Az integráció kapcsán sokan temették a nagy hírű Georgikont, ám erről mára kiderült, csak felesleges hangulatkeltés volt, a magyarországi (sőt az európai) felsőfokú agrárképzés legrégebbi zászlóshajója fejlődik és újabb képzési lehetőségeket kínál azoknak, akik a mezőgazdaságban képzelik el életüket.

 

Hosszú, dicső múlt, stabil jelen

A keszthelyi Georgikon jogelődeit tekintve Európa elsőként alapított, legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye: 1797. július 1-jén kezdte meg működését. Alapítója gróf Festetics György, aki a csehországi Bulla Károly professzor javaslatára a saját nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről nevezte el az újonnan létrehozott intézményt – bocsátotta előre dr. Lukács Gábor általános campus főigazgató-helyettes. – Az alapításban és az intézmény létrehozásának előkészületeiben a kibontakozó magyar agrár-szakirodalom és oktatás legkiválóbb alakjai vettek részt: Nagyváthy János, Tessedik Sámuel, Pethe Ferenc, később Rumy Károly. A Keszthelyen járó Richard Bright brit utazó akkoriban úgy fogalmazta meg az intézmény küldetését, hogy az az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére nyújt képzési lehetőséget. Jelmondatunk is ebből a korból származik: „Vive memor nostri rigidi servator honesti” – Úgy élj, emlékezz, hogy a mi becsületünk őrzője vagy! Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a hallgatók és a tanári kar is a magyar szabadságért harcolt, ezért csak 1865-ben engedték ismét megnyitni a keszthelyi intézmény kapuit. Ebből is látszik, hogy a Georgikonon mindig is fontos volt a nemzeti identitás, az oktatók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a hallgatók a szakmai ismereteken túl, hogy úgy mondjam, „magyarságtudatos” képzésben részesüljenek. Horthy Miklós kisebbik fia is itt tanult, ami bizonyítja, hogy a Georgikon bizony már akkor is a legfontosabb agrárképzőhelyek közé tartozott.

 

A keszthelyi Georgikon Európa elsőként alapított, legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye: 1797. július 1-jén kezdte meg működését.

 

Dr. Lukács Gábor hozzáfűzte: nemzetközileg elismert, komoly tudományos műhelynek is számított a Georgikon, itt nemesítették ki a nagyfehér magyar hússertést, a mai napig népszerű cserszegi fűszeres szőlőfajtát, de itt működik a Magyarországon máig egyedülálló Burgonyakutatási Központ is.

 

Mintegy 4000-4200 hallgató jelentkezett agrárképzésre Magyarországon, ebből felvettek 3100-at, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a hallgatók több mint 10 százaléka a Georgikonon kezdi tanulmányait, ezt az arányt egyébként évek óta stabilan tudjuk tartani – jelentette ki a főigazgató-helyettes, aki azt is elmondta: összesen körülbelül ezer hallgatójuk van. – Annak ellenére, hogy az agrárképzés általánosságban nem túl stabil, jelentős mértékben befolyásolja az aktuális munkaerőpiaci helyzet és számos demográfiai tényező. Amikor én tanultam itt, akkor még csupán 3 szak állt rendelkezésre, most 15 van, de volt már 36 is…

 

Szakképzések a szőlészet-borászattól a takarmányozásig

A campus széles képzési kínálatot nyújt a felsőfokú szakképzéstől a doktori képzésig bezárólag, ezekről dr. Szabó Péter általános campus főigazgató-helyettes adott tájékoztatást.

 

A felsőfokú szakképzések körében a szőlész-borász képzésünket említeném meg, melynek nagy hagyománya van nálunk, a cserszegtomaji bázisunkon, ahol dr. Bakonyi Károly nemesítette a híres cserszegi fűszeres fehérbort adó szőlőfajtát, amit hazánkban a második legnagyobb területen termesztenek – árulta el dr. Szabó Péter. – A fajtanemesítés mellett az alanynemesítés, a klónszelekció és a szaporítóanyag-előállítás is kedvelt kutatási téma a Georgikonon. A felsőfokú szakképzések közül nagyon népszerű a gyógy- és fűszernövény-termesztő képzésünk, amire közel ötvenen jelentkeztek. Megemlíteném még továbbá a mezőgazda- és a ménesgazdaképzéseinket, utóbbi a Dunántúlon és a MATE-n belül is egyedülálló. Erre egyébként a Festetics-örökség is kötelez minket, s azt gondolom, a zászlóshajóképzése lehet a Georgikonnak. Az alapszakok közül a mezőgazdaságimérnök-képzés a leginkább közkedvelt. Újraindult az állattenyésztőmérnök-képzés, s a kínálatban szerepel még természetvédelmi mérnök szak is. A mesterképzések sorában takarmányozási- és takarmánybiztonságimérnök-képzést indítunk, illetve magyar és angol nyelven növényorvosképzést. Ahogy említettem, mindezen túl doktori képzést is folytatunk, mely a Festetics Doktori Iskola keretein belül valósul meg. Ez egy multidiszciplináris doktori iskola, a környezettudományoktól kezdve a növénytermesztés- és kertészettudományokon át sokféle témakört felölel, s gyakorlatilag a mezőgazdaság egészét lefedi. Azt még szeretném hangsúlyozni, hogy rendelkezünk minden, a gyakorlati képzéshez szükséges feltétellel, s az összes gyakorlati képzőhelyünk, az állattartó teleptől a kertészetig, minden gyalogszerrel is elérhető közelségben található a főépület közelében. A tanüzemünk mintegy 800 hektáros, amire, azt hiszem, joggal vagyunk büszkék.

