Határnyitás az érdekvédelemben

2019. május 10. 09:39
Németországban erősíti kapcsolatait a MASZSZ

A németországi anyacégeknél és a magyar leányvállalataiknál működő szakszervezetek közötti szorosabb együttműködésről, valamint az ágazati érdekvédelmi szervezetek közötti egyeztetésekről állapodott meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a hatmillió tagot számláló Német Szakszervezeti Szövetséggel (DGB) Berlinben – olvasható a Népszavában.

A MASZSZ elnökségének több tagja Kordás László elnök vezetésével a Friedrich Ebert Alapítvány szervezésében már kedden bekapcsolódott a (DGB) szövetségi tanácsának munkájába és arról döntöttek, hogy az együttműködést erősítik a szakszervezeti vezetők oktatásában, felkészítésében, a kollektív szerződések megkötése előtt és a bértárgyalások idején is. Arról is megállapodtak, hogy ha más országokban is van leányvállalata a német cégnek, az együttműködést fokozatosan kiterjesztik az ottani szakszervezetekre is. Kordás László a Népszavának nyilatkozva úgy fogalmazott: 

így egy vállalatcsoport valamennyi munkavállalója számára jobb munkafeltételeket és béreket lehet kiharcolni, mint ha mindenhol csak a helyi feltételeket veszik alapul.

A magyar versenyszféra legnagyobb érdekvédelmi szervezetének vezetője kiemelte, hogy

a Magyarországon működő több mint négyezer német vállalkozás közül első körben azokra a nagy cégekre figyelnek, ahol már működik szakszervezet, de céljaik közt szerepel a kör bővítése azokon a munkahelyeken is, ahol a DGB tagszervezetei a központban már jelen vannak, de a magyarországi telephelyeken még nincs szakszervezet.

Az elsősorban a vasas szakmában és a szolgáltatási szektorban erős, de összesen nyolc ágazatban működő német szövetség vezetőivel folytatott megbeszéléseken szóba került az Európai Parlamenti választás is. A német szövetség elnökével, Reiner Hoffmannal például megerősítették, hogy olyan európai közösséget tartanak elfogadhatónak, ahol a szociális megfontolásokat nem írják felül a gazdasági érdekek, olyat, ami minőségi munkahelyeket, tisztességes béreket és szociális védelmet kínál tagjainak. Ezen belül a német és a magyar szakszervezeti vezetők is kiemelt helyen említették a tisztességes bérek elérését, az elmaradásban lévő térségek dolgozóinak bérfelzárkóztatását. A találkozón szóba került az is, hogy a kollektív béralkuk eredményeit fontosnak tartják kiterjeszteni a nagyvállalatok beszállítóira is.

Mindkét országban az az érdekvédelmi munka egyik legfőbb kérdése, hogy a minimális órabér a Szociális Chartának megfelelően érje el az uniós átlagbér 60 százalékát, ami ma majdnem 12 euró.

 Ettől a németek még majdnem 3 euróval vannak lemaradva, mi pedig a 2,6 eurós (842 forintos) órabérünkkel fényévekre. A legfontosabb üzenet, amit német kollégáik megfogalmaztak a magyar szakszervezeti vezetőknek, hogy csak összefogással lehet eredményre jutni. Náluk is ott a legjobbak a bérek és a munkakörülmények, ahol nagyon magas a dolgozók szervezettsége. Jelezték: tisztában vannak vele, hogy ha a magyar munkavállalóknak magasabb béreket lehetne kiharcolni, ami már itthon tartaná őket, azzal a német munkavállalók is jól járnának.

Ezt a gondolatot folytatták a másik vendéglátó szövetség, a Ver.di Egyesült Szolgáltató Szakszervezeti Szövetség vezetőivel szervezett egyeztetésen is. A távközlésben és a vegyiparban erős tömörülés munkatársai főként a kampányok szervezéséhez, a tagtoborzáshoz adtak gyakorlati tanácsokat a magyar érdekvédőknek. Kordás László elmondása szerint például kaptak olyan magyar nyelvű szórólapokat, amelyekkel a sok magyar munkást foglalkoztató üzemekben segítik a tagtoborzást. A mintát itthon az ukrán vendégmunkások körében is alkalmazhatnák – tette hozzá, mert nem megengedhető az ő kizsákmányolásuk sem.

A MASZSZ delegációja tegnap találkozott a Bundestag Munka- és Szociális Bizottságának tagjaival is, akik főként a rabszolgatörvény alkalmazásáról érdeklődtek, ma pedig a kétmillió tagot számláló ottani vasasok, az IG Metall frankfurti központjába látogatnak.

Kordás László általános tapasztalatként megemlítette lapunknak, hogy

a német szakszervezetek nagyon határozottan elítélik a szélsőjobbos szerveződéseket és készülnek a német újraegyesítést elindító 1989-es Páneurópai piknik és Sopron melletti határnyitás augusztusi évfordulójára, amit közösen akarnak megünnepelni a magyar szakszervezetekkel.

A MASZSZ elnöke a nagyon termékenynek ítélt német látogatás összegzéseként elmondta azt is, meghívásuk van a legismertebb francia szakszervezet, az energia-ipari CGT közelgő kongresszusára, ahol hasonló kérdésekről akarnak egyeztetni és a nemzetközi nyitás jegyében tárgyalást kezdtek az olasz baloldali, illetve keresztényszociális szakszervezetekkel is.

Forrás: Népszava / szakszervezetek.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Rendkívüli: közvetlen brüsszeli forrásokat kaphatnak a magyar városok és régiók

2020. június 18. 07:51
Egy minden eddiginél „zöldebb” irányt vehetnek a magyarországi települések a brüsszeli Régiók Európai Bizottságának új kezdeményezése révén, amelynek célja, hogy a városok és régiók az európai zöld megállapodás középpontjába kerülhessenek, miközben hozzájárulnak az Európai Unió (EU) fenntartható növekedési stratégiájához és az új koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági krízis helyreállításához. A kezdeményezéshez kapcsolódó munkacsoport június 15-én, hétfőn alakult meg Brüsszelben, amelynek soraiban egy magyarországi képviselőt is üdvözölhetünk. Az online konferencián a HelloVidék is részt vett, majd interjút készítettünk a Régiók Európai Bizottságának hazai tagjával is.

Szabadságra kell-e küldeni a munkavállalókat az év vége közeledtével vagy átvihető a ki nem adott szabadság a következő évre?

2016. december 12. 08:41
Lassan itt az év vége, ezért a vállalkozásoknak időszerű áttekinteni, hogy az egyes munkavállalók hány nap szabadságot vettek ki az éves szabadságból, illetve hány nap szabadság adható még ki részükre. A kérdés azért is aktuális, mert a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni (azaz a 2016. évi szabadságot a 2016-os évben). A szabadság kiadása csak a törvényben meghatározott kivételes esetékben és feltételekkel vihető át a következő évre. De melyek is pontosan a szabadság kiadásának szabályai? A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával beszélgettünk erről a témáról.