Nagyon elbánhat a vírus több mint egymillió uniós munkavállalóval

2020. szeptember 14. 11:50
A járvány egyik kényszermegoldása lett az otthoni munkavégzés, ami egyes visszajelzések alapján több cégnek is megtetszett. Ennek azonban lehet egy kellemetlen mellékhatása is: a jelenlegi adószabályok alapján ugyanis, ha az otthoni munkavégzés állandósul, megváltozhat az adózás illetősége, ami jelentős összegeket húzhat ki nemcsak a munkavállalók, de az őket foglalkoztató cégek zsebéből is. Így könnyen előfordulhat, hogy vége szakad a home office kényelmének.
Nagyon elbánhat a vírus több mint egymillió uniós munkavállalóval

A koronavírus miatt ismét szigorítások lépnek életbe - és esetleg a határok is zárulnak -, a vállalatoknál pedig az új normává a távmunka kezd válni. Egyre több cég hajlik is ennek a fajta munkavégzésnek a folytatására, ami viszont ha állandósul, meglehetősen költséges problémává alakulhat a mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. Az a több mint egymillió uniós munkavállaló, aki a lakhelyüktől eltérő országba jár dolgozni, illetve az őket foglalkoztató cégek egy adócsapdába kerülhetnek - írja a Bloomberg.

 

Az a helyzet ugyanis, hogy ha az otthoni munkavégzés állandósul, az azt is eredményezheti hosszabb távon, hogy egy olyan cégnek, amely határokon át ingázó munkavállalókat foglalkoztat, az eddigiekhez képest máshol keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége - nevezetesen abban az országban, ahol a munkavállaló él. Ez pedig az adózásban érintett országoktól függően igen fájdalmas következményekkel járhat, miután akár több tízezer eurót is kihúzhat mind a munkavállaló, mind a vállalat zsebéből.

Alapszabály szerint - leegyszerűsítve - ott kell adót és járulékokat fizetni egy munkavállaló után, ahol a munkavégzés történik. A Bloomberg példaként egy olyan IT-szakembert említ, aki Franciaországban él, de a határ túloldalán Genfben dolgozik. A jogszabályok szerint a munkahelye miatt a svájci adószabályok szerint kell adóznia mindaddig, míg elő nem áll az a helyzet, hogy Franciaországban kell a munkáját elvégeznie - például a járvány miatt home office-ba "ragad". Ha ez bekövetkezik, akkor már a munkavállaló utáni adókat és járulékokat Franciaországnak kell megfizetnie a genfi cégnek, ami viszont mindkét fél számára igen költségesnek bizonyulhat, ugyanis - ahogy az alábbi táblázatból is kitűnik - nemcsak a munkavállaló fog jelentősen kevesebb pénzt hazavinni, de az őt foglalkoztató cégnek is jelentősen megugrana a költsége (az alábbi táblázatban a példa egy házasságban élő, két kiskorú gyereket nevelő munkavállaló fizetését - adókkal és járulékokkal együtt - hasonlítja össze):

Költségek két gyerekkel

FIZETÉS SVÁJCI INGÁZÁS (EUR) FRANCIA HOME OFFICE (EUR)
Éves bruttó fizetés 100 000 100 000
Nettó fizetés 89 999 70 466
Teljes munkabér költség 108 941 145 005
Forrás: Deloitte/Bloomberg

A perfekt vihar

Az Ernst & Young könyvelőcég a Bloomberg szerint a távmunka és a határon átnyúló foglalkoztatást "perfekt viharnak" nevezte, miután szakértői azt feltételezik, hogy az adóhivatalok célkeresztjébe kerülhetnek az ilyen foglalkoztatási konstrukciót alkalmazó cégek.

De nemcsak ez fenyegeti a cégeket, hanem az is komoly kockázata van, hogy a járvány miatt egyébként is egyre nehezebb pénzügyi helyzetben lévő kormányok, önkormányzatok nem fognak lemondani az őket illető bevételekről. Erre utalhat St. Genis-Poully polgármesterének, Hunert Bertrand kijelentése is, aki a közelmúltban egy felszólalásában kifejtette azt a véleményét, miszerint "ha valaki Franciaországban dolgozik, akkor fizessen Franciaországban". A településen az aktív munkaerő kétharmada egyébként "békeidőben" Svájcban dolgozik - jegyzi meg a hírügynökség.

Egyelőre ezeket a munkavállalókat és cégeket Franciaország Luxemburggal és Svájccal kötött megállapodása védi, miután a francia pénzügyminisztérium - azután, hogy a múlt héten 4 hónappal meghosszabbította ezt a megállapodást - közölte, hogy a Covid miatt az otthonról történő munkavégzést úgy veszik, mintha az a cég telephelyén történne, így adózni is abban az országban kell a munkavállalók. Ez a megállapodás azonban egyelőre úgy tűnik, hogy csak az év végéig marad, miután a jövő évről a tárca nem tett említést - írja a Bloomberg.

