Hogyan alkalmazhatjuk a szupervíziót a munkahelyeken?

2019. július 31. 09:20
A munkaerőpiac szereplői számára kevésbé ismert a szupervízió, mint a munkahelyi egészségvédelem hatékony eszköze. Nem tudják, hogy mit takar és hol alkalmazható. Hazánkban óriási szükség van rá minden szervezetben, mert eszköztárával megelőzhetővé válik a kiégés és megoldást jelenthet a munkahelyi konfliktusok feloldásában is. Erre világított rá Kálmán Márta szupervizor-coach, a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társaságának vezetőségi tagja.

Mire jó a szupervízió? Mit takar pontosan?

A szupervízió egy korszerű fejlesztést és fejlődést támogató munkaforma. Szakmai egyesületünk, a Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága megfogalmazásában a szupervízió egy lélektani munkaforma, melynek célja a szakmai és szervezeti kompetenciák hatékonyságnövelése, szem előtt tartva felgyorsult világunkban a lelki és mentális egészséget, a munkahelyi kiégés megelőzését. 

A szupervízió célja, hogy segítsen megőrizni és fejleszteni a folyamatban résztvevő szakemberek

• önreflexiós és helyzetelemzési képességét,
• munkabírását, empátiás készségét,
• stressz-kezelési, stressz-tűrő képességét,
• motiváltságát,
• együttműködési képességét,
• konfliktuskezelési stratégiáinak fejlődését, asszertív kommunikációs képességét,
• kompetencia határainak felismerését,
• a szervezeti-, kliens- dinamika jobb megértését.
 

A szupervízió a hivatásgondozás és a munkahelyi lelki egészségvédelem hatékony eszköze.

Olyan partnerségre épülő, szerződésen alapuló tanulási folyamat, melynek elsődleges célja a tapasztalatokból való tanulás és a szakmai tevékenység reflexiója, ami tudatosabb, egyre professzionálisabb munkavégzést tesz lehetővé. 

A szupervízió biztonságos, szabad, minősítés-mentes reflexiós teret létrehozva rálátást biztosít szakmai életünkre, helyzeteinkre és segít saját működésünk tudatosításában, a munkavégzéssel kapcsolatos stressz-helyzetek, munkahelyi problémák, konfliktusok, érzelmi elakadások feldolgozásában. A résztvevők már meglévő, munkájukban használt kompetenciáira épít, azokat tudatosítja és fejleszti. 

Fontos kiemelni, hogy a szupervízió nem direkt tanácsadás, nem tréning, hanem egy sajátos, és nagyon hatékony, tartós eredményeket hozni képes felnőtt tanulási munkaforma.



Hogyan képzeljünk el egy szupervíziós ülést?

Mindennapi munkánk során döntéseink meghozatalában óriási szerepe van az érzéseknek és érzelmeknek. A szupervíziós ülésen az „itt és most”-ban dolgozunk az „akkor és ott” történtekkel. Mindig a szupervizált (folyamatban résztvevő személy) esetével dolgozunk. 

Az ülésen egy konkrét történésből indulunk ki, ami az érzelmi munkát segíti. A téma feldolgozása során a szupervízió sajátos szemléletmódjával és eszközeivel feldolgozzuk az esetet, majd visszacsatolunk az eredeti történethez és a végén tudatosítjuk a felismeréseket, a változást.

Talán meglepő, de pont ebben áll a módszer hatékonysága. Lehet azt gondolni, hogy az egy konkrét téma eltávolít a nagy egésztől, ám ez nem így van. Az ülés során az esetként hozott konkrét történés helyszínét, szereplőit megmásítjuk, felismerhetetlenné tesszük. A szupervízióban nagyon fontos a titoktartás. Sem a szupervizor, sem a résztvevők nem „sztoriznak” a szupervízióban történtekről. A szupervízió mindig folyamat, hiszen nagyon épít a két találkozás közötti időben megszülető felismerésekre, változásra.