 

Rendelkezünk minden, a gyakorlati képzéshez szükséges feltétellel. A tanüzemünk mintegy 800 hektáros, amire, azt hiszem, joggal vagyunk büszkék.

 

Fejlesztések az egyetem – és az ország – fenntartható jövőéért

A campuson várhatók fejlesztések, melyek tovább erősítik a Georgikon hazai agrárképzésben betöltött szerepét.

 

Ahhoz, hogy az agráriumban végbemenő változásokra, kihívásokra megfelelő válaszokat tudjunk adni, komoly fejlesztéseket kell véghez vinnünk – vette át a szót dr. Rózsa László főigazgató. – Ebben szerencsére a MATE vezetése messzemenően támogatja a campust. Szeretnénk a fenntartható mezőgazdaság kutatását olyan alapokra helyezni, hogy az országosan és nemzetközi színtéren is kiemelkedőnek számítson. A terveink közt szerepel egy olyan, cégektől független szaktanácsadó-hálózat létrehozása, melynek szakembereihez bárki fordulhat, azt gondolom, ezzel hiányt pótlunk ma már. A kezdeményezésünket támogatja a campus külső tanácsadó testülete is, melynek tagjai (itt, a Georgikonon végzett felső vezetők) szintén a gyakorlatorientált képzések hívei, éppen úgy, mint mi itt, mindannyian a campuson. Ezt erősíti az a Lótenyésztési és Lovasoktatási Központ, ami tavaly óta működik nálunk – és megint csak a hagyományokhoz kanyarodtunk vissza, hiszen a Festeticsek anno nagy hangsúlyt fektettek a lótenyésztésre, az angol telivér tenyésztését a nemesi család kezdte meg Magyarországon. A központot oktatási, kutatási és fajtafenntartási céllal alapítottuk, elkezdtük a kisbéri fajta génmegőrzését. Kutatásokat végzünk – s ebben egyedülállóak vagyunk – a galopp- és versenylótenyésztés kapcsán, s a hévízi gyógytó nyújtotta lehetőséget kihasználva lovas balneoterápiás kutatásokat is indítottunk. A hamarosan létrehozandó lovas balneoterápiás központ iránt már most óriási az érdeklődés egész Európából. Foglalkozunk még fogathajtás- és a díjlovaglás-oktatással is, februártól pedig elindítjuk a hivatásos lótenyésztő szakmérnök és lótenyésztő szakember szakirányú továbbképzést is, ami ugyancsak kuriózum lesz.

 

Dr. Lukács Gábor végül megjegyezte: a Georgikonon folyó képzés és kutatás nívójára garancia, hogy hetven-nyolcvan oktató rendelkezik PhD-minősítéssel és tevékenykedik aktívan a kutatás területén. Az oktatás-kutatás mellett pedig számos, közvetlen anyagi hasznot nem hozó, viszont közösségi szempontból jelentős tevékenységet is folytat a keszthelyi campus; például ők tartják karban az úgynevezett Fenyves allét, mely a keszthelyi Festetics-kastély udvarát kötötte össze a fenékpusztai uradalommal. Egyes források szerint II. Festetics Tasziló 1894-ben azért telepítette az allét alkotó feketefenyőket, mert nem akart a Kossuth Lajosról elnevezett főutcán eljutni fenékpusztai birtokára. Felesége, Lady Hamilton skót hercegnő is gyakran kocsikázott itt. De említhetnénk például Szendrey Júlia szülőházának gondozását is.

 

„A Georgikonnak köszönhető az is, hogy dr. Bakonyi Károly öröksége, az emlékszoba átkerülhetett a majortörténeti kiállítóhelyre, továbbá részt veszünk a város közösségi életében, pályaorientációs programokkal nyújtunk segítséget a diákoknak és még sorolhatnám. A campusnak bőven Keszthely, illetve Zala határain túlmutató hatása van” – zárta mondandóját a főigazgató-helyettes.

 

Forrás: agrarunio.hu