Filléres kedvenceiktől búcsúzhatnak a vidéki vásárlók: júliustól él a tiltás

2021. február 02. 09:13
A klímavédelem élharcosai tavaly, ha úgy tetszik, egy csatát megnyertek, de a háború végkimenetele még mindig kétesélyes. A 2020. júliusára datálható és 2021. július 1-től hatályba lépő „műanyagtörvény” ugyanis várhatóan betiltja a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat, a 15 mikronnál vékonyabbak termékdíját pedig, amikbe például a friss pékárut pakoljuk, a korábbi 57 helyett 1900 Ft/kg-ra emeli. A törvény azonban az egyszer használatos műanyag szatyrokra megoldásként született, úgynevezett lebomló zacskókat is érinti, ezek termékdíja a 0-ról egyből 500 Ft/kg-ra ugrik, amelyek a továbbiakban a 15 mikronnál vastagabb szütyőket váltják majd. A műanyagkérdés kapcsán egy szentesi környezetkímélő csomagolásokat forgalmazó vállalkozást, a TREE-PLA-t kérdezte a HelloVidék.
Filléres kedvenceiktől búcsúzhatnak a vidéki vásárlók: júliustól él a tiltás

Fekete Katalinban és családjában 5 éve fogalmazódott meg a gondolat, hogy korábbi kereskedelmi tapasztalataikat immáron egy saját családi vállalkozás működtetésében szeretnék kamatoztatni. Hosszas tervezés után végül a körükben mind nagyobb figyelmet élvező szelektív hulladékgyűjtés, a tudatos vásárlás és a környezettudatos szemléletmód adta meg a fő csapásvonalat, a környezettudatos csomagolóanyagok forgalmazását. A vállalkozást még a műanyagtörvény elfogadását megelőzően jegyezték be, az igazi munka viszont csak ősszel indulhatott el, a 2021 nyarától hatályos jogszabály viszont így is érinti őket.

A TREE-PLA elsősorban felelős erdőgazdálkodásból származó, újrahasznosított papírtermékeket, valamint PLA-ból, magyarul politejsavból készült, biológiailag lebomló műanyag zacskókat forgalmaz, amelyek igazi alternatívát kínálnak az egyszer használatos, a környezetben millió-egy részecskére aprózódó, elbomló tasakokra. Ezt az anyagot jellemzően magas keményítőtartalmú növényekből, például kukoricából, búzából vagy rizsből állítják elő, amik lényegesen kisebb környezeti terhelést jelentenek, mint a műanyagok, amelyek teljes lebomlása akár 300-500 évig is eltarthat.

Jelenleg, egészen július 1-ig előbbiek termékdíjfizetési kötelezettség nélkül megvásárolhatók, azonban Fekete Katalin megerősítette, hogy az 500 Ft/kg-os árugrás őket is érinteni fogja, így az ilyen csomagolást vásárló üzletek, boltok számára értékesített ingvállas táskák, de még a lakosság körében nagy népszerűségnek örvendő szemeteszsákok árat is megbolygathatja. A miértre a válasz pedig csupán annyi: hiába kisebb a környezeti terhelése egy PLA-zacskónak, annak lebomlásához a legrosszabb körülmények között még így is több évre van szükség, amivel a zöld szemlélet hívei nem elégednek meg. Annak dacára azonban, hogy a tényleges lebomlás ideje töredékrésze a műanyagok elbomlásának, a környezettudatosabb csomagolóanyagok ára már önmagában is, nem számolva az 500 Ft/kg-os termékdíjat, kétszerese-háromszorosa a lassan tiltólistára kerülőkének, árulta el a TREE-PLA tulajdonosa.

Megjegyezném, hogy az általam is forgalmazott, környezetbarátnak mondott termékek tényleg lényegesen kevesebb bajt okoznak, mint műanyag társaik, azonban még ezeknek a termékeknek a gyártása és lebomlása/újrahasznosítása is igen megterhelő a Föld számára. Talán a magasabb ár is segíthet mérsékelni az egyszer használatos tárgyak használatát. Azt gondolom, azzal, hogy sok helyen ingyen adják a szatyrokat, zacskókat, a vállalkozók csak tovább rontanak a már egyébként is kritikusnak mondható helyzeten

– hívta fel a figyelmet egy általános problémára a szentesi vállalkozó. Szerencsére ez utóbbi tendencia egyre kevésbé jellemző, így például már a multikban sem vágják utánunk tucatszámra az ingyenes ingvállas táskákat, de a több tíz-húsz forintos darabár is csak alig-alig tudta mérsékelni a műanyagzacskók használatát. És akkor még szót sem ejtettünk azokról a dobozokról és poharakról, amikbe az elvitelre kért ételeket és italokat csomagolják.

Fekete Katalin szerint érezhető változás csak abban az esetben várható, ha a júliusi törvényben teljes mértékben kiiktatásra kerül minden 15 és 50 mikron közötti műanyag hordtasak, helyettesítve ezeket a biológiailag lebomló alternatívákkal. Továbbá, folytatta a szentesi vállalkozó, legalább ennyire, ha nem még fontosabb, hogy a műanyag flakonok szelektív gyűjtését és az italosdobozok visszaváltási rendszerét még szigorúbban szabályozzák, így az egyes országokat és tengereket borító műanyaghegyek és -szigetek nagysága is mérséklődhetne. Véglegesen felszámolni viszont csak akkor lehetne őket, hogyha mind a lakosság, mind pedig a gyárak szemléletében gyökeres változás következne be.