A szupervízió történhet egyéni és csoportos formában, illetve egy szervezeten belül dolgozó teamekkel is. Az esetmunka mindegyik formára jellemző és a megbízóval történő megállapodástól függ, hogy egy alkalommal egy, vagy két „esettel” dolgozunk.

Mit gondol a vállalkozások tisztában vannak a szupervízió létjogosultságával?

Sajnos, még nem. A szakmán belül egyre többen dolgozunk azon, hogy a piaci szférában és az oktatás, egészségügy területén is minél többen megismerjék a szupervíziót, és felismerjék hatását, erejét. Ma talán a szociális területeken a legismertebb, de bizton állíthatom, minden szervezetben helye van.

Milyen módon jelenthet segítséget a szupervízió vállalatok működésében? 

Rendkívül jó eredményeket hoz a „wellbeing”, a munkahelyi jóllét növelésében, erősítésében. Jelentős szerepe van a kiégés megelőzésben. 

A szupervízió nem direkt kommunikáció-, vagy empátiafejlesztő eszköz, viszont „mellékhatásaként” javul, finomodik a kommunikáció, növekszik az empátia, ezáltal a szervezeten belül javul az együttműködés, a hatékonyság. 

A szupervízió eszköze a reflexió, de célja a reflexiós és önreflexiós készség növelése. A folyamat együttes eredményeként növekszik a rugalmas alkalmazkodókészség (reziliencia), amely gyorsan változó világunkban egyre inkább elengedhetetlen kulcskészség.

Milyen munkakörök esetén és területeken alkalmazható a szupervízió? 

Nagyon hasznos és eredményes vezetők esetén, mert kiválóan oldja a vezetői magányt, és bár nem direkt vezetőfejlesztés, a manapság egyre inkább előtérbe kerülő ún. leadership kompetenciákat fejleszti. Természetesen nem csak vezetők, hanem végrehajtó szinten dolgozók munkáját is nagyban segíti, ahogy az talán a korábban elmondottakból is kiderül, hiszen olyan készségek fejlődését támogatja, amelyekre általánosan szükség van a munka világában.

Megosztana egy esetet a közelmúltból, ahol támogatást jelentett a szupervízió? 

Ha lehet, több esetről is mesélek. Az egyikben jómagam is szupervizált voltam. Nagy, közel 200 fős szervezeti egység vezetőjeként dolgoztam akkor, és a vezetői team támogatására kértünk segítséget. A vezetői csapaton belül - érthető történeti okokból - voltak konfliktusok, feszültségek. A folyamat végén résztvevő kollégáim a következőt mondták: „tudtuk, hogy vannak köztünk falak, de ezek a falak nagyon gyorsan leomlottak a szupervízióban. Aztán megláttunk olyan üvegfalakat, amiknek a létezéséről nem is tudtunk, és azokat is lebontottuk.”
Szupervizorként: Egy csoportfolyamat résztvevője visszajelezte, hogy a csoporthoz való csatlakozás előtt fel akart hagyni ügyvédi tevékenységével, és teljesen más irányt fontolgatott. A folyamat eredményeként megerősödött korábbi döntésében, a pályán maradt, és fejlesztette is irodáját.
Egy vállalkozás vezetője pedig azt írta: „Segít megfogalmazni a tényleges problémákat az elszürkült hétköznapokban. Beleállok a konfliktusba, nem várom a magától való megoldást.”

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Jajj ne, már megint csapatot építünk!

2019. április 10. 08:09
Kevés szervezeti történés vált ki reakciókat az érzelmek annyira széles spektrumán, mint egy csapatépítő tréning. Lelkesen imádjuk és tiszta szívből gyűlöljük és kötelességtudatból tűrjük és türelmetlenül várjuk. Vezetőként és HR-esként pedig hatalmas felelősség dönteni…

A munkaerő legyen veled! - De milyen szerződéssel?

2019. augusztus 14. 10:31
A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.