Feltűnően sok a pervesztes munkavállaló

2017. július 14. 09:10
A visszamenőleg vizsgált 310 munkaügyi per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok a munkáltatók jogellenességét, az adatokon még a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma is meglepődött.

A munkaügyi perek 70 százalékát a munkavállalók indítják a munkaviszonyuk megszüntetése miatt. Leggyakrabban a megszüntetés indokának valóságát és okszerűségét vitatják az alkalmazottak, de gyakori emellett a diszkriminációra és a joggal való visszaélésre hivatkozás is. A Kúria jogegységesítő tevékenységének legfontosabb eszköze a joggyakorlat-elemzés – mondta Tálné Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes egy háttérbeszélgetésen. Legutóbb a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot és az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vették górcső alá – tette hozzá.

Meglepő eredmény, hogy a 2011 és 2015 között vizsgált 310 per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok jogerősen – a joggal való visszaélés tilalma kapcsán – a munkáltatók jogellenességét. Ezek között csak két olyan per volt, amely a munkavállalóval szemben indult joggal való visszaélés miatt – mondta Hajdu Edit kúriai tanácselnök.

Fotó: Kurucz Árpád | MW/Archív

Az elemzőcsoport megállapította, hogy a perekben a joggal való visszaélés esetén a sértett fél csak kártérítést kérhet, és nem kérheti a jogviszonya helyreállítását, vagyis azt, hogy egy nyertes per esetén helyezzék vissza az állásába. „Nem titkolt szándékunk, hogy a jogalkotókra nyomást gyakoroljunk, hogy ezeknél az eseteknél az eredeti munkakörbe visszahelyezést ismét vegyék bele a munka törvénykönyvébe” – tette hozzá a tanácselnök.

A munkaügyi perekben először a megszüntetés indokának valóságát kell a bíróságoknak vizsgálniuk, ha ebben megállapítják a jogellenességet, a diszkrimináció és a joggal való visszaélés bizonyítása már fölösleges. Egy példát említve Hajdu Edit azt mondta: ha van egy felmondás, és annak indoka létszámcsökkentés, akkor a bíróság először megvizsgálja, hogy az jogszerű-e. Ha a létszámcsökkentés megállapítható, de a munkavállaló arra hivatkozik, hogy munkaviszonyának megszüntetése bosszúból, ártási szándékból történt, és ez bizonyítható, akkor a joggal való visszaélés megállapítható. De a mostani esetszámok azt tükrözik, hogy ezt sokszor nem sikerült bizonyítaniuk a munkavállalóknak a peres ügyekben – húzta alá.

Tánczos Rita bírónő, a diszkriminációval kapcsolatos joggyakorlatot elemző csoport vezetője rámutatott: akkor beszélhetünk diszkriminációról, ha valamilyen védett tulajdonság miatt keletkezett hátránya a munkavállalónak (nemi, faji, etnikai, vallási megkülönböztetés). A munkavállalók – csakúgy, mint a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos perekben – 20 százalékban pernyertesek. A joggyakorlat-elemző csoport azt javasolja a bíróságoknak, hogy a jövőben minden diszkriminációs keresetet az általuk megfogalmazott logikai lépések szerint vizsgáljanak meg.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Rákaptak a díjtámogatott agrárbiztosításokra

2018. május 14. 09:01
Magyarországon a gazdálkodók 13,3 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosító egyesületek részére 2017-ben, amiből 10,02 milliárd forint után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A díjtámogatott agrárbiztosítások rendszerében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A túligénylés esetén visszaosztásra kerül sor.

Még mindig van silány krémes a cukrászdákban

2018. június 11. 09:08
Az olyan hagyományőrző cukrászipari termékeket, mint a dobos-torta, Esterházy-torta, indiánerfánk, rigójancsi, krémes, francia krémes és a bejgli, csak akkor árusíthatják ezen a néven, ha a Magyar élelmiszerkönyvben meghatározott minimális anyaghányadot és technológiai követelményeket betartják. A szabályozás 2015. január elsején lépett életbe, de még mindig vannak silány minőségű termékek a kínálatban.