Hogy alakulhatott a foglalkoztatottság a második hullám küszöbén?

2020. szeptember 18. 10:36
Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint.
Hogy alakulhatott a foglalkoztatottság a második hullám küszöbén?

Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma – a KSH jelentése szerint – az egy hónappal korábbihoz képest 3 ezerrel nőtt, 4 millió 460 ezer volt, ami a tavaly júliusinál 65 ezerrel kevesebb.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában a GKI jelezte: augusztusban a stagnálás feltehetően részben annak a következménye, hogy az idénymunka például a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmusban már júliusban megjelent. A foglalkoztatás mégis nőhetett a külföldi vendégmunkások alkalmazása miatt, akikre javarészt nem vonatkoztak az egészségügyi beutazási korlátozások – tette hozzá a gazdaságkutató.

(Fotó: depositphotos.com)

(Fotó: depositphotos.com)

 

A felmérésre adott válaszok alapján nőtt a munkahelyére bejáró foglalkoztatottak száma, miközben a távmunkában foglalkoztatottak aránya hibahatáron belül, a részmunkaidőben dolgozók aránya pedig érezhetőbben csökkent. Enyhén emelkedett az állásidőn levők száma.

A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar „kurzarbeit” lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra – írta a GKI.

A gazdaságkutató augusztusban ezer megkérdezetten alapuló, reprezentatív lakossági felmérést végzett a magyar foglalkoztatási helyzet megismerésére. Az 1000-ből 679 volt foglalkoztatott, ami alig tér el a 15–64 évesek 69,6 százalékos, KSH által mért júliusi foglalkoztatási rátájától. A felmérés idején már nem voltak érvényben szigorú hatósági egészségügyi korlátozások, és még csak kevés ország esetében voltak érvényben ki-, illetve beutazási korlátozások.

 

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Tényleg visszafizettethető munkaidőkeretben a bér?

2021. november 03. 13:50
A járványügyi helyzetben a vállalkozások a rugalmas foglalkoztatás eszközeire rákényszerültek. Ezek közül a legfontosabb a munkaidő-keret alkalmazása. Ezzel összefüggésben megjelentek olyan írások, miszerint egyes munkáltatók a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalókkal a bérük egy részét "visszafizettetik", amennyiben a járvány következtében kevesebbet tudtak dolgozni, mint amennyit "rendes" munkakörülmények között lehetett volna. Az alábbiakban ennek a gyakorlatnak a jogszerűségét vizsgáljuk:

Kúria: módosítani kellene a munka törvénykönyvét

2019. szeptember 25. 07:51
Felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen.