennek következtében akár már a gyermek fél éves kora előtt is munkába lehet állni teljes időtartamban. Ezen túlmenően a korábbi szabályozás szerint, amennyiben az apa, munkavégzés mellett igénybe szerette volna venni a gyermekgondozási díjat, akkor csak 60 nap „várakozás idő” letelte után lehetett megállapítani az ellátást. Ez a szabály január 1. napjától hatályon kívül helyezésre került. Változott a folyósítás időtartama is. 2016. január 1-jétől legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól jár, a gyermek 2. életévének betöltéséig. Végezetül összegében is változott a GYED. A GYED a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy annak maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2016-ban 111.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2016. évi felső határa havi bruttó 155.400,- Ft. 

Forrás: jogiforum.hu / Kéri Ádám