A jogszabályok alapból megengedik azt, hogy az európai munkavállalók a munkájuk kevesebb mint negyedét más országban végezzék - ami a Bloomberg szerint heti egy napot jelent - anélkül, hogy a(z otthoni) munkavégzés helyén kelljen megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat. Amennyiben ez a helyzet állandósul, akkor viszont búcsút lehet inteni az otthon végzett munkának és az azzal járó kényelemnek, illetve azzal együtt a vélhető kedvezőbb adózásnak is.

Erre az egyik megoldás lehet, ha az érintett cég berendeli a dolgozóit, vagy legalábbis áttelepíti abba a tagállamba a lezárás idejére, ahol a munkát is végzik. A Bloomberg példaként említi azokat a londoni bankárokat, akik külföldön próbálták átvészelni a brit lezárást és most visszarendelték őket azt elkerülendő, hogy adóügyi bonyodalmakba keveredjenek a brit pénzügyminisztériummal.

A frankfurti, zürichi és milánói társaik egyelőre azért vannak szerencsésebb helyzetben, mert a német és az olasz kormány is megállapodást kötött a svájcival, hogy a pandémia alatt a külföldről történő munkavégzésre vonatkozó adózási szabályokat hatályon kívül helyezik, és ezt minden hónapban automatikusan meghosszabbítják.

Kegyelmi állapot van

A mostani kegyelmi állapot olyan vállalatoknak okozhat komolyabb fejtörést a Bloomberg szerint, mint a Novartis AG, amely mind németországi, mind franciaországi munkaerőre támaszkodik, miután effektíve a települési önkormányzatok bevételkiesése áll szemben a vállalat költségeinek jelentős növekedésével.

Magyarországon egyelőre ilyen problémák még nem tűntek fel, bár kétségtelen, hogy lehetnek munkavállalók és cégek, akiket érint a fenti helyzet. Fischer Ádám, Niveus Consulting Group jogi partnere elképzelhetőnek tartotta, hogy most, a pandémiás időszakban egy a fent említett helyzetből fakadó adózási kérdésben cégek bíróság előtt hivatkozhatnának vis maior helyzetre, ami vélhetően meg is állna egy jogvita esetén. Ám ha például a távmunka állandósul, akkor azoknak a cégeknek, amelyeknek vannak külföldön élő, de magyarországi cégnek dolgozó munkavállalói (például területi képviselői), elképzelhető, hogy keletkezik külföldön is adófizetési kötelezettsége, amire nem árt figyelni - hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Ugyanakkor azoknak a munkavállalóknak is érdemes szem előtt tartaniuk azt a lehetőséget, hogy változhat az otthoni munkavégzés miatt az adózási illetőség, akiknek külföldi a munkáltatójuk, és most a külföldi telephely helyett Magyarországról dolgoznak. Ha ugyanis előáll az a helyzet, hogy utánuk Magyarországon kellene adót- és járulékokat fizetni, azt elsősorban a külföldi munkáltatónak kellene a NAV felé jelezni. Ha ezt valami oknál fogva nem teszi meg, az adóhivatal az szja különbözetét a munkavállalótól fogja kérni, míg a külföldi cégnek csak a bírságot kellene megfizetnie - jegyezte meg Fischer Ádám.

(A fenti helyzettel kapcsolatban a NAV-ot is megkerestük, amennyiben a magyarországi eljárásra vonatkozóan megérkezik az adóhivatal válasza, egy újabb cikkel jelentkezünk e témában - a szerk.)

napi.hu

Kapcsolódó cikkek

Virtuális asszisztensek - a kiszervezett adminisztráció

2019. november 06. 14:12
Míg külföldön elterjedt és a vállalkozások körében elfogadott, addig hazánkban újdonságnak számít, hogy a nők saját vállalkozást alapítva virtuális asszisztensként otthonról dolgozzanak. Sok esetben a nőket a gyermekvállalás után már nem várják vissza korábbi munkakörükbe. Dolgozni, karriert építeni azonban ők is szeretnének. Ehhez teremtik meg maguknak a lehetőséget saját virtuális asszisztens vállalkozásukkal. Magyarországon elsőként Kiss-Márton Adrienn, HR szakember és virtuális asszisztens (VA) mentor fogta össze a hazai virtuális asszisztens közösség tagjait, akiknek most konferenciát is szervezett.

Munkahelyből kreatív tér lesz az iroda

2020. május 27. 20:28
Az egészen biztos, hogy az iroda, mint munkahely a jövőben funkciójában és kinézetében is jelentősen átalakul. Nagyobb szerepe lesz a közösségi tereknek, mert az iroda inkább a céghez tartozás érzését lesz hivatott erősíteni, az inspiratív, kreatív találkozások helye lesz, nem elsősorban az operatív munkavégzésé. Nem fog mindenki visszatérni, vélik az ágazat szereplői.