Ezt tudnod kell: január elsejével ez változik az adózásban, adó-visszaigénylésben

2024. január 16. 13:15
Az év eleje hagyományosan a változások időszaka, különös tekintettel az adójogszabályokra. A NAV-tól ezekről kértünk és kaptunk tájékoztatást.
 
Ezt tudnod kell: január elsejével ez változik az adózásban, adó-visszaigénylésben
Jövedéki adó
 
Kezdjük a jövedéki szabályozást érintő változással. Mint ismeretes, a szabályozás szerint mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő
 
  • olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági termelőtevékenységet folytat, a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,
  • olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,
  • olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójának a – aktuális jövedéki adómértéktől függően – 82 százalékának vagy 83,5 százalékának visszaigénylésére jogosult.
 
Ez az érték 2024. január 1-jétől emelkedni fog a gázolaj év eleji jövedéki adójának korrekciójával összefüggésben. Amennyiben a kőolaj világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket – 86 százalék, ha viszont nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket – 87 százalék visszaigénylésére lesz jogosult a mezőgazdasági termelő.
 
Személyi jövedelemadó
2022. január 1-jétől[3] nem minősül kiegészítő őstermelői tevékenységnek a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők értékesítése, így ha a mezőgazdasági őstermelő a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközeit értékesítette, az ebből származó bevételt nem kell az őstermelői bevételek között figyelembe venni, az az ingó értékesítéséből származó bevételnek minősül.
 
A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét – forrás: pixabay
 
Kiegészült az Szja tv. 6. számú melléklete, amely szabályozza a jövedelem megállapítását abban az esetben, ha a családi gazdaság évközben megszűnik. Ekkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolásakor – a költségeket fel kell osztani a tagok között egyenlő arányban a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között.
 
A csoportmentességi támogatások szabályainak változása
2023. június 30-án hatályba lépett a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyes állami támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségénél az agrár csoportmentességi támogatásokra vonatkozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet.
 
Emiatt az Szja tv. definiálja az agrár csoportmentességi (ABER) támogatás fogalmát. Ezt az új definíciót kell alkalmazni az egyéni vállalkozónak, ha kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét érvényesíti, valamint a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után egyösszegű értékcsökkenési leírást számol el, és úgy dönt, hogy az igénybe vett, adórendszeren belüli állami támogatásnak minősülő kedvezményt agrár csoportmentességi támogatásnak tekinti, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja.
 
A 2023 decemberében megjelent rendelet szerint mező és erdőgazdálkodási tevékenységnek minősül, kiegészítő tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a rendeletben meghatározott mennyiséget.
 
Kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül továbbá az élelmiszer előállítása mezőgazdaság termékből, kivéve, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.
 
A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha ezt meghaladja, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, nem folytathat kiegészítő őstermelői tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként, és az őstermelőkre vonatkozó kedvező adózási szabályok sem alkalmazhatóak.
 
Társadalombiztosítási járulék
A kiegészítő tevékenységet folytató mezőgazdasági őstermelő
 
2023. december 1-jével hatályát vesztette az a rendelkezés, mely szerint nem biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha saját jogú nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjban részesül és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Mindez azonban nem eredményez változást a mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogállásának megítélésében, hiszen ezzel párhuzamosan módosult az értelmező rendelkezések között a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma, ami alapján 2023. december 1-jétől kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a mezőgazdasági őstermelő, ha saját jogú nyugdíjas, vagy ha özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
 
Járulékalap
A mezőgazdasági őstermelők járulékalapjának meghatározása szempontjából a minimálbér alatt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni.
 
2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint.
 
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy 2023. december hónapra a járulék alapja már 245.456 forint.
 
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ezen őstermelői körnél majd a 2024-es járulékalap meghatározásakor a 2023. adóév éves minimálbérének az ötszöröseként 13 920 000 forintot (232.000 x 12 x 5) kell figyelembe venni.
 
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzéséért az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a főszabályban meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó '58 jelű járulékbevallásában nyilatkozik az NAV-nak. Ha a mezőgazdasági őstermelő 2023. negyedik negyedévében válik járulékfizetésre kötelezetté, és főszabályként a minimálbér 92 százaléka után köteles járulékot fizetni, azonban magasabb összegű járulékalapot választ, akkor december hónapra a választott járulékalapnak már a 266.800 forint 92 százalékánál kell magasabbnak lennie.
 
A minimálbér évközi emelkedése nem érinti a korábbi negyedévekre vonatkozóan megtett nyilatkozatokat.
adózás
Nincs akadálya annak, hogy az őstermelő és az egyéni vállalkozó a decemberre kötelezően – január 12-éig – befizetendő adókat (például cégautóadó, járulékok) már decemberben befizesse. Ezek a kiadások a befizetés évében számolhatók el a költségek között a jövedelemszámításkor – forrás: pixabay
 
Szociális hozzájárulási adó alapja
A minimálbér 2023. decemberi emelkedése a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározását nem befolyásolja, mert a mezőgazdasági őstermelőknél a minimálbér alatt az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét kell figyelembe venni (232 000 forint).
 
Az őstermelők év végi teendői az adózás terén
Év végén, ahogyan minden gazdálkodó személynek, az őstermelőknek is le kell zárni nyilvántartásaikat, amelyek a következők lehetnek:
 
  • leltár,
  • tárgyi eszköz nyilvántartás,
  • nyilvántartás,
  • beruházási és felújítási költség nyilvántartás.

Adókedvezmények számbavétele

  • kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését megalapozó új tárgyi eszköz üzembe helyezése,
  • fejlesztési tartalék képzése,
  • támogatások felülvizsgálata, az adóévben megtörtént-e minden támogatás cél szerinti felhasználása,
  • veszteségelhatárolás.
 
Adókötelezettség teljesítése
A havi és negyedéves gyakoriságú adók bevallása és megfizetése.
 
Nincs akadálya annak, hogy az őstermelő és az egyéni vállalkozó a decemberre kötelezően – január 12-éig – befizetendő adókat (például cégautóadó, járulékok) már decemberben befizesse. Ezek a kiadások a befizetés évében számolhatók el a költségek között a jövedelemszámításkor.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Földrengés rázta meg Magyarországot

2023. október 10. 15:34
A legtöbb bejelentés eddig Miskolcról érkezett.
 
Zemplén szerte földmozgást éreztek a helyiek, elárasztották az ezzel kapcsolatos posztok a közösségi oldalakat. Sárospatakról, Sátoraljaújhelyből és a Bodrogközből is többen jelezték, hogy megmozdult a szekrény, a csillár és volt aki alatt az ágy, vagy a forgószék is imbolygott. Szamosvölgyi Péter Sátoraljaújhely polgármestere közösségi oldalán közölte, hogy az Android Earthquake Alerts System adatai alapján a szlovákiai Homonnától 19 kilométerre 4,5-es erősségű földrengés történt, melyet Sátoraljaújhelyen is lehetett érezni. Mint írta, tudomása szerint az ijedtségen kívül más nem történt.

Varga Mihály: az adóátalakítás a gazdaságfehérítés kulcsa

2023. november 22. 13:04
Az adóátalakítás a gazdaságfehérítés kulcsa, a kormány a közterhek emelése helyett a hatékony behajtásukra összpontosít – idézte az MTI  a pénzügyminiszter Nézőpont Intézet keddi (nov.21.) rendezvényén elmondott szavait.