A gyárak akkor dolgoznak, ha van felvásárlópiac. Ha az átlagember tudatosabban cselekedne, és nem használna ennyi felesleges műanyagot, akkor a cégeknek nem állna érdekükben gyártani/forgalmazni azokat. Addig viszont, amíg van piac az egyszer használatos műanyag termékekre, addig a legtöbb cég nem fog átállni, legalábbis teljes mértékben nem. Azt nem gondolom, hogy a környezetbarát termékek gyártásában kevesebb lenne a pénz, azonban mindenki számára nagy befektetést jelent adott esetben egy újabb gép beszerzése, valamint az új alapanyagok felkutatása

– fejtette ki véleményét Fekete Katalin a téma kapcsán.

A TREE-PLA tulajdonosa Svájcot, Ausztriát és Svédországot emelte ki követendő példaként, akik mind a hulladékkezelés, mind a környezetbarát termékek alternatívaként való felhasználásában élen járnak. Ehhez képest Magyarország nemcsak világ-, hanem európai viszonylatban is lemaradásban van, de legyünk pozitívak, kellő elszántsággal a hátrány fokozatosan lefaragható.

Sajnos a biológiailag lebomló termékek használata kb. 1 % körüli a műanyagokkal szemben. Habár ez az érték napról napra növekszik, bőven van mit behoznunk. Mindezek ellenére optimistán állok a dologhoz, és hiszem, hogy jó úton vagyunk. Vállalkozóként, pedagógusként és szülőként is nagyon fontosnak tartanám, hogy a környezetvédelem, a környezettudatosság sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon az általános és középiskolai oktatásban

– hangsúlyozta az edukáció fontosságát Fekete Katalin.

Vétek lenne azonban kis hazánkat csak és kizárólag negatív színben feltüntetni, mert Magyarország-szerte is számos pozitív, reményt adó projektről számolhatunk be. Hogy egy példát kiragadjunk a sok közül, két fiatal startupper hölgy olyan baktériumkoktélt fejlesztett, ami 6-8 hét alatt valamennyi csomagolási műanyagot képes lebontani. Ehhez hasonló baktériumtörzseket fedeztek fel már Kínában is, de ezek után még korai lenne kényelmesen hátradőlni, hogy a műanyagprobléma ezzel meg is oldódott. A szentesi vállalkozás tulajdonosa szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy égető szükség van az ilyen fejlesztésekre, mert számtalan olyan anyag van, aminek az újrahasznosítása vagy nem megoldható, vagy éppen nem gazdaságos, azonban az emberiség feladata itt még nem ér véget.

A megoldást nem várhatjuk egyetlen ilyen újítástól sem. A baktériumkoktél, az újrahasznosítás és az ehhez hasonló eljárások csak az összegyűjtött hulladékkezelésre adnak megoldást. Viszont, amíg az emberek a hulladékukat különböző illegális helyeken helyezik el, addig nem lesz megoldva a műanyagkérdés. A legfontosabb dolog az lenne, hogy elérjünk az embereknél egy szemléletváltást: fel kell hagyni a felesleges tárgyak megvásárlásával, felhalmozásával, és sokkal nagyobb odafigyelést kell szentelni a megfelelő hulladékkezelésre

– zárta gondolatait a TREE-PLA tulajdonosa.

Nem utolsó sorban pedig fontos szót ejteni arról a 2020. december 15-én elfogadott törvénycsomagról is, amely 2023. július 1-es hatályba lépésével bevezeti a papír és alumínium italos dobozok, valamint a PET-palackok visszaváltási rendszerét. Hogy mindezek mennyiben képesek majd csökkenteni a környezetet sújtó műanyagterhelést és ró-e majd további plusz terheket a háztartásokra, bő 2 év múlva kiderül.

 

hellovidek.hu

Kapcsolódó cikkek

Teljes összeomlás várhat a turizmusra

2020. szeptember 02. 08:19
Állami segítséget remélnek a szakmai szervezetek a Covid19 miatt életbe léptetett újabb utazási korlátozások miatt. A szállodák és a vendéglátósok szerint gyakorlatilag kilátástalan a helyzet, mindent be kell szinte zárni.

Júniustól életbe lép a távmunkavégzés új szabályozása. A veszélyhelyzet megszűnését követően hatályba lépő törvénymódosításoknak köszönhetően hosszú távon megmarad az otthoni munkavégzés lehetősége. A rugalmas feltételek és a hibrid munkarend kialakí

2022. május 03. 11:19
2020-ban az egy főre jutó havi nettó átlagkereset hazánkban 210 585 Ft volt (ez 21%-kal alacsonyabb, mint a KSH által közölt, szűkebb körre vonatkozó adat (268 405 Ft). Szembetűnő az eltérés a település típusok között e téren. Míg Budapesten 276 ezer Ft (+17%), addig a városokban 204 ezer Ft-ot (+16%), a falvakban pedig 178 ezer Ft-ot (+15%) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10%-ot). Ennek azonban részben az összetétel hatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt.